Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. november hogy a magasan álló falak állagmegóvását és helyreállítását el lehessen végezni. A régészeti feltárás segítségével tisztázódott az eddig csak nagyjából áttekinthatő alaprajzi elrendezés, és fény derült a vár egyes építési korszakaira is. A hosszú hegyvonulathoz alkalmazkodó építkezés északi irányban húzódó szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat alakított ki. Legrégibb része a négyzetes alaprajzú öregtorony, amely egyben a vár magja. Az ásatás igen régi, Árpád-korból való edénycserepeket talált a torony körül. Az öregtorony délkeleti sarkában a felvezető csigalépcső maradványai még láthatók. Ettől a toronytól északra húzódik a téglalap alaprajzú palota épülete, amelynek északi végéhez egy háromszög alaprajzú magas torony csatlakozik úgy, hogy a kifelé csúcsosodó éle alatt a szikla meredek fala húzódik. A háromszögletű torony aljában található egy csigalépcső maradványa. A palota és a négyzetes őrtorony között négyszögű ciszterna helyezkedik el. A BOLDOGKŐ-VÁR TÁVLATI KÉPE vár felső részei a XV. szd. első feléig épültek meg. A felső vártól nyugatra húzódik az alsóvár, amelybe félkör alakú kaputornyon keresztül vezet az út. A felsővár alatti falszoros egyben udvar is, amelynek északi sziklaemelkedésén az ún. csonkabástya áll. Ez alatt több ágú pincét véstek a sziklába. A csonkabástya ágyúlőrései a XVI. szd.-ban készültek. Ugyancsak a XVI. szd.-ban alakíthattak itt ki egy ércolvasztót, amelynek sziklába faragott kis kohója csatornával és ülepítőmedencével még ma is látható. A palotán és felsőváron kívül a hegy éles gerincén látható sziklába faragott lyukak, az egykori palánkkerítés helyei. Egy XVII. szd. végi leírásból a vár helyiségeinek rendeltetésére és berendezésére is következtethetünk. Eszerint az öregtorony öt emelet magasságú, mellette délre mély tömlöc volt. Ebben a boltozatba vágott nyíláson át eresztették le a rabokat. A háromszögletű toronyban lőport tároltak, emeletén pedig kápolnát rendeztek be. NOVEMBERI ÉVFORDULÓK 1. Teleki Sámuel gróf; Sáromberken született 1845-ben. Országgyűlési képviselő, afrikautazó, felfedező. A pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztiszt kíséretében elsőnek mászták meg a Kilimandzsárót az örök hó birodalmáig. Ők fedezték fel Afrika két nagy sóstavát, melyet Rudolf-, ill. Stefániáiénak neveztek el, és a Rudolf-tó déli partján egy működő vulkánt; ezt Höhnel Telekiről nevezte el; ma is így szerepel a térképeken. 2. Illyés Gyula író, költő 1902-ben született Rácegresen. 3. Kosztolányi Dezső (1885-1936) halála. 5. Garay János (1812-1853 költő halála 7. Erkel Ferenc zeneszerző, karmester és zongoraművész. Gyulán született 1810-ben. Főbb művei: Himnusz, Bánk Bán, Hunyadi László, Bátori Mária. 7. Tóth Árpád (1886-1928) költő halála. 9. Gyulai Pál (1826-1909) író, költő halála. 9. Mécs László (1895-1978) pap-költő halála. 11. Katona József a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, Kecskeméten született 1791-ben. Apja takácsmester volt. Fő műve a Bánk Bán. 15. Dávid Ferenc az unitárius vallás megalapítója. 1579-ben halt meg Déván. 17. Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Debrecenben született 1773-ban. 18. Szabó Jenő költő, író; - Szabó Dezső bátyja! - 1934-ben halt meg Kézdivásárhelyen. 18. Zrínyi Miklós gróf; költő, hadvezér és politikus. Csáktornyán halt meg 1664-ben. 19. Schulek Frigyes építész; tervei szerint épült a Halászbástya, a jánoshegyi kilátó, a szegedi református templom stb. Pesten született 1841-ben 20. Jókainé Laborfalvi Róza, szül. laborfalvi Benke Judit; színésznő. Főbb alakításai; Cleopatra, Lady Macbeth, Stuart Mária, Gertrudis stb. Budapesten halt meg 1886-ban. 21. Kisfaludy Károly dráma- és elbeszlésíró, költő: Részt vett a napóleoni háborúban, ahol vitézül harcolt. Főbb drámái: Tatárok Magyarországban, Stibor vajda, Széchy Mária, A pártütők, Kemény Simon stb. 1830-ban halt meg Pesten. 22. Ady Endre költő; a 20. szd. magyar költészetének meg- újítója. Érmindszenten született 1877-ben. 25. Ripl-Rónai József, a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. Két évig Munkácsi Mihály mellett is dolgozott, író portrékat (Móritz, Babits, Szabó Lőrinc stb.) is festett. Kaposváron halt meg 1927-ben. 26. Babits Mihály költő, műfordító, elbeszélő, esszéíró; A két világháború közötti polgári irodalom egyik kiemelkedő képviselője. 1883-ban született Szekszárdon. 27. Kisfaludy Sándor költő; Himfy szerelmei címmel megírta házassága történetét, továbbá regéket írt a Balaton menti várakról. 1772-ben született Sümegen. 29. Vörösmarty Mihály epikus, lírikus és drámaíró; a legnagyobb magyar romantikus költő. Főbb művei: A Szózat, Csongor és Tünde, Zalán futása, Ciliéi és a Hunyadiak, A merengőhöz, A vén cigány stb. Pesten halt meg 1855-ben.
