Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. november llllllliilllllliiiill TORONTÓBAN 1956 dicsőséges Forradalmának 39. évfordulóját október 22-én délután ünnepelte a Magyar Ház Árpádtermében összegyűlt több száz torontói és környéki magyar emigráns. A kanadai és a Magyar Himnusz a Szent Erzsébet templom énekkarának előadásában csendült fel, majd az énekkar Zadobán György karnagy vezetésével Bárdos Lajos kórusművet adott eló nagy sikerrel. A megemlékező műsort a Magyar Ház elnöknője, Mátrai Rózsa nyitotta meg, röviden méltatva 1956 történelmi szerepét. Az Arany János Iskola és a Helikon Középiskola szavaiéi Arany János, Reményik Sándor, Tollas Tiboz és Wass Albert egy-egy szép versét adták elő, s fellépett a citerazenekar is. A műsort Zidron Veronika konferálta, szép magyarsággal. Ezután következett az ünnepi szónok, aki a Kanadai Magyar Szövetség elnökének, Walter Istvánnak a meghívására az amerikába nemrég visszatért Stolmár G. Ilona volt. A Forradalom döcsőségéről Kádár János 1956. november 1-jei mondatait idézte, majd november 4-ei ígéretét arról, hogy senkit sem üldözhetnek a forradalomban való részvételéért. Az áruló ~ akit nemcsak hazaárulónak, de nemzetárulónak nevezett, mert az elszakított területek magyarságát is elárulta, a világban szétszórt-szétker- getett magyarokkal együtt - hosszú uralkodásának legsúlyosabb következményeként emelte ki a szellemi, agymosá- sos lélek és tudatrombolás mellett a legfontosabbat: a nemzetpusztulást. 1956-tól 1990-ig hatmillió magzatot mészároltak le, "törvényesen", ami a lakosság létszámát tekintve a világon egyedülálló arány. Ezt csak fokozta az Antall-Surján páros "magzatvédelminek" titulált, de az abortuszt teljesen liberalizált törvénye, majd a Bokroscsomag megszorító intézkedései. Ezek eredményeként az elmúlt évben minden ezer születésre 700 abortusz jutott! Feltette a kérdést: vajon ezért harcoltak-e az "56- os hősök? Hiszen a legoptimálisabb számítások szerint is, ha nem fordul meg a születések és halálozások aránya az élet, a fennmaradás javára, akkor 2050-ben mindössze 9 milliónyi polgára lesz Magyarországnak, az sem mind magyar, ha az elrettentő bevándorlási számokat is figyelembe vesszük. A mai helyzetről, a liberálbolsevikok visszatértének "eredményeiről" részletes és rendkívül elkeserítő képet rajzolt, Szabó Dezsőt idézve, aki még 1938-ban írta le, hogy a parlamentáris diktatúra a legveszedelmesebb és legártalmasabb, mert abban megoszlik, megfoghatatlanná válik a felelősség. A gazdasági hatalmat és a szellemi irányítást a bankokon keresztül idegenek szerzik meg, s ezzel a nép "altiszt-nemzetté, proletámemzetté” süllyed. Ehhez idézte Csurka Istvánt, aki már a nyolcvanas évek elején megjósolta, hogy pincér-nemzetté" válunk saját Hazánkban, ha nem következik be változás a lelkekben és agyakban is. Ma már ennél is lejjebb vagyunk: munkanélküliek és koldusok országa lettünk. Az elszakított területeken élők egyre nagyobb üldözésről szólva kiemelte a délvidéki, vajdasági magyarokat, akik láthatóan ismét az 1944-es magyarításhoz hasonló rettenetnek néznek elébe, mert a házaikba betelepülő szer- bek fegyverekkel érkeznek. Ezután beszámolt a legfrissebb eseményekről, az aznap délutáni Szabadság-téri tüntetésről, majd az emigráció feladatairól szólva, Dsida Jenő Magyar Zsoltárok refrénjével zárta beszédét - gondolva és célozva azokra, akik már nem tanították meg gyermekeiket magyarul: Epévé változzon a víz, mit lenyelek, Ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üsenek át, mikor nem téged emleget! Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem reád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága! A nagy tapssal jutalmazott beszéd után a közönség, a torontói egyesületi és egyházi vezetők, a szónok és több szereplő az Ontario-parti 1956-os emlékműhöz vonult, ahol ima és emlékező szavak után Reddy Gyula, a Magyar Alap elnöke és Stolmár G. Ilona leleplezte a lyukas zászlóval letakart új Emléktáblát, amely a szobor talapzatánál fogja hirdetni az "56-os hősök dicsőségét - angol nyelven, majd az egyesületek és egyházak vezetői megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnepség a Szózat eléneklé- sével fejeződött be. (--) * * * A kormány a pénzügyminiszter javaslatára elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. így a jövő évi központi költségvetés kiadási főösszege adósságtörlesztési kiadások nélkül 2056 milliárd forint, bevételi főösszege 1931 milliárd forint lesz. A hiány 124,7 milliárd forintot tesz ki. * Az AMOSZ hírszolgálata jelenti: A Magyar Nemzeti Emigrációs Vezetők szeptember 23-án tartották 5. Kerekasztal Értekezletüket a kanadai Niagara Falls-on. A tanácskozáson közel ötvenen jelentek meg az Egyesült Államokból és Kanadából. A Szabad Magyar Újságírók Szövetségét Bessenyei László és Ágnes, a torontói Magyar Élet c. lap szerkesztői képviselték. A megbeszélések középpontjában az a kérdés állt, hogyan lehet minél hatásosabban támogatni a trianoni elszakított területeken élő magyarság emberi és önrendelkezési jogaiért folyó harcot. Ezzel a céllal vett részt az október 2. és 19. között Varsóban megrenedezett emberjogi kérdésekkel foglalkozó EBESZ konferencián az AMOSZ küldöttsége, személyszerint Pásztor László országos elnök és Kovách G. István alelnök.
