Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-09-01 / 9. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. szeptember aztán szakértők vitattak meg, de megegyezésre nem sikerült jutniok. Hosszú vita volt az Európai Tanács 1201-es ajánlása körül, mert a románok ezt nem akarják szerepeltetni a szerződésben, csak a mellékletben utalnának rá. Ugyancsak eltértek a vélemények a kollekív jogok és az etnikai alapú autonómiák kérdésében, mert Bukarest ezeket a kategóriákat nem ismeri el. A három másik nyitott kérdésben — az anyanyelv használata, a kisebbségek pártalapítási joga és az ellenőrző mechanizmusok ügye - a román fél nem tartja szükségesnek a külön állásfoglalást, hanem az ET közgyűlés ajánlását kívánja irányadónak elfogadni. A tárgyalások során szóbakerült az új román oktatási törvény, amely a román vezetők szerint nem korlátozza a magyar kisebbség jogait és megfelel az európai normáknak. Kovács László újra felvetette a főkonzulátus kérdését és miután a román fél erre a célra Kolozsvárt változatlanul nem tartja megfelelőnek, szóbakerült Nagyvárad vagy Brassó neve, ám döntés nem történt. A magyar külügyminiszter találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, akit tájékoztatott a tárgyalások állásáról. Markó Béla aggodalmát fejezte ki a terv iránt, mely szerint a magyar kormány vissza akarja állítani a vízumkényszert Romániával szemben, de Kovács László megnyugtatta, ha ez bekövetkeznék, Budapest meg fogja találni a módját annak, hogy a határ két oldalán élő magyarokat ez ne korlátozza rokoni kapcsolataik ápolásában. * Érdekes cikkben elemzi a jelenlegi magyarországi politikai helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung "Horn két lovon lovagol" című cikke. A német lap budapesti tudósítója ismerteti a szocialista pártvezetés és a szocialista irányítású kormány között egyre élesedő nézetkülönbséget, különös tekintettel arra a vitára, ami az MSZP baloldali és szakszervezeti szárnya, valamint a párt "reformtechnokratái" és az őket támogató szabad- demokraták között folyt Pál László lemondása miatt, majd a Bokros-féle 16 milliós végkielégítés körül. A német újságíró úgy látja, hogy a miniszterelnök két lovon ül, de a két ló ellenkező irányban húz. A koalíciós kormány inkább jobbfelé tart, a következetes privatizáció, a költségvetési hiány és a szociális kiadások csökkentése irányában. A szocialista párt lova viszont inkább balra igyekszik, ahol nincs szó a nemzeti energiaipar kiárúsításáról és az elbocsátásokat is a minimálisra csökkentik. Márpedig akármelyik gyeplőt is ejti el Horn Gyula — állapítja meg a lap ~, a két ló között mindenképpen a földre esik. A kormányfőnek jelenleg a pártló okoz több gondot, míg a kabinet lovát szorosan kézben tartja. A német lap szerint a párt már régen nem Horn engedelmes eszköze és ez legutóbb meglátszott Göncz Árpád újraválasztásának szavazatain is. * A délvidéki magyarok küldöttsége járt a közelmúltban Szegeden és elszomorító képet festett a vajdasági helyzetről. Az ottani magyarság sorsát megkeserítik a háborús események, aminek következtében sokan elhagyják szülőhelyüket és vagy Magyarországon keresnek menedéket, vagy máshová vándorolnak. Ennek következtében az ottani magyar őslakosság száma az utóbbi két- három évben drámaian csökkent. Míg három évtizeddel ezelőtt még félmillióan vallották magukat magyarnak, az 1990-es népszámlálás pedig 340 ezer magyar talált Jugoszláviában, mára ez a szám tízezrekkel fogyatkozott meg. A Vajdasági Magyar Szövetség vezetői, Hódi Sándor elnökkel az élen elmondották, hogy Kis-Jugoszáviában még nehezebbé vált a magyarok sorsa, mint azelőtt volt: a Jugoszláv államszövetség szétesése óta a kisebbségekkel való bánásmód jelentősen romlott és az utóbbi években húsz olyan törvény is született, ami alapjaiban korlátozza a magyar kisebbég jogait. Elsősorban a magyar nyelvű oktatás lehetőségei szűkülnek egyre jobban és a magyar gyerekek harminc százalékának nem áll módjában az anyanyelvén tanulni. A Szerémségben már egyetlen iskolában sem tanítanak magyarul, a Bánságban pedig már csak mutatóban maradt néhol magyar tagozat az általános iskolákban. Az elvándorlás egyik oka, hogy a magyar parasztság nem tudja értékesíteni a terményeit és sokan meg akarnak szabadulni a földjeiktől. Mindezt egy "Segélykiáltás a Délvidékért" néven szervezett rokonszenvtüntetésen mondták el a vajdasági magyarok küldöttei, akiknek meghallgatására több mint tízezer szegedi gyűlt össze a város központjában. ♦ A magyarországi alkoholizmus terjedéséről árulkodnak a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai. Az utolsó másfél évtizedet felölelő kimutatás szerint 1980 óta megnégyszereződött az alkoholisták száma Magyar- országon. Míg 1980-ban 224 ezerre becsülték a rendszeresen szeszesitalt fogyasztók számát, addig ezek száma évről- évre növekszik és az 1993-ról szóló legfrissebb adat már 995 ezer, tehát közel egymillió alkoholistáról szól. Érdekes módon a hatóságilag nyilvántartott alkoholisták száma nem nőtt ilyen arányban: míg 1980-ban valamivel ötvenezer alatt volt a számuk, az utolsó felmérés ötvenhárom ezerről tud. Ennek oka valószínűleg az, hogy az alkoholisták ügyesebben tudják titkolni a szenvedélyüket és kevesen veszik igénybe az elvonókúrákat. A statisztika számszerűen ugyan nem mutatja ki a nemek arányát, de megjegyzi, hogy az utóbbi években nőtt az alkoholizáló nők száma. Ennek oka szociológusok szerint, hogy a leépítések miatt sok nő veszítette el az állását és a munkanélküliséggel járó stressz hatását itallal próbálják ellensúlyozni. * * * * Vásároljon könyveket könyvosztályunkon, ezzel is a lapunk fenntartását segíti elő. KUBINYI FERENC, a közelmúltban elhunyt történész-író hires trilógiája: 1./ Katonapolitika regénye 17 dollár, 2./Fekete lexikon 20 dollár, 3./ Vaskorona 22 dollár, postaköltséggel együtt. Külföldre a postaköltséget felszámítjuk. Olvasóinknak, érvényes előfizetéssel, a három együtt 40 dollár, plusz 3 dollár portó. A könyvek kereskedői ára az USA-ban darabonként 30 dollár. Csak pár darab van raktáron.
