Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. júl.- aug. telt két évszázad alatt omladoztak, pusztúltak, de a bozóttal benőtt, sokhelyütt 10 m magas romok még jól érzékeltetik az egykori vár nagyságát és elrendezését. A várhegyre részben a sziklába vágott szekérút vezet, amely a délkeleti oldalon romba dőlt kapuzaton át hatalmas elővéd bástya udvarába torkollik. Ennek észak- nyugati oldalán nyílik a bejárat a hármas tagozódású tulajdonképpeni várba, amelynek három, nagy udvarokat körülvevő részét a XVI. századi váralaprajzok is mutatják és a XVII. századi leltárak is leírják. A külső vár háromszög alaprajzú, északi és nyugati sarkán egy-egy kerek bástyával. Tőle nyugatra a megközelítően négyszög alaprajzú középső vár, északi oldalán egy nagy, félkörös, délen egy szögletes bástyával. Nyugatról csatlakozik a szélső, nagyjából trapéz alaprajzú középső várrész. Az egyes várudvarokban - amelyeket a külső várfalak mentén épületek romjai fognak körül - hatalmas, sziklába vájt ciszternákat ismerhetünk fel. Az épületeket, helyiségeket és bástyákat a várleltárakban felsoroltakat már csak régészeti feltárásokkal azonosíthatnánk. A várhegy északi lábánál kőfallal körülvett erődítés romjai láthatók. Valószínűleg ez volt a várba felvezető kötélpálya alsó állomása, ahonnan lovakkal hajtott csörlők segítségével szállították fel a vizet, fát élelmiszert és muníciót. A várhegy északnyugati lábánál terült el a kis Derenk falú. Túrista utunk elvezet a közeli Lófej-völgybe, majd azon fölfelé haladva a Lófej-forráshoz, amely csak karsztvidéken előforduló természeti jelenség. A sziklás for- rásteknő általában száraz, vagy csak csekély víz szivárog belőle. Időnként azonban, naponta nagyjából egy-két óra hosszat, hatalmas tömegű vizet ont magából. Sokáig nem értették ezt a különös jelenséget, a nép pedig sejtelmes mondákat szőtt köréje. A tudományos kutatás végül tisztázta, hogy a forrás a görbeszívó elvével működő, folyamatosan telítődő, de csak időszakosan kiürülő karsztos üregrendszerből kapja vizét. Nem minden időszakban azonos időközönként tör ki. Száraz időben ritkábban, esetleg több naponként, csapadékos időjáráskor viszont gyakrabban, esetleg naponta kétszer is megindulhat a kitörés, amely tompa morajlással, majd böfögésszerű kortyogással és nyomban roppant vizontással kezdődik. Ha az arra járó túrista olyan szerencsés, hogy éppen a kitörés pillanatában láthatja a forrást, rendkívüli élményben van része. A kitörés ritmusai minden időben az időjárás, a csapadék és a karsztos beszivárgás számtalan összetevőinek függvényéből adódnak, igy a kitörés időpontját előre kiszámítani nem lehet. A kutatóállomás szakemberei több éves mérési adatsoraikból olyan nemzetközi figyelmet keltő, nagy horderejű következtetést vontak le, hogy a forrás kitörésének időpontját csillagászati tényezők által előidézett kőzet-dagály és apály jelenségek is befolyásolják. Az érdekes és feltűnő, ritka természeti jelenség a nép képzeletében egész mondavilágot alakított ki. Egy ilyen mondát dolgozott fel Tompa Mihály Lófő című költeményében. TERJESSZE LAPUNKAT! JÚLIUSI-AVGUSZTUSI ÉVFORDULÓK JÚLIUS 1. Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos születése 2. Móricz Zsigmond (1879-1942) születése (Tiszacsécse) 4. Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész születése 5. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) születése 10. Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök születése 16. Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész halála 17. Móra Ferenc (1879-1934) születése (Kiskunfélegyháza) 18. Nyírő József (1889-1953) író szül. (Székelyzsombor) 23. Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós születése 27. Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző születése 27. Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus születése (Buda) 29. Árva Bethlen Kata (1700-1759) emlékírónő halála 30. Jelky András (1730-1783) utazó születése (Baja) 30. Pompa Mihály (1817-1868) pap-költő halála (Hanva) 31. Liszt Ferenc (1811-1886) halála (Bayreuth) 31. Petőfi Sándor (1823-1849) halála (Fehéregyháza) AUGUSZTUS 1. Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök halála 3. Gárdonyi Géza (1863-1922) születése (Agárd) 4. Babits Mihály (1883-1941) halála (Budapest) 6. Mányoki Ádám (1673-1757) festőművész halála 8. Kölcsey Ferenc (1790-1838) születése (Sződemeter) 10. Toldy Ferenc (1805-1875) író születése (Buda) 13. Borsos Miklós (1906-1990) szobrászművész születése 17. Benedek Elek (1859-1929) halála (Kisbacon) 21. Székely Bertalan (1835-1910) festőművész halála 22. Kazinczy Ferenc (1759-1831) halála (Széphalom) 24. Kölcsey Ferenc (1790-1838) halála (Cseke) 25. Kós Károly (1883-1977) író, építész, grafikus halála 27. Szemere Bertalan (1812-1869) író, politikus születése 28. Márton Áron (1869-1980) erdélyi püspök születése (A fenti összeállítást Stolmár G. Ilona - 1995-ös -, VETÉS című Kincses kalendáriumából készítettük.) * AMI A NAPLÓBÓL KIMARADT...- Márai Sándor, 1950 A zsidóság - tragikus tévedéssel -, a bolsevizmuson át vesz elégtételt magának az elszenvedett sérelmekért. Ennél esztelenebb kárpótlási módot nem választattak. De mikor senki nem tanult semmit, miért tanultak volna a zsidók? A "mélymagyarok" most a svábokat is szidják. Volt egy hűtlen, a hitleri csábítások által megkótyagosodott svábság is Magyarországon... De volt egy másik, amely a magyar városokat építette, megtöltötte ezeket a mezőségi magyar várostelepüléseket nyugati jogrendszerrel és műveltséggel, volt egy svábság - apai őseim is közibük valók voltak -, amely nagyon sokat adott a magyarságnak. (AMERIKAI MAGYARSÁG)
