Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
1995. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 épületbe, ahun a köteleket csinálták, ott vertek bennünket, ahányan akartak vagy bírtak. Voltak ott zsablyaiak, csurogiak, meg mosoriniak. Az mind oda lett hajtva. Meg ott vertek minket úgy, hogy azt elmesélni nem lehet. Az én apám ötvenkilenc éves volt, és ott volt a négy fiával. Mink öten ott voltunk. Ha vöt bűnös, ha nem, pedig az én apám, az még a kutyáját sem ölte meg, a sajátját sem, nem másét. Több mint egy hónapig vótunk Mitrovicán. Akkó elvittek bennünket Vukovárra, a gróf Elf (?) tanyájára, ott dógoztunk. Előbb még a vasútvonalat építettük. Belgrádtól Zágrábig az föl volt szántva, azt mink csináltuk meg. Ló- gerosok. (így nevezték a büntetőtáborba zártakat. - A szerző) A vasútra akkor mentünk, amikor Újvidékről elvittek bennünket Szerémségbe, akkó építettük a vasútvonalat. Sid alatt és Sidhón közel. Gyütt a Kosta Nad. Ez körülbelül úgy márciusban lehetett. Onnan mentünk Vukovárra. Ő adott nekünk annyi könnyebbséget, hogy tovább nem ütöttek bennünket. Én ott voltam, és ezt nem neked, én ezt az Istennek is elmerem mondani, ha van. Mert akkor nem szólt közbe, amikor minket ott nyúztak. Én láttam Járekon, odahoztak úgy huszon-valahány fiatal papot, oszt azokat úgy verték, mint a kutyákat. Letetették a kezüket, oszt a puskatussal addig verték mind a két kézit, hogy az hátraesett. Oszt szétverték a tövit is meg a fejit is, ezt én a szemeimmel láttam. Ha nem hiszed, van még száz tanúm is, aki látta. Mentünk Tekijánál, mentünk a templomnál Belgrád felé, hajtottak bennünket, voltunk nyolc- százán. Három pap ment elől, oszt azok a bolond papok meghajultak ott a feszület előtt. Mind a hármat ott agyon verték. Oszt belevitték a Dunába, mert az ott nem messze van. Vukovárról, mikó szétengedtek bennünket, akkor Gajdobrára engedtek a feleségünkhöz meg a gyerekeinkhez. Nekem volt négy gyerekem: Ilonkám, Matildkám, Sanyikám, Józsikám. Oszt ott tanákoztunk a feleségemmel meg a gyerekeimmel. Oszt ott vótunk: július, augusztus, szeptember. Akkor a Glavski Toso elhozott Becsére az ő szállására, oszt ott vótam tizenhárom hónapig. Aztán, ahova a sors dobott. De akárhova kínálkoztam, senki sem vállalt el, mert azt mondta, hogy véres kezű vagyok. Pedig én még a szomszéd kutyáját sem ütöttem agyon, nemhogy bevéreztem volna a kezemet. Én mámmá nyolcvanegy éves ember vagyok, mindenkit tisztölök, megbecsülök. Van három menyem, az egyik licsánka, a másik meg magyarka, a harmadik meg dalmatinka. De onokám meg annyi, amennyit akar, de az mind az enyim. A Dungyerszki szálláson volt a Pesti Vilmos, a kommunisták vezetője. Oszt én elmentem elébe, mint Isten elé, letérbetyültem, hogy vállaljon be munkásnak, mer nekem se országom, se hazám nincs. De azt mondta, hogy nem. Negyvenhatban született a Gáspár fiam, akinek most ez a dalmatinka a felesége. Meg van négy családja. Az An- nuskám a legöregebb, Sanyi, akkor a Mari, akkor Ante. Senki, nekem, aranyos fiam, nem kívánt boldog újévet ten- nap reggel. De az én fasza horvát menyem, akit úgy csúfolnak, hogy Ivanka, az azt mondta nekem, hogy Deda, szretna nova godina zselim. Oszt az nem az én nemzetem, de az nekem kívánt boldog új évet." Murányi Marianna: SZALM A KÉVE-H AZÁM Szalmakévéí ölelek Tüzes karommal - Hazámat. Porát szívom az Aratásnak. Kalászfejeket, ha tördel A Bánat, Fájdalmat ad a Törek a Lábnak. Gyötrelmet falunk a Kenyérrel És sóvárgó Tenyérrel hátát Simítjuk a Mának, Boszorkánykonyhákon Készül a Méreg: Etetése jött el Inas toportyánnak ( - nyomorúlt magyarnak). Feszülhetnének Egymásnak a Vállak, de Kévehullást nézve Mozognak az Állak: És csendesen Kérődzve Megesszük a Jövőt. Újra kaphatók hangszalagon STIRLINGNÉ TÁRCZY KOVÁCS ERZSÉBET mezzoszoprán énekművésznő legszebb magyar népdalai. Kiséri Rózsa Béla és zenekara. A kazetta ára (postaköltséggel együtt) 12.00 US dollár. Megrendelhető telefonon az alábbi számokon: 415-345-8878 vagy 703- 553-0473 és postán, Mrs. George Stirling, 4301 Columbia Pike, Arlington, VA 22204.
