Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. január a konténerekhez igyekvő lakosságot, majd néhány nap múlva Szarajevó utcáin a burgonyának kilóját 20 dollárért kínálták. Ugyanez történik a humanitárius se- gélycikkckkcl is. Különösen sok gyógyszert kínálnak a katonák eladásra, meg cigarettát és alkoholt. Teherkocsikra rakják a katonák a tisztjeik megbízá­sából az elűzött lakosság bútorait, szőnyegeit, s különféle drága felszereléseit. A külföldön dolgozó vendég- munkások sokan a bankokban helyeztek cl megtakarított valutájukat, s amikor szerettek volna kivenni, azt a választ kapták: az ország most nagy veszedelemben van, nem adhat ki senkinek valutát, kell az országnak! Ugyanakkor a múltkoriban menekült el egy bankigazgató Izraelbe rengeteg valutával. A volt jugoszláv kommunista kor­mánynak sok magas rangú funkcionáriusa sikkasztott valutát, de eddig még senkit nem vontak felelősségre. Miloseviénck Ciprus szigetén van egy luxushotelja, valamint utazási irodája. Valutát már akkor biztosított magának, mielőtt Szerbia elnökének választották volna. A termelőknek nem tudnak kellő mennyiségű üzem­anyagot biztosítani arra, hogy mezőgazdasági munkáikat zavartalanul tudják végezni. Gyakran arra kényszerülnek, hogy csillagászati áron - feketén - vásárolják meg a szük­séges üzemanyagot. Műtrágyát is olyan drágán adnak, hogy a termelő képtelen megvenni. Ha a termését leszál­lítja az államnak, néha hónapok telnek el, amíg pénzét megkapja, s ekkor az infláció miatt alig tud már valamit venni érte. Drága Magyar Testvéreink! Nagyon kérünk titeket, szívleljétek meg szomorú sorsunkat, tudassátok az illeté­kessel a valóságot. Jugoszlávia vezetői mindenkinek, aki külföldről jön, azt mondják, hogy az ott élő magyaroknak, mint kisebbségnek, a világon a legjobb élete van - ez aljas hazugság. Sokat nélkülözünk, félelemben élünk, nem tud­juk azt, hogy mikor döntenek éltünk fölött mások. Az lenne a segítség, ha sok magyar testvérünkön tudnánk nélkülözésében, betegségében segíteni. Testvéreim! Isten áldjon és óvjon titeket. Sok szeretettel EGV VAJDASÁGI MAGYAR LECH WALESA IMPONÁLÓ VÉTÓJA A lengyel parlament - mint ismeretes - új abor­tusztörvényt szavazott meg, amely gyakorlatilag minden megkötés nélkül "szociális-gazdasági okok" miatt is en­gedélyezte volna az abortuszt. Lech Walesa köztársasági elnök azonban vétót emelt a törvény ellen, mert erkölcsileg elfogadhatatlannak Ítélte. Lengyelországban tudvalévőén az államelnök vétójának elvetéséhez szükséges, hogy a leadott szavazatok kétharmada a vétó ellen szóljon. A je­lenlevő 411 képviselő közül 232 szavazott a vétó ellen, így az nem érte el a kétharmados többséget. Ezzel Lengyel- országban érvényben maradt az előző évben hozott tör­vény, amely csak bűntény, azaz nemi erőszak, a magzat sú­lyos eltorzulása, vagy az anya életének veszélyeztetettsége esetén engedélyezi az abortuszt. Lech Walesa kijelentette, hogy még akkor sem szentesítette volna az új törvényt, ha emiatt le kellett volna mondania. * Ide kívánkozik a Budapesten kéthetenként meg­jelenő "IGEN" szeptemberi számából a H. Á jelzésű glossza. íme: "Bili Clinton nagy formátumú, kiváló képes­ségű, széles látókörű, a legjobb iskolákban csiszolódott politikus. Csak éppen erkölcsileg alulfejlett, így lett a ho­moszexualitás, az abortusz lelkes pártfogója. Lech Walesa egyszerű ember, nem végzett egyetemet, a villanysze­relésen, a horgászáson és az államfőségen kívül aligha ért valamihez. Mégis van valamije, ami korunk politikusai fölé emeli: erkölcse", /életűnk/ Ami a naplóból kimaradt... (Márai Sándor -1950) Reggel Eszter könyve. Különös könyv. Mikor az ortodox rabbi, aki Leányfalun rejtőzött, elköltözött az oroszok bejövetele után, néhány holmit bízott reám, megőrzésre; dunyhát, állóórát; s tokban egy héberírásos tekercset, amelyről azt mondotta, hogy ez a templomi te­kercs, "Eszter könyvéinek története. A dunyhát, állóórát később kiadtam egy rokonának - a rabbi időközben elment Palesztinába -, a tekercset megtartottam, s azt mondottam, bármikor megkaphatja, amikor akarja. Valahogy ragasz­kodtam ehhez a tekercshez, babonából. Most otthon ha­gyott könyveimmel, Illés Endre őrzi. Ma reggel, amikor elolvastam a Bibliában ezt a történetet, megdöbbentem. A zsidó bosszúnak ez a sze­relmi idillel kevert hőskölteménye, Ahasvérus, Márdokeus, a gonosz Hámán és a szép Eszter története különös olvas­mány, éppen ma. A Purim évezredek óta fűti a zsidó bosszúvágyat... Bizonyos, hogy akkor is, mint azután sok­szor, nagy igazságtalanság történt velük, s bizonyos, hogy az igazságtalanságért nem igazságot, hanem bosszút akartak a zsidók hetediziglen, engesztelhetetlenül, mint Márdokeus és a szép Eszter... A történet megjegyzi, hogy a bosszúálló zsidók Ahasvérus idejében "nem nyúltak a kiirtott ellen­felek vagyonához, nem szedtek zsákmányt..." Ez a szép szokás időben megváltozott. * MÁTÉ. Amikor Jézus felszólítja a tömegeket, hogy ne engedelmeskedjenek a farizeusoknak, mert azok csak szájukkal hirdetik az igét, de a valóságban bűnösen él­nek: halálos ítéletét mondja ki. Ezért végezték ki: lázított a képmutató, harácsoló, parvenű templomi hatalmasságok ellen. A zsidók szemében ez volt az igazi bűne, nem a "csábítás", nem is az, hogy Megváltónak hitték. /Amerikai Magyarság/

Next

/
Thumbnails
Contents