Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-07-01 / 7-8. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG XXXI. évf. 7-8. szám VOLT AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. júl.-aug. RÉGI HIMNUSZ ISTVÁN KIRÁLYRÓL 17. századi kiadatlan erdélyi énekeskönyvből (rövidítve) Szent István király, Istennek szolgája Magyarországnak hű oltalmazója Bálványozásnak erős megrontója Krisztus kedviből. Ö védte, óvta meg a magyar nemzetet Pogány életből hoza jó életet Krisztus útjára inte mindeneket Eltévelyedteket. Bocs tanítókat, igaz prófétákat Emellé szerze jámbor tudósokat Hogy megőriznék az igaz juhokat Igaz hitükben. Méltó, hogy áldja, tisztelje Magyarország Innepe napját ülje egész ország Dicséreteket kívánja igazság Hogy neki mondjunk HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY?... A régi könyörgés szavai tolulnak ajkunkra a mai nehéz időkben, amikor sorsüldözött népünk Nyugat és Kelet mezsgyéjén hányódik, a teljes pusztulás szakadékának szélén támolyog és nincs egyetlen igazi vezető, hi­téhez és magyarságához hű erős egyéniség, aki a nemzet élére álljon, hogy kivezesse abból a káoszból, ahol a sötét, vigasztalan látóhatáron a nemzet­halál víziója is felrémlik azok előtt, akik aggódnak fajtánkért, aggódnak a jövőért. A Kárpátok karéjában 1,100 évvel ezelőtt virágzó hazát alapított egy keletről jött nép, megkapaszkodott és gyökeret eresztett azon a huzatos tájon, ahol előtte már sokan jártak, birodalmak is alakultak, de azokat mind elsöpörte a történelem vihara s a népek is eltűntek nyomtalanul. A népván­dorlás forgatagából egyedül a magyarság tudott megmaradni, mert olyan ál­lamalkotó képességekkel rendelkezett, amely egyetlen más ittjárt népnek nem adatott meg. És ezekben a kritikus években, amikor az új haza megtartása volt a tét és a magyarság léte forgott kockán, a Mindenható olyan vezetőt rendelt számára, aki messze kortársai fölé nőtt és kimagasodott valamennyi nagyúr közül, akik hivatottak lehettek arra, hogy a nép élére álljanak. Géza fe­jedelem fia, Vajk volt ez a vezető, aki - amikor országalapító atyja bölcs előrelátással megkereszteltette — István királyként jutott a trónra. Szemé­lyében olyan korát messze megelőzően széles látókörű államférfi kezébe ke­rült a hatalom, aki világosan látta, hogy népének jövője függ attól: bele tud- e illeszkedni a keresztény nyugat közösségébe, vagy ugyanaz a sors vár rá, mint amire az alánok, besenyők, avarok és hunok jutottak. Istvánnak dönte­nie kellett: keletet vagy nyugatot választja és ő nem habozott Róma felé for­dulni. A kegyes életű király az Istenanya oltalmába ajánlotta országát és a magyarság ezeréven a Szűzmáriás lobogókra függesztette szemét, amikor küzdött a megmaradásért a minden oldalról támadó ellenséggel szemben. A magyarság ma is a megmaradásért küzd, napjainkban is a lét vagy nemlét, a Nyugathoz való tartozás vagy a felmorzsolódás között kell válasz­tania. Ezért első szent királyunk tanításainak talán soha sem volt olyan időszerűségük, mint éppen most és Augusztus 20 ünnepének különleges üzenete kell legyen a mai magyarság számára. Ó mennyire szükség lenne ma egy államférfiúi erényekkel megáldott vezetőre, aki nem csak arra fecsérli erejét, hogy napi politika sekélyes tülekedésében felül tudjon maradni, ha­nem nemzetben, népben képes gondolkozni és a magyarság jövőjéért való aggódás irányítaná lépéseit. Szánalmas percemberkék, vásári pojácák, si­lány törtetők és homályos idegen érdekeknek elkötelezett jöttmentek ágál-

Next

/
Thumbnails
Contents