Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-06-01 / 6. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. június Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXIX. (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÁRAK) FÜZÉRKŐI VÁR, HÓR-VÖLGY Története: Füzérkő várának első emlitése IV. Béla 1248-ban kelt oklevelében található, miszerint az egri püspök területéhez tartozó Cserép nevű falu határában, északon feltűnő hegyen a püspök részére vár építését engedélyezték. (1248) 326: d locum FyuzercuL. dedimus... auc- toritatem... in Fyuzercu!... castrum edicifandi (Egri érs. t. lt. 1!, F. IV/2.18-9). Nem azonos a Zemplén-hegységi Füzér várával, hiszen a Déli-Bükk egyik legszebb völgyében, a Hór-völgy- ben fekszik a Lillafüred-Hollóstető-Cserépfalu felé haladó műút mellett. Tulajdonképpen egy kisméretű vár falainak maradványai. Diósgyőr elővára lehetett az Anjou-korban. Az alatta haladó utat biztosította, amely akkor jelentős közlekedési út volt a Bükk-alján át a diósgyőri királyi várhoz. Túraútvonal: A répáshutai elágozástól haladunk a Cserépfalu felé vivő műúton. Vécsverő után a Hideg-patak völgyét érintjük, de csak a völgy bejáratát. Jobra tőlünk a Nagy- Dali, majd Őr-parlag nevű erdőrész látható. A műút és a Füzér alatti vadászház felé bevezető túrista útak kereszteződés háromszögében emelkedik Füzérkő sziklás hegyoldala (450 m). Szomszédságában, az 1932-ben részben feltárt barlangból sok őskori kőszerszám került felszínre, de csepkőképződményei is figyelemre méltók. A sziklatömbök között találjuk a középkori eredetű falmaradványokat. ÖRÖSÚR VÁRA, KÁCS Története: Kács község határában, a községbe vezető műút baloldalát szegélyező Vár-hegy északi oldalában, a hegyoldal kiszögellésén (hegypihenőjén) nagyjából köralakú kis romterületet találunk. A sziklás hegység kiválóan alkalmas volt kisebb vár építésére, mert a magasból jól lehetett ellenőrizni a mai műút helyén vezető akkori forgalmi útvonalat. A Vár-hegy kis szorost képez a szemben emelkedő alacsonyabb domboldallal. Ugyancsak ellenőrizni lehetett innen a mai Kács területén a régi települést (mai templomának elődje a XIII. századból származik) és már akkor is meglevő ősi bencés kolostort. Urai az Őrs nembeli Daróczkiak vagy Daróci Tiboldok, Gesztiek, Sályiak voltak. Az árokkal övezett várat, az alapfalaiból Ítélve köralakú várfal övezte. Ezen belül volt a balső vár. A vár kis terjedelmű volt ugyan, de fontos szerepe lehetett az alatta vezető útvonal és szükség esetén a települések védelme szempontjából. Túraútvonal: A romok felkeresését célszerű összekötni Kács- fürdő (régi nevén Kács-Tapolca) megtekintésével, ahol üdülőt létesítettek az ősi bencés kolostor épületében, amelynek mai formája a XVIII. században alakult ki. A szépen bekerített és alagcsövezéssel víztelenített parkban strandfürdő is van, és a környező hegyoldalon (a fürdőtől balra) fapanelházakat is építettek. Ezek elsősorban az üdültetés céljait szolgálják, de a kirándulóknak is lehetővé teszik az üdülő területének (a források környékének) felkeresését. Százados nyárfák és újabb telepítésű fenyők övezik ezt a helyet. Az egyik régi melléképület bejáratánál két hatalmas fatörzs tönkje emlékeztet a már kivágott ősi tölgyfákra. A bővizű források három kialakított forrásmedencéből törnek elő. Vizük 22 fokos, gyengén szénsavasak. Ez a forrásterület a Bükk lábainál fekvő hévizes területek egyike. (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőri-Tapolca és Kács-Tapolca.) A főutcán lefelé gyalogolva jobbra, a templomot látjuk a templomdombbal. Erre érdemes felmenni, mert szép rálátás nyílik, annak közvetlen környékére és a Bükk előhegyeire. A templomot kivülről-belülről szépen rendbehozták, belső berendezése barokk. A templom története a bejárati előtérben bekeretezve olvasható. KECSKE-VÁR, KISGYŐR Története: Leányvárhoz és a borsodgeszti Halomvárhoz hasonló hatalmas méretű, de kettős őskori földvár gyűrű- alakú sánccal és terasszal. A Dél-Bükköt behálózó nagyméretű erődítménysor része volt. Kisgyőr községből délnyugati irányban a Melegbérc, Hintás, Széleslápa érintésével Nagy-mezőre megyünk, ahol a műút északnyugati irányba kanyarodik Békény pusztára. Békénynél a jobboldalon lévő Remete-hegy aljában tovább gyalogolunk, majd balra egy erdei szekérúton, a Tölgyes-Mátra területén először Alsó-, majd Felső- Kecske-várhoz érünk. LATOR- VÁR Története: A Vár-hegyen egykori nehéz idők tanúi: toronyszerű, 4-5 m-es falmaradványok láthatók. Ezek a Dél-Bükk területén egykor magukat befészkelő husziták várának csonkjai. Van valami lehangoló a szétdúlt falak látványában. Ha valaki jobban megfigyeli ezt az elipszisz alakú kúpot,
