Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-06-01 / 6. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. június egyik területen nyújt jó teljesítményt. Ha valaki ért a kulturális kapcsolatokhoz, akkor egyszerűen rossz helyen van ott, amely a világ egyik legnagyobb üzleti-pénzügyi központja." * Tom Lantos, az amerikai képviselőház tagja ismét Magyarországon járt, hogy tanulmányozza a közép-európai térség országainak NATO-csatlakozásához szükséges felté­teleket, egyben pedig a kétoldalú magyar-amerikai kapcso­latok kiszélesítéséről is tárgyaljon. Ennek része Horn Gyula június elejére kitűzött amerikai látogatása, melynek útiprogramjában New York és Washington mellett szere- pej Chicago, Cleveland, sőt esetleg Los Angeles is. Ezzel kapcsolatosan Tom Lantos úgy nyilatkozott, hogy nagyra értékeli a március 12-én kihirdetett kormányprogramot, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a megszorító in­tézkedések nem népszerűek. Véleménye szerint azoknak egy része elkerülhető lett volna, ha négy-öt évvel előbb került volna sor bizonyos intézkedésekre. Hozzátette a magyar származású amerikai képviselő, hogy a maga ré­széről támogatja a térség országainak NATO-tagságát, aminek érdekében latbaveti befolyását. Újságírói kérdésre Tom Lantos megjegyezte, hogy -- egyes magyar saj­tóhírekkel ellentétben -- tudomása szerint az amerikai magyarok nagy érdeklődéssel tekintenek Horn Gyula júniusi egyesült államokbeli útja elé, melynek fontos ese­ménye lesz Washingtonban a magyar kormányfő és Clinton elnök találkozója. A magyar miniszterelnök az előzetes tájékoztatás szerint az amerikai fővárosban megbeszé­léseket folytat majd a törvényhozás két házának elnökével, üzleti befektetőcsoportok képviselőivel, a sajtó képvise­lőivel és az amerikai magyarság köreivel is. * A propagandistái által Árpi bácsiként népszerű­sített Göncz Árpád köztársasági elnök 1990-ben öt évre kapott mandátuma idén augusztusban lejár. A törvény értelmében a határnap előtt legalább egy hónappal meg kell választani az utódot, akinek személye körül máris ma­gasra csaptak a viták. A szociálliberális koalíció s azon belül elsősorban az SZDSZ (amelynek soraiból Göncz Ár­pád az elnöki székig emelkedett) életre-halálra elkötelezte magát az elnök újraválasztása mellett, de a négy ellenzéki párt megegyezik abban, hogy nem támogatja Gönczöt, aki ellen az a legnagyobb kifogás, hogy nem tartotta magát a hivatalával járó pártsemlegességhez, hanem mindig a sza­baddemokraták súgására hallgatott. Az ellenzék azt sze­retné, ha mindegyik párt külön jelöltet indíthatna s ezek közt dőlne el a küzdelem. Vita van afölött is (ami már 1990-ben is gondot okozott), hogy közvetlenül a nép vá­lasszon új elnököt, vagy csak az Országgyűlés tagjai szavaz­zanak, amint az Göncz esetében is történt. A Független Kisgazdapárt másfélszázezer aláírást gyűjtött össze abból a célból, hogy kierőszakolja a népszavazást, de az alkot­mánybíróság még nem foglalt állást az ügyben. Göncz Ár­pádnak egyébként nincs igazi riválisa és úgy tűnik, akkor is befutna, ha népszavazásra kerülne sor. Amennyiben az alkotmány értelmében a Parlamentnek kell döntenie, a megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ha a jelölt másodszori nekifutásra sem tudja ezt megszerezni, egyszerű szavazattöbbség is elég. A kormánykoaliciót a képviselők 72 százaléka támogatja, Göncz Árpád újravá­lasztása tehát pillanatig sem kétséges. * George Patakit, a New York állam kormányzójává nagy meglepetésre nemrég megválasztott harmadik generá­ciós magyart Kovács László külügyminiszter legutóbbi amerikai útja alkalmával a budapesti kormány nevében hivatalosan is meghívta egy magyarországi látogatásra. Kovács László akkor találkozott Patakival, amikor az ENSZ ülésén vett részt New Yorkban és a konzervatív re­publikánus kifejezte előtte készségét, hogy szívesen láto­gatná meg azt az országot, ahonnét apai nagyszülei kiván­doroltak. Kérdés azonban, ez a készség arra is vonatkozik- e, hogy például Horn Gyulával találkozzék, mert a két em­ber politikai nézetei meglehetősen távolesnek egymástól. A hazai ellenzéki pártok, elsősorban a Kereszténydemokrata Néppárt vezetői ezért azt tervezik, hogy magukra vállalják George Pataki látogatásának lebonyolítását és ők szervezik meg a világnézetileg hozzájuk közelebb álló amerikai poli­tikus hazai fogadtatását. Reméljük, siker koronázza majd igyekezetüket! * Katona Béla, a március 12.-i "feketevasárnap" után tisztéről lemondott tárcanélküli miniszter, aki a nemzetbiz­tonsági és titkosszogálati ügyekért volt felelős, nemrég egy interjúban szószerint azt a kijelentést tette, hogy "a hidat már leverték a politika és a szervezett bűnözés közé". A mon­dat bombaként robbant a magyar közéletben és óriási visz- szahangja támadt. Sokan felelőtlenséggel vádolták a volt minisztert, de még többen figyelmeztetésnek vették szavait és most alapos vizsgálatot követelnek a korrupcióval és gyanús érdek-összefonódásokkal átszőtt magyar gazdasági életben, melynek sok ismert figurája nemcsak a politiku­sokkal tart baráti viszonyt, hanem alig titkolt kapcsolatokat ápol az egyre szélesebb befolyással bíró alvilággal is. Ezek­ben a körökben a törvény kijátszása — adócsalás, csem­pészés, valutázás, árú- és pénzhamisítás, stb. - mindenna­pos dolog és kéz kezet mos alapon kölcsönösen leplezik egymás üzelmeit. Azóta több újságíró faggatta Katona Bélát, hogy magyarázza meg múltkori kijelentését, mire ezt a választ kapták: bizonyos körök érdeke, hogy a titkosszol­gálatok ne lássanak bele a szervezett gazdasági bűnözés ügyeibe és ne gyűjthessen azokról információkat. Ezek a körök olyan kapcsolatokkal rendelkeznek még az ország házában is, hogy áttételesen ideig-óráig képesek megaka­dályozni akár a nemzetbiztonsági törvény megalkotását is. — Csak figyelemmel kell kísérni a törvényről folyó parla­menti vitát s akkor előbb-utóbb kitűnik, hogyan érvénye­sülnek ezek az erők a politikában -- mondotta Katona Béla, akinek helyzetismerete aligha vonható kétségbe, hiszen előző magas beosztásában mindenkinél jobban tájé­kozódhatott ezekről az ügyekről.

Next

/
Thumbnails
Contents