Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. február SOÓS GÉZA: (Balassagyarmat) MAGYARLAKTA TERÜLETET DOLLÁRÉRT?! Európában a határok emlegetése kényes feladat. Gondoljunk bele az egyre kegyetlenebb délszláv háborúba, melynek áldozatai óvatos becslések szerint is 150 ezer körül van, és kirobbanásának oka új határok meghúzása ürügyén folyik. Mégis kellő tapintattal, nagyfokú diplomáciai érzékkel el lehetne indulni egy irányba. Itt van például a Kárpátalja. A magyar kormány szerződésben kötelezte magát, hogy ezekről a területekről lemond. Az, hogy ez a szerződés mennyire szolgálja hazánk érdekeit, erre majd a történelem fog választ adni. de egyre azért felhívnám a figyelmet, hogy a megkötött szerződés nincs kőbe vésve! Ahogy két fél saját akaratából megkötötte, úgy meg is változtathatja. De miről is van szó? Ukrajna gazdasága romokban hever. A lakosság nélkülözése európai ésszel szinte felfoghatatlan. Az ukrán kormány erejéhez képest mindent megtesz a katasztrófális helyzet enyhítésére, de saját árnyékát nem képes átlépni. Közismert a Kravcsuk kormány balratolódása, és közismert az is, hogy a nép kiálltó szenvedésére soha nem gyógyír a balravaló elmozdulás. Ez a helyzet jelenleg Ukrajnában. Magyarországon más a helyzet. Gazdasági problémák itt is vannak, de összehasonlítatlanul kisebbek mint keleti szomszédunknál. Ugyanakkor az Antall kormány megfontolt gazdaságpolitikája odavezetett, hogy az ország valuta tartaléka több mint öt milliárd dollár. Tehát az egyik oldalon egy éhínség körvonala bontakozik ki, mely akár egy éhséglázadáshoz is vezethet. A másik oldalon egy lassan magához térő gazdaság, több mint ötmilliárd dolláros valutatartalékkal. Vajon nem lehetne ebbőía pénzből magyarlakta területeket vásárolni Ukrajnától? Ez a pénz hatalmas összeg, évekig megmenthetné az éhezéstől Krav- csukékat, mi pedig békésen visszakapnánk egy nagy területet őseink földjéből. Tudom a kalmár szellem sokáig távol állt a magyartól, de ez nem kalmárság, ez bölcsesség. Nem hiszem, hogy valaha is lesz még egy ilyen alkalom. Ez most egy történelmi pillanat. Meg kellene próbálni a megegyezést. Ugyanakkor a világ számára példa értékű lehetne, hogy a határokat úgy is meglehet változtatni, hogy mindenki jól járna, erőszak nélkül. Van az elképzelésnek egy másik vetülete is. Lezajlott hazánkban az új "földosztás". A mezőgazdaság ezután már felszálló ágban lesz. Óriási piacot jelentene számunkra Ukrajna. Tehát a dolog logikájából következik, hogy a fizetség egy része élelmiszerben is történhetne. Ennek megtermelése nem okozhatna gondot a hazai mezőgazdaságnak. Ezenkívül a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó ipar is bekapcsolódhatna a kivitelbe. Ugyancsak jó esélye lenne a hazai iparnak korszerű termékek szállítására, beleértve a textilipari cikkeket is. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen megállapodás nehézségeket okozna a nyugati tartozások visszafizetésénél. Erre csak azt tudom mondani, hogy nyugat majd vár egy kicsit. Ne felejtsük azt el, hogy mi nagyven évig vártunk, és akkor mit tett nyugat! Különböző kölcsönökkel meghosszabította az agonizáló Kádár rendszer haláltusáját, és ezzel a magyar nép szenvedését is, mint egy cinkosságot vállalva a kommunista diktatúrával. Nem beszélve Trianonról. Ötmillió magyar szenvedésééert felelős még ma is Franciaország és Anglia. Ezért cserében megteheti a művelt nyugat, hogy néhány évet vár arra, hogy visszakapja Judás pénzét. Tudhatja, amire a magyar szavát adja, azt be is szokta tartani. Akinek tartozik kamatostól fogja visszafizetni. A magyarí nép már csak ilyen. De visszatérve a Kárpátaljára. Az, hogy mennyi pénzért mekkora magyar lakta területet kapnánk vissza, ebben a politikusoknak kell megegyezni. Nyilván felmerülne az a probléma, hogy a negyven év alatt odatelepített ukránoknak mi lenne a sorsuk. Itt két lehetőség kínálkozna. Vagy egy lakossági csere jönne létre, mely azt célozná, hogy azokról a területekről ahol a magyarság kisebbségben van, és nem esik a szerződés alá, hangsúlyozva önkéntesen, kicserélni a lakosságot. A másik lehetőség szintén csak önkéntesen, hogy magyar állampolgárokká válnának az ott élő nem magyar ajkúak. Nem kellene félniük, nem azt a sorsot szánnánk nekik, amilyen sorsuk van az erdélyi magyaroknak. Amit itt vázoltam, az egy lehetőség. Semmi biztosíték nincs arra, hogy ebben az ukrán kormány partner lenne. De megkellene próbálni, mert van benne ráció. Hazánk továbbra is testvérként kezeli az elszakított területeken élő magyarokat, és kötelessége támogatni őket. Akár egy ilyen szerződésen keresztül is. Az amerikai kongresszus alsóházának elhunyt volt elnökét, Thomas (Tip) 0"Neill speakert nagy részvét mellett temették el szülővárosában, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. A csaknem egész életét a kongresszus különböző posztjain eltöltött agg demokrata politikust 81 éves korában érte a halál szívelégtelenség következtében. A hajdan igen népszerű közéleti férfiút sokan kísérték utolsó útjára, többek közt ott volt a gyászolók között Gore alel- nök és két volt elnök, Carter és Ford is. Újra kapható; VARGA LÁSZLÓ KÉREM A VÁDLOTT FELMENTÉSÉT c. könyve. A szerző a 250 oldalas könyvében a két világháború közötti politikai korszakról, a keresztény reform-mozgalmakról, továbbá a Demokrata Néppártról ír és ismerteti a második világháború utáni politikai pereket és védelmeit. Ára 10 dollár (Money Order-en). Cím Dr. Varga László, H-1120 Budapest, NagyJanő u. 5. sz.
