Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ XXX. évf. 12. szám 1994. december KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNÓNK FLORIAN TIBOR: KARÁCSONY ÖRÖKSÉGE MM&tl Nőnek az évek sírhantjai körülöttünk, sokan hosszabb időt töltöttünk a befogadó országban, mint Hazánkban, ahonnan kitépett a ránk kényszerített történések forgószele. De tulajdonképpen mindegy, hogy hány évet töltöttünk idekint és hányat otthon, és teljesen közömbös,hogy nyugatra, északra, délre, vagy keletre sodort a sorsunk. Bármennyi idő óta és bárhol éljünk a karácsony utáni várakozás és a karácsony misztériumának jelentősége hasonló bennünk. Nem véletlen, hogy otthonainkból a karácsonyi béke és a karácsonyi szeretet emlékét hoztuk el magunkkal. A karácsony ünneplésének olyan "stílusa" alakult ki évszázadok alatt a magyar otthonokban, amelynél nem a lakomán, és a körülményektől megszabott gazdasági kereteket is túllépő ajándékozáson és az ezt megelőző vásárlási lázon volt a hangsúly, hanem olyasmin, amit a legszegényebb családok is nyújtani tudtak. A betlehemi jászol előtti tiszteletadást, az egyházi szertartásokat és az éjféli mise áhítatát is túlszárnyalta az a belülről áradó békesség és szeretet, amelyet otthonaink legtöbbje nyújtott karácsonykor. A természet harsogó, déli színei, a virágpompa, a pálmák napimádó, pogány hajladozása és a karácsony életvidám utcai színjátéka, tomboló trópusi énekei, vagy a téli sötétségbe borult északi hideg, öröm- telen szertartásai sem tudják elmosni emlékünkből a karácsonyfa körüli egyszerű és komoly, ünnepélyes és mély áhítattal telt családi misztériumot, melyben öregek és fiatalok, szülők és gyermekek, gazdagok és szegények egyaránt résztvettek. Úgy világít most is ez az emlék, hogy mély szánalommal nézem az amerikai utcák piros ruhás, fehér szakállas, puffadt Mikulásait, akik az áruházak bejáratánál hangos csengettyűszóval, naphosszat hívogatják, egész december hónapon át a vásárlókat. Szánalmam csak karácsony estéjén lesz nagyobb, amikor hazafelé menet bizonytalan járású, ittas emberekbe ütközöm. Az ő karácsonyuk csak egy bódult alvás után, másnap reggel következik el. Akkor bontják ki a színes papírok és szalagok hivalkodó hálójából az ajándékokat. A reklám és az üzlet a szomszéd-ingerlő vásárlási láz, a külsőságek harsogása mögött kell rátalálnunk évek óta a mai szerény és komolyságában ma is fenséges karácsonyunkra és szegény Jézusunkra, akit méltón példáztak hazánk útszéli, esőtől és időtől kopott feszületéi. A békeség és a szeretet otthoni karácsonya elvehetetlen örökségünk maradt a világ minden táján, erőnk és fegyelmünk, mértéktartásunk, a siker és a vagyon gőgjétől, vagy a szenvedés, a szegénység és a magunkrahagyatottság reménytelenségétől megmentő, bátor újrakezdéseknek ő a felbuggyanó forrása. Otthont visszaidéző és idegenben is otthont adó karácsonyunk, add, hogy a te útmutatásod szerint, a Hegyi Beszéd szellemében éljünk, s egyszerűnek és tisztának, az élet és a műveltség értékeit tisztelőnek, az igazság és a szabadság eszméihez hűségesnek és áldozatot is vállaló magyarnak neveljük fel gyermekeinket is! *Vv
