Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. január Faggyas Sándor Heti újság Kik felelősek az 1956-os sortüzekért? A kormány által ez év tavaszán megbízott történelmi tényfeltáró bizottság első jelentése az 1956- os sortüzek kutatási eredményeit összegzi. A dokumentumgyűjtemény egy példányát Balsai István igazságügy-miniszter november végén átadta Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az 1956-os el nem évülő bűncselekmények elkövetőivel szembeni büntetőjogi felelősségre vonáshoz. A tényfeltáró bizottság munkája hogyan illeszkedik a történelmi igazságtétel folyamatához, és a sortüzekre vonatkozó történeti dokumentáció elkészülése után mi várható? - erről beszélgettünk Wéber Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával.- Ez a történelmi kutatás, illetve a róla készült jelentés az igazságtételi folyamat szerves része. E hosszú és meg-megakadó folyamatban véleményem szerint az Alkotmánybíróság azon, októberben kihirdetett határozata hozott fordulatot, amely egyértelműen kimondja, hogy az 1956-os események során megvalósított háborús, illetve emberiség elleni bűntettek elkövetői - a nemzetközi joggal összhangban - a mai napig is büntethetők. Ezzel az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a kormány igazságtételi törvényét. A kormány igazságtételi programjának két fő eleme van: az első, a korábbi diktatórikus rendszer bűneinek és kártevéseinek jóvátétele a kárpótlási törvények végrehajtásával már a vége felé jár, és a jövő évben várhatóan lezárul. A folyamat másik nagy eleme, a korábbi rendszer fő bűnöseinek megnevezése és felelősségre vonása most következik. Közismert, hogy az 1990-es szabad választások által legitimált demokratikus rendszer mintegy három éve keresi a büntetőjogi igazságtétel jogállami - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban lévő - kereteit és megoldásait. Az Alkotmánybíróság említett határozata és ezt követően a parlament által nagy szavazattöbbséggel elfogadott, a köztársasági elnök által aláírt és kihirdetett igazságtételi törvény alapján most már az igazságszolgáltatás szervein, az ügyészségen és a bíróságon a sor, hogy a rendelkezésre álló tények, dokumentumok alapján megindítsák a büntetőjogi eljárást az el nem évülő háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ez a folyamat azonban nem kötődik konkrét időponthoz vagy határidőhöz. • Ez azt jelenti, hogy az '56-os perek - akár csupán a fő bűnösök tekintetében is - valószínűleg nem zárulnak le a jövő évi országgyűlési választásokig?- Biztos vagyok benne, hogy nem. A kormánynak ez nem is célja, mert nem kampánykérdésnek tartja az igazságtételt. és nem is az vezérli, hogy lehetőleg még életben találjuk a 37 évvel ezelőtti szörnyű bűnök ma már idős elkövetőit. Számunkra ugyanis nem a bűnösök megbüntetése, nem a megtorlás a cél. hanem az egyetemes igazságtétel, időtlen jogi és erkölcsi elvek alapján. Ez most már lehetséges, és ebből a szempontból mellékes kérdés, hogy az igazságszolgáltatás procedurális folyamata meddig tart és mikor zárul le. • A kormány által megbízott történelmi tényfeltáró bizottság kutatása alapján mire lehet számítani az 1956-os sortüzek büntetőjogi feldolgozásában?- Ez a bizottság abból a célból alakult meg, hogy felkutassa és összegyűjtse azokat a történeti tényeket, dokumentumokat, amelyek alapján lehetővé válik, hogy a magyar nép megismerje az igazságot az 1956-os eseményekkel kapcsolatban. Az alkotmány is biztosítja a kutatás szabadságát és az állampolgárok jogát arra, hogy a közérdekű adatokat megismerjék, illetve nyilvánosságra hozzák. Ennek a kutatómunkának csupán első szakasza az '56-os sortüzek körülményeinek és következményeinek a tisztázása, a vérontásért felelős személyek megnevezése. A bizottság nemcsak történészeket és levéltárosokat, hanem büntetőjogászokat is alkalmazott erre a munkára. Természetesen az igazságszolgáltatás kompetenciájába tartozik, hogy a bizottság által feltárt tényekkel mit kezd. Egyet nem lehet tenni: nem tudomásul venni a történelmi tényfeltáró bizottság által dokumentált tényeket, amelyek között katonai és hatósági jegyzőkönyvek, feljegyzések, boncolási jegyzőkönyvek, halotti anyakönyvi kivonatok, kitüntetési felterjesztések, pártdokumentumok is vannak. Ezek történelmi tények, amelyeknek büntetőjogi értékelése nem a történészek dolga. Az igazságügy-miniszter nem tehetett mást, mint hogy - hivatali kötelezettségét teljesítve - átadta ezt a dokumentációt az igazságszolgáltatásnak, és az ügyészség, illetve a bíróság meggyőződése és ítélőereje fog dönteni a történészi tényfeltáró munka eredményéről. Ezek a dokumentumok nem determinálják a független, felelős igazságszolgáltatás munkáját, hanem segítséget jelentenek számára. • Mégis, jogászi szemmel nézve, a feltárt tények alapján milyen bűncselekmények bizonyítása esetén milyen büntetésre lehet számítani?- A fegyveres összetűzés, fegyveres konfliktus során bizonyos alapvető szabályok megszegése a genfi konvenciók alapján háborús, emberiség elleni bűntettnek számít, ami nem évül el. Ilyen többek között a harci cselekményekben részt nem vevő, fegyvertelen polgári lakosok sérelmére elkövetett emberölés, kínzás, súlyos testi sértés, továbbá elhurcolásuk, túszként való fogva tartásuk. A civil lakosok csoportjaira leadott sortüzek kérdésköre egy kis, bár nagyon tragikus szeletét jelenti az 1956-ban, különösen a november 4-e után elkövetett, a magyar történelemben példátlan bűncselekmény-sorozatnak. A várható ítéleteket illetően én csak annyit mondhatok, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében a bíróság által majdan megállapított tényállás alapján kiszabható büntetési tétel nem lehet szigorúbb - csak azonos vagy enyhébb -, mint az 1956-ban hatályos magyar büntetőjog által előírt büntetés. Ez nem vonatkozik a halálbüntetésre, hiszen ‘56-ban még volt, ma már nincs ilyen büntetési té
