Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

1994. január AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 MAGYARORSZÁGI HÍREK- Szerkeszti: Faggyas Katalin, Budapest ­* Dr. Antall József, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke életének 62. évében, hosszan tartó, súlyos be­tegség után a SOTE budapesti kórházában 1993. december 12-én 17 óra 15 perckor elhunyt. A miniszterelnök halálával a kormány megbízatása megszűnt. Göncz Árpád köztár­sasági elnök még az nap este felkérte Boross Péter belügy­minisztert, hogy ügyvezető miniszterelnökként lássa el a feladatát az új kormány megalakulásáig. A három koalíciós párt úgy döntött: az új kormányt is Boross Péter vezesse a választásokig. * Az Antall Józsefet kezelő orvoscsoport a következő jelentést adta ki: "A nyirokrendszer megbetegedésének, az úgynevezett non-Hodkin Lymphomának diagnózisát egy megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani vizsgálatával 1990 októberében állapították meg. A kezelést folyamato­san a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Oktató Kórházában végezték. Kombinált gyógyszeres és sugárke­zeléssel 1991 tavaszára teljes klinikai javulás /tünet­mentesség/ volt elérhető. Fél év múlva betegsége a nyirokrendszer más területein mutatkozott újra. További kezelés újabb javulást eredményezett. 1993 augusztusában a vérből a vérképző sejtek /őssejtek/ gyűjtését és konzervá­lását végezték a Kölni Egyetem 1. sz. belklinikáján. Októ­berben sor került ugyanitt a megfelelő gyógyszeres kezelés után a sejtek visszaadására, jó eredménnyel. A beavatkozás után hat héttel újabb betegségforma bontakozott ki a csontvelő-vérképzés súlyos érintettségével /heveny nyirok­sejtes fehérvérűség/. Ez a nem várt szövődmény is befolyá- solhatónak bizonyult /november 23-án ismét kórházban a miniszterelnök/, de egyre súlyosbodó szívműködési zavarok léptek fel. Halálát keringési elégtelenség okozta." * Boross Péter elmondta: ott volt a betegágyánál, amikor a miniszterelnök elment. Antall József készült a halálra. Még mindent elrendezett, elbúcsúzott családjától, politikai végrendeletét lediktálta. A miniszterelnök tiszta fejjel kívánt meghalni, ezért visszautasította azokat a gyógy­szereket, amelyek könnyebbé tették volna utolsó napjait, de beárnyékolták volna tudatát. * Antall József földi maradványait december 17-én pénteken az Országház kupolacsarnokában ravatalozták fel, ahol a diplomáciai testületek tagjai, a protokoll vendégek róhatták le kegyeletüket és 250 ezer ember járult a ko­porsóhoz másnap hajnalig. December 18-án /amit az Országgyűlés nemzeti gyásznappá nyílvánított/ reggel gyászmisét mutattak be a család és a meghívott hozzátartozk részére a Duna-parti Piarista kápolnában. Délben gyászün­nepség volt a Kossuth téren, katonai tiszteletadással, ame­lyen Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Sütő András író mondott beszédet. A beszentelést a római katolikus egy­ház szertartása szerint Bolberitz Pál teológiai tanár végezte. A gyászolók a miniszterelnök földi maradványait utolsó útján végső nyughelyére, a Fiumei úti temetőbe kisérték, ahol imát mondott Paskai László bí-boros, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József főrabbi és Tőkés Lászl református püspök. * Antall József halála mélyen megrendítette az egész ország lakosságát, a külföldről is a legmagasabb helyekről érkeztek részvétnyílvánítások. A Die Welt német konzerva­tív lap a magyar miniszterelnök pályafutását méltatva megállapította: Antall József Magyarországot a szocia­lizmusból a demokráciába vezette. Nemcsak magasan képzett, hanem politikai őskőzetből formált személyiség volt. A számos nyugati politikus - a többi között Kohl és Thatcher - nagy tiszteletét élvező miniszterelnök öntudatos magyar volt, aki azonban elutasított minden szélsőséget. A Financial Times brit lap magyar melléklete megállapította: a magyar koalíciós kormány elérte a békét, a szabadságot és egyesek számára a felvirágzást, ám a gazdaság még küz­delmes szakaszban van. * Az MDF választási győzelemre készül. Minden esé­lyünk megvan arra, hogy májusban sokkal erősebb, de ha­sonló jellegű kormánykolalíciót alkossunk - jelentette ki Lezsák Sándor ügyvezető elnök az MDF-szervezetek elnö­keinek zárt ülését követő sajtótájékoztatón. * December 3-án felavatták a Kölcsey-házat a Lakiteleki Népfőiskola épületegyüttesében. Az avatáson részt vett és megszentelte az új létesítményt Dankó László kalocsai érsek és Tőkés László Királyhágó-melléki reformá­tus püspök. Lezsák Sándor arról szólt, hogy az intézmény a trianoni határokon kívül rekedt magyarság, illetve az emig- rációs magyarság szellemiségét egyesíti. Magyar mítoszt, magyar szellemiséget teremtenek újra. A fiatal Magyar Köztársaságnak ez a szakasza olyan hőskorszak lesz, melyből csak a szépre fogunk emlékezni - mondta Lezsák Sándor egy lakossági fórumon. A kelet­német kommunista párt utódszervezete egyre nagyobb veszélyt jelent egész Németországra. Magyarországot is fenyeget ilyen helyzet - hangsúlyozta, majd így folytatta: - Történelmünk során a törököt és a tatárt is mi állítottuk meg, igaz, bennünket nyúzott, őrölt és tett tönkre. Most ezt a veszélyt is megállítjuk, példát adva Kclet-Eurőpának.

Next

/
Thumbnails
Contents