Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7-8. szám

16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. júl.- aug. Lemondott a Fidesz egész vezérkara, élén Orbán Viktorral. Július 9-én tartják a Fidesz kongresszusát, ahol döntenek a vezetők személyéről és a követendő politi­kájukról. Orbán szerint választási kudarcukhoz hozzájá­rult a szabaddemokratákkal kötött választási megállapo­dásuk is. * Szemtemberben tartja programalkotó és tisztújító országos gyűlését a Magyar Igazság és Élet Pártja. * A Független Magyarország Napján, június 16-án, Nagy Imrére és társaira emlékeztek a 301-es parcellában. Horn Gyula és Nagy Erzsébet, a kivégzett miniszterelnök lánya együtt koszoruztak az emlékműnél és az áldozatok szimbólikus sírjánál. Ezt a megbékélés jegyében tették, de a történetnek vegyes viszhangja volt. Vajon nemzeti ün­nepünkön, október 23-án is Horn Gyula fog ünnepi be­szédet mondani? S ha igen, miről fog beszélni? * Közlekedési balesetet szenvedett május 5-én Horn Gyula, az MSZP elnöke - jelentette be Pintér Sándor al­tábornagy, az Országos Rendőrfőkapitányság vezetője. Az esetleges merényletről szóló híreszteléseket a nyomozás nem tudta megerősíteni. A Saab az ütközés pillanatában 100 kilométeres sebességgel haladt, ami relatív gyorshajtást jelent. A rendőrség a gépkocsivezető ellen közúti baleset gondatlan okozása miatt vádemelést tett az ügyészség felé. Ezután néhány nappal hirtelen jelentkezett egy fehér Opel gépkocsi vezetője, aki azt állította, hogy az ütközés előtt őt előzte a Saab, azért ütközött neki a másik oldalon álló kivilágítatlan teherautónak. Furcsa, hogy eddig senki nem szólt egy szót sem erről az Opelről, másrészt a rendőrségi videofelvételek alapján a teherautó ki volt világítva! Furcsa az is, hogy Mosolygó István, Horn Gyula gépkocsivezetője semmire sem emlékszik! Mintha az Opel vezetője azért je­lentkezett volna, hogy mentse a Saabot vezető embert, s ne Ítéljék el közúti baleset okozása miatt. Arról is suttognak, hogy azon az estén maga Horn Gyula vezette a Saabot, erre utalnak az általa elszenvedett sérülések. így érthető, mért nem emlékezik semmire Mosolygó István, s miért kell min­denáron menteni a Saabot vezető embert, hogy mégsem ő volt a hibás a balesetért. Ha Horn Gyula vezette aznap az autót, és ezt letagadja, a következőkben zsarolható lesz, hiszen a helyszínen lévő testőrei mindent pontosan tudhat­nak, s bármikor vallhatnak. Mindez nem lenne érdekes, ha nem Magyarország jövendő miniszterelnökéről lenne szó! * Kéri Kálmán vezérezredes életének 94. évében el- húnyt. Az I. magyar hadsereg vezérkari főnöke volt, s 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalóbizottság tagja. Több szovjet és magyar internálótábor, börtön között Recsken is volt rab. Ó volt a Recski Szövetség elnöke, s az MDF országos listáján lett 1990-ben képviselő. Hazatértek Bethlen István volt magyar miniszterel­nök jelképes hanvai, valamint Deeső László tábornok, egykori moszkvai magyar katonai attasé földi maradványai. Kétéves kutatómunka után a Donszkoj kolostor melletti temetőben találták meg azt a közös sírt, ahová az elham­vasztott Bethlen István hamvait szórták. Bethlen 1945. tavaszán került a 3. ukrán front kémelhárító alakulatának kezére. Moszkvába hurcolták, s a Butirka börtönben halt meg 1946. október 5-én. Deesőt és bajtársait a kraszno- darszki hadifogoly táborban tartották fogva, itt lelték meg most a sírját. Bethlen Istvánt ünnepélyesen temették újra a Kerepesi úti temetőben, a Batthyány-mauzóleum köze­lében, Deeső Lászlót pedig Sárospatakon, a családi sírhe­lyen helyezték most örök nyugalomra. * Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium bün­tetőjogi főosztályvezetője Veszprémben folytatja jogi pá­lyafutását, miután a megyei bírói szakkolégiuma elfogadta pályázatát. Ismeretes, ő szerkesztette a Sortüzek 1956 című sorozat kiadványait. * Bár csak szeptember elsejétől hatályos az Ország- gyűlés által április 6-án elfogadott hadigondozási törvény, a Magyar Honvédség központi irattárába máris özönlenek a kérések. Magyarországon 1952-ig működött a hadigondo­zás, s az ezzel kapcsolatos okmányok nagy része még meg­van az önkormányzatoknál. * A kolozsvári Mátyás-szoboregyüttes nem illik be a dák-római kontinuitást igazoló régészeti leletek közé - véli Kolozs megye alprefektusa. Ásatások kezdődnek Kolozsvár főterén, s nem zárható ki Fadrusz János alkotásának eltá­volítása, legalábbis a Funar-pán elképzelése szerint. * A szlovák parlamentben elutasították a tábla­törvényt. Eszerint a magyarok által lakott településeken kétnyelvű helyiségtáblákat helyeztek volna el. Mindössze egy szavazat hiányzott a törvény elfogadásához, így ha az Együttélés egyik képviselője nem adott volna le ellen- szavazatot, kettő pedig nem tartózkodik a szavazástól, a törvényt elfogadták volna. Az Európa Tanács szerint azon­ban Szlovákiának meg kell hoznia ezt a törvényt, így lehet hogy, kormányrendeletben szabályozzák majd e kérdést. Mindenesetre az ügy azt mutatja, hogy Meciarék legyőzték az európai értékrendhez közeledő szlovák politikai erőket. * A Szlovák Nemzeti Párt a szlovákiai magyarság egyik központjának számító Révkomáromban rendezte meg kongresszusát. Kijelentették: Komárom szlovák volt és az is marad. Jan Slota pártelnök, akit a szlovák Zsiri- novszkijnak neveznek, azt mondta, az elmagyarosítás ve­

Next

/
Thumbnails
Contents