Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-06-01 / 6. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994, június Bélyeggyűjtők rovata- Szerkeszti Körmöczy Zoltán ÉVFORDULÓ A Magyar Posta ez év február hó 17-én bélyegeket bocsátott ki Munkácsi Mihály és Benczúr Gyula születésének 150. évfordulója alkalmából. 19 Ft-os bélyegen Benczúr Gyula, egy 12 Ft-os bélyegen pedig Munkácsy Mihály önarcképét láthatjuk. Ugyancsak egy 12 Ft-os bélyeg részletet mutat be Munkácsy Golgota című művéből. Az évfordulón mi is csatlakozunk az ünneplőkhöz. Benczúr Gyula. Nyíregyházán született 1844. január 28-án. Piloty a híres, realisztikus történelmi festő tanítványa volt a müncheni akadémián, ahol később kinevezték tanárnak. 1883-ban a budapesti mesteriskola vezetőjének hívták meg. Történelmi tájú műveket már Münchenben kezdett festeni. Hunyadi László búcsúja, Rákóczi Ferenc elfogatása, Vajk keresztelése már ott készült. Később a barokk és a rokokó színpompája vonzotta. Ez uralja a XV. Lajos és Madame Du Barry képét. A millenniumra festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Kitűnő portré festő is volt. Különösen bizonyítja a saját képmásai, valamint Ferenc József, Tisza István, Károlyiné, Etelka nővére, Géza testvére stb. arcképe. Mitológiai művei közül kiemelkedik a Bacchánsnő, Venus galambjai stb. Már életében a kitüntetések egész sorával halmozták el. Dolány kisközséget (itt halt meg 1920. július 16- án) halála után Benczúrfalvára keresztelték át. 1921-ben megalakult Benczúr Társaság időnként kiállításokat rendez, közleményeket bocsát ki. Munkácsy Mihály. 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi (ekkor az i betűt Y-ra cserélte), Munkácson született 1844. február 20-án. A németországi Endenichben halt meg 1900. május 1-én. Mint árva gyermek, szülővárosáról Békéscsabára került, ahol kitanulta az asztalos mesterséget. Fel- szabadulása után Aradra ment, ott megismerkedett Sza- mossy Elek festőművésszel, aki felismerve tehetségét, tanítani kezdte. 1963-ban Pestre utazott, ott Ligeti Antal tájképfestő foglakozott vele. Ebben az évben festette az Elbeszélő honvédet. 1863-ban Bécsben beiratkozott a festőakadémiára. Anyagiak híján tanulmányait abba kellett hagyni. 1867-ben Münchenben találjuk mint Wagner Sándor tanítványát. Kaulbach a nagynevű német történelmi arcképfestő is tanította. Ebben az évben a párizsi Világ- kiállításon ismerte meg Coubert műveit amelyek nagyon befolyásolták ízlését. 1868-ban Düsseldorfban Knaystól tanult. Itt festette meg a Siralomház című képét, amelyet még nedvesen megvásárolt egy amerikai műbarát. A kép a philadelphiai Park Múzeumba került. E mű alapozta meg hírnevét és segítette ki anyagilag. 1872-ben Párizsba ment és ott le is telepedett és megnősült. Még ebben az évben elkészült a Tépéscsinálók képe is. Ezután évenként újabb és újabb remekművekkel lepte meg a világot: Éjféli csavargók, Zálogházban, A falu hőse, Műteremben, Ujoncozás, Milton, Golgota voltak a főbb művei. Közben párizskörnyéki életképekkel gazdagította amúgy is dús galériáját. A budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi többek közt Haynald bíboros, Liszt Ferenc arcképeit, valamint virágcsendéletei legjobbját, a Virágcsokrot. 1881-ben került ki műterméből Krisztus Pilátus előtt, ezután Mozart végpercei. 1890-ben a bécsi múzeum részére megfestette a Renaissance Apotheozisa képét. 1893-ban a Sztrájk, 1896-ban az Ecce Homo képein már észrevehetők betegsége nyomai. De azért még ez évben a Honfoglalás vászna is elkészült. Ez a Parlamentünk egyik dísze. A hazai lapok az évforduló alkalmából sorozatos ünneplésekről tudósítanak. Szülűvárosa Munkács, Békéscsaba, ahol inaséveit töltötte, nyugvóhelyén a Kerepesi temető, valamint a debreceni Déri Múzeum a megemlékezések, ünneplések helyei. Első napi bélyegzésii boríték Benczúr Gyula és Munkácsy Mihály önarcképeit ábrázoló bélyegekkel Első napi boríték A bélyegkép részletet ábrázol Munkácsy Mihály Golgota című festményéből
