Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
1994. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 Ezután került sor találkozóra a Budapesten élő orosz közösség képviselőivel és Ivan Aboimov orosz nagykövettel. A pátriárka megjelent a parlamentben is, ahol beszédet mondott és üzenetet intézett a magyar néphez. II. Alekszij járt Debrecenben, majd Szentendrén, ahol tisztelgő látogatást tett a szerb orotodox püspökségen, végül Esztergomba utazott, ahol Paskai László bíboros érsek vendége volt. A primási székhelyen felkereste a Bazilikát is, ahol megtekintette Mindszenty bíboros sírját. A látogatás utolsó napján az orosz páriárka liturgiát celebrált a Petőfi téri ortodox templomban. A közlemény kitér arra is, hogy II. Alekszij tárgyalásai során szóbakerült a kárpátaljai magyar hívők ügye is. * Tavaly adtunk hírt Habsburg Károlynak, Habsburg Ottó egyik fiának esküvőjéről, aki Francesca Thyssen-Bor- nemisza bárónőt vezette oltárhoz. Most érkezett hír szerint a ifjú asszony egészséges leánygyermeknek adott életet: Habsburg Eleonora február 28-án látott napvilágot Salzburgban. Anya és gyermeke jól érzik magukat. * Ismét előtérbe került Olaszországban az a sokat vitatott kérdés, hogy vajon XII. Pius pápa tiltakozott-e 1943- ban a római zsidók deportálása ellen, vagy némán tudomásul vette a történteket? Eugenio Pacelli bíboros, akit 1939- ben választottak pápává, harcos antikommunista volt, de hogy együttműködött volna Mussolinival és Hitlerrel, az túlzás. (Pacelli bíboros egyébként az Eucharisztikus Kongresszus idején járt Magyarországon.) A legújabb történelmi kutatások szerint, amikor 1943. október 16-án megkezdődött a zsidók deportálása, az események váratlanul érték a Vatikánt. A pápa akkor utasította államtitkárát, Maglione bíborost, hogy kéresse be a vatikáni német nagykövetet és tiltakozzék nála. A német nagykövet - Ernst von Weizsäcker, Németország jelenlegi köztársasági elnökének édesapja - meg is jelent az államtitkárnál és végighallgatta annak szóbeli tiltakozását. Azután azt kérte, hadd tekintse a tiltakozást semmisnek, mert ha ő ezt jelenti Berlinbe, félő: Hitler olyan haragra gerjed, hogy megtorlásra ad parancsot, ami nemcsak a Vatikánt, de a német- országi katolikus papokat is érintheti. Ugyanakkor megígérte, megpróbál közbenjárni a római zsidókért, mire Maglione bíboros elállt a hivatalos tiltakozástól. A bíboros mindezt elmondta Francis Osborne vatikáni brit nagy- zott Jelcinnel s akkor jó benyomást tett egymásra a két politikus. Egyébként Nixon tervbe vett egy Zsirinovszkijjal való találkozást is, de szóvivője által az tudomására hozta, hogy nem tart rá igényt... * Az újonnan megválasztott orosz parlament és Jelcin között folyó hatalmi harc egyik újabb állomása volt, amikor pár nappal ezelőtt a képviselők többségi szavazással amnesztiát adtak a tavaly őszi konfrontáció letartóztatásban lévő vezetőinek, Ruckoj volt alelnöknek és Haszbulatov volt házelnöknek. Ugyanakkor amnesztiában részesítette a parlament az 1991. őszi Gorbacsov-ellenes összeesküvés tizenkét főszereplőjét, akik azóta is vizsgálati fogságban várták sorsukat és a bírósági tárgyalást. Jelcin számára nagy pofon volt ez a kettős amnesztia és az annyira meglepetésként érte, hogy már nem volt ideje ellenlépéseket tenni. Hiába indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vétózza meg a döntést, a testület ezt visszautasította. Ebből a menetből a képviselők kerültek ki győztesen és Jelcin elkönyvelhet egy újabb vereséget. * A Németországban tárgyaló lengyel gazdasági küldöttség Frankfurtban megegyezést írt alá a Lengyelországnak hitelező kereskedelmi bankok egy csoportjával, melynek értelmében az ország 12 milliárd dolláros adósságának 40 százalékát leírják. A lengyel küldött-ség vezetője, Krysztof Krowacki tolmácsolta a pénzcsoport vezetőinek Pawlak kormányfő köszönetét és hangoztatta azt a meggyőződését, hogy ez az adósságkönnyítés jó hatással lesz hazája gazdasági fejlődésére. A pénzcsoport ezzel ugyanazt a taktikát alkalmazta, amivel a nyolcvanas évek elején számos délamerikai ország gazdasági válságát sikerült megoldani. A bankok ilyenkor abból indulnak ki, hogy az adósok teljes csődjénél és a fizetésképtelenségénél még mindig jobb, ha pénzüknek legalább egy részét visszakapják s az adósságok elengedésével megkönnyítik az érintett országok gazdaságának talpraállását. A módszer bevált Latin-Amerikában s a jelek szerint Közép-Eurőpában is alkalmazható. Erre utalnak a már eddig is alkalmazott átütemezések eredményei is, amelyek nyomán olyan eladósodott államokban, mint Bulgária és Lengyelország már mutatkoznak a fellendülés jelei. A hitelnyújtás nem érzelmi aktus és a bankok nagyon jól tudják, ha az adósság egy részét el is engedik, a veszteséggel szemben áll az, hogy a nehézségeken átsegített partnerrel tovább is lehet jövedelmező üzleteket kötni. Nem áll az, hogy az adósságelengedés az illető ország hitelképességének rovására megy s ezért volt szinte jóvátehetetlen mulasztás a magyar kormány részéről, hogy sohasem folyamodott a kommunistáktól átvállalt 22 milliárdos adósság törlesztésénél legalább átütemezésért. * Jay Pollard, az 1985-ben letartósztatott és Izrael javára végzett kémkedésért 1987-ben életfogytiglani börtönre ítélt volt amerikai tengerésztiszt, ügyvédje utján kegyelemért folyamodott Clinton elnökhöz, aki elutasította a kérést, noha nemrégiben Rabin izraeli miniszterelnök is közben járt Pollard érdekében. Az elnöki indokolás az volt, hogy Pollard különösen súlyos bűnt követett el hazája iránt és a kár, amit kémtevékenységével okozott az ország érdekeinek, rendkívül nagy volt. Pollard 1995-ben lesz jogosult arra, hogy felülvizsgálják ügyét és esetleg szabadlábra is helyezzék. KÉRJ Ü K, ne felejtsék el az előfizetést meeúiítani!
