Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. március visszakanyarodunk a bejárathoz. CSÁKÁNY VÁRA (Somogy megye) BERZENZE VÁRA (Somogy megye) Története A középkori Somogy vármegye egyik jelentős birtokos családja, a Péc nemzetségből származott Lórántfiak 1377 után építtették berzencei megerősített lakóhelyüket, kastélyukat. 1468-ban a szomszédos, azóta elpusztult Szent- erzsébet nevű faluval és az ott álló másik kastéllyal együtt a Nyugat-Dunántúlon birtokos, német eredetű Forster György vásárolta meg. A kastély az ő leánya hozományaként jutott Nagylucsei Dóczy Ferenc kezére a XVI. század elején. A török veszély közeledtére a Dóczyak eladták birtokaikat, Berzence így került a Szalay család birtokába. Ők építtettek a kastélyból végvárat 1543 és 1550 között. A szomszédos Babócsával, Csúrgóval a Szigetvár mögött fekvő Dráva menti falvakat védte. 1555-ben elfoglalták a törökök. 1558- ban Farkasics Gergely szigetvári kapitány visszavette és felégette. Ezután rövid ideig magyar végvár volt, de 1566- ban - Szigetvár bevétele után - végleg a törököké lett. Száz év múlva, 1664-ben téli hadjárata során Zrínyi Miklós foglalta el. Kanizsa felszabadulása után, 1700 körül Berzencét is császári parancsra pusztították el. BOLONDVÁR - BALATONSZEMES (Somogy megye) Története A Balaton meredekfalu, magas partján húzódó villasor helyén már az őskorban földvár volt, amelybe 1570 körül a Somogy megyét már előbb elfoglaló törökök erősséget építettek, a szemben levő Tihany őrségének ellenőrzésére és Magyar Bálint fonyódi vára ellen. Kapitányai a szomszédos endrédi, koppányi, simontornyai és szigetvári bégekkel Zala és Veszprém megye falvait dúlták, ezért 1599 őszén Pálffy és Schwarzenberg Veszprémet felszabadító hadai a Balaton déli oldalára vonulva, ostrom alá vették. Megrémült őrsége elmenekült. A zalai végvárak serege Pethő Kristóf keszthelyi kapitány vezetésével csatlakozott a felszabadító hadhoz, amely Lak, Dombó, Koppány, Kaposvár és Ozora várait is elfoglalta, majd a tél miatt visszavonult. A magyar őrséggel megrakott Lak és Bolondvár erősségeit 1600-ban, Kanizsa bevételével foglalták el újra a törökök. A XVII. század végén, a törökök kiűzése után lerombolták. A törökkori vár sáncaiba a múlt század végén romantikus, neoromán villát építettek. A jelenlegi épületet 1900-ban építették. Története A Kis-Balatontól dél felé húzódó dombháton elterülő falu temploma körül a XVI. században jelentős végvár emelkedett. A jelenleg barokk formájú templom eredetileg egy elpusztult ferences kolostorhoz tartozott. Ezt a község földesura, a Koroknai Allya család építtette az 1500-as évek elején, 1532-ben a Kőszeg felé vonuló törökök kifosztották és felgyújtották. Öt év múlva már újból működő kolostor volt, 1543 után azonban a Pécs felől a Balatonig portyázó törökök miatt végvárrá építették át. Szigetvár elfoglalása után - a somogyi és dél-zalai várakhoz hasonlóan - a csákányi őrség is elmenekült. Az ekkor szervezett Kanizsai Főkapitányság újjáépíttette, tovább erősítette a várat, 1569-ben már sikerrel verte vissza a török ostromot. Kanizsa eleste, 1600 után, a környező kis várakkal együtt a törökök elfoglalták, majd felrobbantották és elpusztították. A XVIII. században a templomot helyreállították, a kolostor keleti szárnyának megmaradt helyiségeit plébániának alakították át. A várat övező mély árok az északi oldalon ma is látszik, csak 1842 után töltötték be a többit. CSILLAGVÁR - BALATONSZENTGYÖRGY (Somogy megye) Története A falutól déli irányban, a dombhátról lenyúló Barierdő szélén találjuk építészetünk szinte egyedülálló emlékét, az eredetileg erdészháznak épített, romantikus Csillagvárat. Az erőteljes, tömbszerü, zárt, komor épület XVI- XVII. századi bástyákhoz hasonló, ék alakban előreugró sarkaival erődítményre emlékeztet, ezért az idegenforgalmi és az építészeti szakirodalom sokáig törökkori vár maradványának tartotta. A hódóltság idejének bőségesen fennmaradt adataiban azonban nyoma sem volt annak, hogy Balatonszentgyörgyön valaha is vár állott volna. Ennek ellenére 1958-59-ben a műemléki helyreállítás során XVII. századvégi - de abban a korban szokatlan formájú - erődítményként hozták rendbe, és az épületben végvári múzeumot rendeztek be. 1959-ben kerültek elő a Festetics levéltárakból azok az iratok, amelyek fényt derítettek ennek a furcsa épületnek a keletkezésére. A házat a Balaton- szentgyörgy - keresztúri uradalom erdészének lakóhelyéül 1820 és 1823 között, itáliai minták szerint - Festetics László gróf építtette uradalmi főmérnökével, Khern Vilmossal. Eredetileg tető nélkül, középütt kiemelkedő toronnyal épült, az 1830-as években azonban az állandó beázások miatt a tornyát lebontották és a ma is meglevő tetővel fedték. Pincéjéban és kilenc földszinti helyiségében a XVI-XVII.
