Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

16 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. március Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György------------------------­Megrázó cikk a Magyar Nemzetben "Rekviem a Szigetközért" címmel. A helyszínen járt riporternő leírja a pusztulás nyomait, amit máris lehet tapasztalni a vízhozam csökkenése miatt az egész környéken. A helybéliek meg­mutatták azokat a helyeket, ahol az erdők kiszáradása már megkezdődött és a tavasz közeledtével ez a folyamat még fokozódni fog. A Libre Belgique című brüsszeli lap a nemzetiségek szempontjából foglalkozik a cseh-szlovák különválással. A lap szerint az önálló Szlovákai megalakulásával szertefoszlottak a szlovákiai magyarok reményei, melyeket a "bársonyos forradalomhoz" fűztek. A Szlovákiában fokozódó nacionalizmus miatt a kisebbségek helyzete romlik. Ennek folytán — a belga újság véleménye szerint — a szlovákiai magyarok között jó talajra hullnak a Budapestről érkező szélsőséges eszmék. A szlovákiai na­cionalizmus feléledése összefügg azzal, hogy a szlovákok történelmük során először léptek ki a "másodrendű állam­polgárok" szerepköréből. Mintha Hlinka páter század ele­jei tanai kelnének életre, egy zsidó-, cigány- és ma­gyarmentes Szlovákiáról. A belga újság megemlíti a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom igyekezetét, mely a két nép közti megértés megalapozására törekszik. Közgyűlést tartott Budapesten az Európa Mozga­lom Magyar Tanácsa, mely arra alakult, hogy elősegítse Magyarország bekapcsolódását az Európában végbemenő integrációs folyamatokba. Az ülésen felszólalók hangsúlyozták, hogy Magyarország alapvető érdeke az Európai Közösséghez való mielőbbi csatlakozás. A köz­gyűlésen elnöklő Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke történelmi visszatekintésben utalt arra az Európa Mozgalom ugyan 1948-ban Hágában alakult meg, de igazán a hatvanas években bontakozott ki a most harminesztendős német-francia megegyezés talaján. A két, évszázadokom át rivális hatalom akkor a szovjet katonai fenyegetés árnyékában ismerte fel az összefogás szük­ségességét, amelyből napjainkra az Egyesült Európa eszméje sarjadt ki. A MAGYAR NEMZET február 8-i számában fényképpel illusztrált cikket olvashatunk Tollas Tiborról, abból az alkalomból, hogy a Gulyás-fivérek portré- dokumemtumfilmet készítettek róla. A film ismertetni kívánja a költő életpályáját a börtöntől kezdve a Nemzetőr megalapításán át 1990-ben történt első hazalátogatásáig. A film címe "Túlvilági beszélő", ami Tollas Tibor egyik rabtársára, Gérecz Attilára utaló célzás. Gérecz Attila fiatalon került Rákosiék börtönébe és résztvett a Váci fegy- házban született versek gyűjteményének, a Füveskert-nek összeállításában. 1956-ban a budapesti harcokban halt hősi halált és Tollas Tibor mondja a filmben: "Gérecz Attila mindig velem volt". Amikor az újságíró megkérdezi a filmet forgató egyik Gulyás-fivért, miért tartották fontosnak, hogy a magyar nézők megismerjék Tollas Tibor életét, az így felel: - Az ő életén keresztül sokat megtudhatunk saját történetünkről. 1956 szellemét ő és az általa szer­kesztett Nemzetőr nagymértékben szolgálta. Fennállásának‘harmadik évfordulóját ünnepelte a Vatra Romanescu a marosvásárhelyi sportcsarnokban, ahol sokezer lelkes torok skandálta a "Ki a magyarokkal az országból!" jelszót. A magyarellenes gyűlésen természete­sen megjelent Funar kolozsvári polgármester is, aki izzó szavakkal uszított a magyarok ellen, biztosítva a megjelen­teket, hogy Mátyás király szobra nem sokáig lesz a ma­gyarok szimbóluma. Maros megye prefektusa is résztvett a soviniszta rohamcsapat gyűlésén és tapsolt Opris elnöknek, aki élesen bírálta azokat a románokat, akik "beteges tole­ranciával" viseltetnek a magyarokkal szemben. A Reuter hírügynökség szerint egy időre felfüggesztették a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kor­mány közti tárgyalásokat. Ennek oka állítólag az, hogy az IMF nem akarta elfogadni a Kupa Mihály pénzügymi­niszter által benyújtott tervet a következő három év költ­ségvetési deficitjéről. A Reuter hangsúlyozza, hogy a tár­gyalások csak ideiglenesen szakadtak meg, de az IMF egyelőre függőben tartja a Magyarországnak esedékes hitelek folyósítását. Kupa Mihály egyébként nyilatkozott a hírügynökségnek és kifejtette, hogy a vélemények ugyan közeledtek egymáshoz a kéthetes megbeszélések alatt és az IMF képviselői tudomásulvették az 1993-as deficitet, de az 1994-96 közti időszakra csökkentést kívánnak. A Reuter azt is tudni véli, hogy az 1994-re beállított deficit eléri a nemzeti össztermelés 6 százalékát. A NEW YORK TIMES azt fejtegeti, hogy a Clin- ton-kormány egyik legfontosabb nemzetbiztonsági prob­lémája Oroszország jövőjének kérdése. A lap szerint most folyik az Egyesült Államok végleges "orosz-politikájának" kidolgozása, amit február 25-én fog megbeszélni Christo­pher külügyminiszter Genfben orosz kollégájával, Kozir- jewel. Ebből világosan kitűnik majd, hogy Washington nem kívánja növelni a Moszkvának nyújtott pénzügyi tá­mogatást, hanem inkább arra törekszik, hogy azt az ed­digieknél hatékonyabban használják fel az oroszok. A Clin­ton adminisztráció nyomást akar gyakorolni a Nemzetközi Valutaalapra is, hogy tekintettel Oroszország különleges helyzetére, enyhítsen a szigorú kölcsönzési feltételeken.

Next

/
Thumbnails
Contents