Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
1993. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 7 ZÁRÓNYILA T KOZ AT A XXXII. Magyar Kongresszus, amely az ohiói Cleveland városában 1992. november 27-29 közt került megrendezésre, a következő zárónyilatkozatot adta ki: A Magyar Kongresszus általában elismeri a magyar kormány érdemeit, amelyeket a rendszerváltozással kapcsolatban szerzett, azonban sokkal erélyesebb politikát tartana szükségesnek. A hazai kártérítési törvény nem kielégítő, nagy magyar tömeget foszt meg jogos tulajdonától. A törvény módosításra szorul, mielőtt a talaj kicsúszik jogos tulajdonosaik lába alól. Nem valósult meg a nyugdíjazás egységes szabályozása és a felelősségrevonás kérdésében sem történt döntés. Sajtószabadság helyett sajtószabadosság uralkodik. Sok újságíró a szabad demokrácia nevében még a rombolás szellemétől sem riad vissza. Az ország további erkölcsi süllyedésének megakadályozása érdekében a pornográfiára vonatkozólag sajtócenzúra bevezetése látszik szükségesnek. A pornográfia szóban, írásban, képekben való megnyilvánulásait bűncselekménynek kell nyilvánítani. A jogállam, jogfolytonosság és elévülés fogalmai új alkotmány kidolgozását teszik szükségessé. A Magyar Kongresszus örömmel veszi tudomásul, hogy az Amerikai Egyesült Államokból származó hazai beruházások elő helyen állnak más országok beruházásaival szemben, igen fontosnak tartja azonban, hogy mindez ne járjon az ország vagyonának elidegenítésével és a magyar munkástársadalom idegen munkaerővel történő lecserélésével. A magyarság jövőjének biztosítása érdekében a Magyar Kongresszus szükségesnek tartja a magzatelhajtás teljes tilalmának kimondását, valamint a lehető legmagasabb családi pótlék megállapítását. Az idegen fajták hazánkba való beözönlését és végleges letelepedését meg kell akadályozni népünk biológiai jellegéne megőrzése végett. A Magyar Kongresszus szükségesnek tartja a magyar kormánnyal való kapcsolatok ápolását és kimélyítését s a magyar kormánnyal közösen az egész világot behálózó sajtó- és tájékoztató szolgálat létesítését hazai viszonyaink, történelmi igazságaink ismertetésére és a nemzetünk ellen irányuló hamis hírverés, ellenséges propaganda megcáfolására. A külföldi magyarság lelki egységének, magyar öntudatának megtartása, magyar nyelvének, kultúrájának ápolása, a felnövő ifjúság magyar szellemben való nevelése, az anyaországhoz való hűsége elengedhetetlen. A Magyar Kongresszus jogos aggodalommal szemléli a Duna-medencében zajló eseményeket a csendes és véres küzdelmeket, amelyek az országunkat megcsonkító igazságtalan trianoni és párizsi békeszerződések folyományaként a volt magyar területekkel felduzzasztott országokban nagy nemzetiségi csoportok kiválását, nemzeti önállóságát eredményezik, valamint ezeken a tarületeken, ősi földjén élő kisebbségi sorba kényszerített 4 - 4,5 milliós magyarságnak szomorú, küzdelmes életét, sanyargattatását és üldöztetését, akiknek legelemibb jogait sem biztosítják, holott ezeket a jogokat a trianoni és párizsi békeszerződések is garantálták. A Magyar Kongresszus úgy véli, hogy az utódállamok területén nagyobb tömbökben élő magyarság számára az önkormányzati jog megadása, illetve visszaállítása egyetlen módja jogos önvédelmüknek, amely egyben az ott élő népek békés egüttélésének is biztosítéka. Biztosítani kellen mindazok ~ illetve utódaik - részére, akik az első világháború előtt a Kárpát-medencében éltek és valamilyen okból lakóhelyük elhagyására kényszerültek, hogy magyar állampolgárságuk elismerést nyerjen. A Magyar Kongresszus véleménye szerint a Magyarok Világszövetségének elsősorban az ország területén kívül élő, mintegy hatmilliós magyarság szervezetének kell lennie, miért is a magyarországi "demokrata" vezetőség helyett többségében külföldi vezetőségről kell gondoskodnia és a Világszövetség ne csak jogi képviseletet jelentsen a külföldi magyarság számára, hanem szükség esetén szabad intézkedési joga is biztosítva legyen. A Magyar Kongresszus a Szabad Magyar Világtanács intézményének fenntartása és működtetése mellett foglal állás kereteinek kibővítésével, az amerikai és más világrészek magyar képviseleteinek bevonásával, egységes politikai vonal-meghatározással, demokratikus szervezeti felépítéssel. A magyar kormánnyal való kapcsolatainak kiépítése mellett a szabad világ un. nagy államaival is állandó összeköttetést kell fenntartania, az illetékes kormányok tájékoztató szolgálatainak anyaggal való folyamatos ellátásával. A XXXII. Magyar Kongresszus jövő munkásságával kapcsolatos irányelvek kidolgozására, javaslatok megtételére, valamint a Szabad Magyar Világtanács tevékenységének kiszélesítését célzó tennivalók meghatározására bizottságot küld ki szakértők bevonásával. A Magyar Kongresszus kegyelettel emlékezik meg alapítójának, dr. Nádas Jánosnak, a Szabad Magyar Világtanács elnökének közelmúltban történt elhunytáról. A Zárónyilatkozat végül megállapítja, hogy négy földrész és Magyarország küldötteinek részvételével a Kongresszus a kölcsönös megértés és általános érdelődés jegyében folyt le, majd a rendezőség köszönetét tolmácsolja a résztvevőknek és a sajtónak. Cleveland, 1992. december hó Dr. Nádas Gyula Közösség elleni izgatás címen hozott ítéletet a budapesti Kerületi Bíróság a Szent Korona-perben. Az azóta megszűnt lap három szerkesztőjét - Romhányi Lászlót, Stoffán Györgyöt és Bujdosó Gyulát - 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, ill. pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős.
