Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 2. szám
1993. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 17 Független Magyar Hírszolgálat-------------------Szerkeszti: Stirling György--------------------A magyar társadalom teljes érdektelenségét a közügyek iránt nemcsak az időközi választásokon voksolók alacsony száma mutatja, hanem még két újabb példa: a Fővárosi Önkormányzat közgyűlését már másodszor kellett elhalasztani, mert a 88 tagból álló testületnek kevesebb, mint 50 százaléka jelent meg a meghívásra, így hiányzott a határozatképesség. A másik eset Ráckevén történt, ahol a helyi polgármester népszavazást hirdetett arról, hogy legyen-e üzemanyagtöltő állomás a községben? A szavazás érvénytelen volt, mert a választásra jogosultaknak csak 11,2 százaléka járult az urnákhoz. A magyar társadalmat a kommunisták leszoktatták arról, hogy beleszóljon saját sorsába, olyannyira, hogy mára közönbössé vált mindennel szemben, amihez hozzájárul a kormány kétéves működéséből való kiábrándultság is. Csehország, Szlovákia Lengyelország és Magyarország megbízottai szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá Krakkóban. A Visegrádi Hármak mostmár négyre bővült gazdasági szövetsége ezzel felmutatta az első kézzelfogható eredményt: a vámoktól és egyéb korlátozásoktól mentes kereskedelmi övezet az első ilyen kezdeményezés Közép-Európában és létesítése nagy előrelépést jelent a térség gazdasági fejlődésében. Ugyanakkor politikailag is közelebbhozza egymáshoz a négy országot, melyeknek történelmi múltjában sok a közös vonás. A szabadkereskedelmi övezet létrejötte a nyugateurópai Közös Piachoz való csatlakozást is megkönnyíti az abban résztvevő országok számára. A szerződés 2001-ben lén életbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzést közöl a magyarországi politikai helyzetről és megállapítja, hogy más országok után a jelek szerint "Magyarországot is eléri a reformkommunisták reneszánsza". A lap szemleírója szerint a Magyar Demokrata Fórum várható széteséséből legtöbbet a szocialisták fognak profitálni. A szélsőségesek kiválása után a párt mérsékeltjei magukra maradnak és nem jelentenek majd komoly erőt a baloldal ellensúlyozására. A német lap úgy véli, hogy ezek a változások "lassan megérlelik a baloldaliak koalícióját", mely koalíció résztvevői a fiatal demokraták, a szabaddemokraták és a reformkommunisták lesznek. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész indítványozta Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, hogy a Parlament függessze fel Szűrös Mátyás mentelmi jogát, amire azért lenne szükség, hogy az ügyészség kihallgathassa a "guruló dollárok" ügyében. Mint ismeretes, állampolgári feljelentésre az ügyészség néhány hónapja nyomozást folytat azoknak a dollárösszegeknek az ügyében, amelyek a pártállam idején Magyarországról Moszkvába kerültek, a szovjet kommunista párt, illetve egy nemzetközi kommunista pénzalap támogatására. A nyomozó hatóságok a bűnügyben eddig Fekete János, a Nemzeti Bank hajdani alelnökét, Német Károly volt "államfőt" és Timár Mátyás, az ÁVH egyik volt vezetőjét hallgatták ki gyanúsítottként. Ezek vallomásai alapján indokoltnak látszik Szűrös Mátyás gyanúsítottként való kihallgatása is. Az eddig kihallgatottak egyértelműen Kádár Jánosra hárítanak minden felelősséget, mondván: az ő utasítására vitték a dollárral tömött aktatáskákat Moszkvába, illetve adták át azokat alkalmanként a budapesti szovjet nagykövetnek. Anélkül, hogy tudták volna, mi van bennük... Szűrös, aki ma az Országgyűlés alelnöke, azt nyilatkozta az egyik lapnak, hogy ő akkoriban "ellenezte, hogy az eladósodott ország keményvalutát adjon át egy nagyhatalomnak". Mondani lehet ezt, csak legyen, aki elhígyje. Kádár már nem él, ő nem tud cáfolni... Az OBSERVER című angol hetilap ismét foglalkozik a Szovjetunióban eltűnt Raoul Wallenberg sorsával. Megírja a lap, miután a svéd diplomata sokezer magyar zsidó életét mentette meg, 1945 januárjában szovjet fogságba esett és Moszkvába került, ahol az NKVD vette kezelésbe. 1957-ben a szovjet kormány közölte a családdal, hogy Wallemberg 1947-ben a Lubjanka börtönben szívinfarktus következtében elhunyt. Az OBSERVER most a börtönnaplóból kinyomozta, hogy a svéd diplomata kihallgatója egy Kopiljanszkij nevű NKVD-tiszt volt, aki ma 74 éves és Moszkvában él. Amikor az újságíró felkereste, azt állította, hogy nem emlékszik Wallembergre és perrel fenyegetett meg mindenkit, aki "fel akarja forgatni egy öreg, beteg nyugdíjas magánéletét." - Még megérjük, hogy a kommunista tömeggyilkosok mindenütt ezzel fogják fogadni a múlt bűnei után nyomozó újságírókat vagy hatóságokat: ne háborgassák a nyugdíjasok békés öregségét... Hátborzongató tudósítást közöl a londoni THE TIMES Szarajevóból. A lap kiküldött riportere résztvett egy kihallgatáson, ahol a huszonegy esztendős Boriszlav Herak szerb milicista számolt be tetteiről. A szarajevói szerb fiatalember júniusban csatlakozott a miliciához, amelyben a közelharcra kapott kiképzést. "Gyakorlásképpen" parancsra három muzulmán foglyot kellett megölnie az egyik koncentrációs táborban, majd a frontra vezényelték. Elmondta, hogy a Szarajevó környéki falvakban az "etnik tisztogatás" keretében legalább húsz személyt gyilkolt le géppisztolyával. Parancsnokaik arra bíztatták őket, hogy az elfogott muzulmán nőket erőszakolják meg, majd öljék meg őket. Herak egykedvűen számolt be arról, hogy egy katonai bordéllyá alakított motelben tíz fiatal nőt erőszakolt meg, s azt követően hatot közülük le is lőtt géppisztolyával. Hozzátette, hogy ez más egységeknél is megszokott esemény.
