Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 2. szám
1993. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 11 FAZAKAS FERENC: AZ ESZAKAMERIKAI NEMZETI EMIGRÁCIÓ NAGGYŰLÉSE A FLORIDAI ORLANDÓBAN Egy hosszú életen keresztül számtalan gyűlésen, konferencián vettem részt, de úgy vélem, hogy az 1992 november 21-22-én Orlandóban rendezett Északamerikai Magyar Nemzeti Emigráció Vezetőinek Kerekasztal Értekezlete bizonyos szempontból igen rendkívülinek bizonyult. Elsősorban is mi volt az oka, hogy éppen most, fiatalok és öregek, 45-ös és 56-os emigránsok egyformán megéreztük, hogy az egyesülésben az erő s egy emigrációs új Pusztaszer esetleg elindítója lesz annak, hogy a négy évtizeden át egységes nemzeti emigráció nem tűri tovább, hogy az ezeréves szentistváni magyar szellemet kiirtásra ítéljék itt és odahaza egyaránt. Másodsorban a Magyarok Világszövetségének (MVSz) nagydobravert augusztusi Világkongresszusa a kádári idők MVSz szelleméhez képest igen megváltozott, hiszen a környező államokban kisebbségben és elnyomásban élő magyarság képviselői is résztvettek a találkozón. Azonban az a módszer, ahogy a másfél millió körüli amerikai magyarság nemzeti és keresztény emigrációs szervezeteit az MVSz irányító szervezeteiből az őket megillető arányos képviselettől ármányosan és alapszabály-ellenesen megfosztották, az az unalomig csépelt demokráciának lábbaltiprása. Az Egyesült Államokban egy kis csoport, előzetesen, titokban összehívott két gyűlésen, összeesküvésnek is tekinthető módszerrel kidolgozta a haditervet az USA képviselőinek járó tisztségek megszerzésére, ami az MVSz egy-két hivatalnokának segítségével sikerült is. Az összeesküvésben vezető szerepet játszottak: 1/. Dr. Somogyi Balázs, aki ITT-OTT-os érdemeinek elismeréséül még a régi MVSz-ben is szerepelt s így a helyzet ismeretében, valamint a személyzet megkörnyékezhető tagjaival való kapcsolata alapján a puccs irányítója volt. 2/. Beke Imre, aki Dömötör "püspök" és a pink-marxista orvos, baptista prédikátor Dr. Haraszti Sándor segítségével az AMSz-ot annak idején baloldalra csúsztatta, ami végül is az AMOSz létrejöttét eredményezte. Ugyancsak említésre méltó, hogy bár az augusztusi választás előtt hangsúlyozták, hogy csak olyan egyének fogadjanak el tisztséget, akik képesek a szükséges áldozathozatalra és a gyűléseken részt tudnak venni, az USA kb. tucatnyi választott tisztviselőjéből a hírek szerint EGY személy hozta meg a kért és önként vállalt áldozatot és utazott át az MVSz választmányi gyűlésre. Ez persze arra enged következtetni, hogy az illető "urak" nem a magyar ügyet óhajtották támogatni, hanem az USA magyarsága tényleges vezetőinek megválasztását szabotálták. így például, Pásztor László, aki kétszer is haza utazott, nagy áldozattal, hogy az MVSz Kongresszusának előkészítésén részt vegyen, Dr. Balogh Sándor politológus, akinek munkája és szakértelme nagyban elősegíthetné az MVSz munkáját, Bánkuti Géza mérnök, vállalkozó és az 56-os Világszövetség képviselője, Dr. Fésűs Andorné, az erdélyi kérdés lelkes munkása, Drescher Lajos az amerikai Baptista Gyülekezet egyik vezetője, és Dr. Fabó Imre nem jutottak be a vezetőségbe, amig az ITT-OTT több taggal is képviselve van! Ha kárör- vendők akarnánk lenni, még örülhetnénk is neki, hogy Somogyi Balázs túlmanipulálta a dolgot és ő maga is kibukott az elnökségből. Tehát pár száz akarnok egy-két tucatnyi szervezetből több személyt is bejuttatott az MVSz intéző szerveibe, olyan kirívó viselkedéssel, hogy otthoni és emigrációs újságok is megbotránkozással tettek erről említést, de az AMOSz közel száz tagszervezettel - és mondjunk egy kis számot -, húszezer taggal nincs képviselve! Ezt a puccsot persze csak az újraválasztott elnök, Csoóri Sándor (aki folyton azt hangsúlyozta, hogy ez a szerep nem neki való, ő mint költő szívesebben elmélkedne és írna) gyenge vezetése tette lehetővé. Reméljük, hogy a jövőben Csoóri teljesen szakítva múltjával (aminek az otthoni sajtó szerint visszatetsző pontjai is vannak, mint például a Lenin Intézetben való tanulmányai, Rákosiról írt verse, Aczél Tamással való szoros kapcsolata), még ha nem is élvezi, de - ha már elfogadta az MVSz elnökségét - ezután erélyesebben és eredményesebben fogja a nemzeti érdekeket képviselni, és ha kell védelmezni. Az otthoni sajtó még azt is felvetette, hogy miért emelték fel Csoóri fizetését ötvenezer forintról (ami otthon óriási fizetésnek számít!) hetvenötezerre és miért nevezték ki a Hungária TV kuratóriuma elnökének? Csak nem azért kapott jutalmat, mert az MVSz élén nem állt eléggé a sarkára? Végül, a nemzeti magyarság azt is elvárja Csoóritól, hogy az MVSz nevében megszakítja hivatalos (és személyes) kapcsolatait a kozmopolita, haladásellenes Római Klub egyik vezetőjével, a magyar származású László Ervinnel, aki a Világtalálkozó egyik fő előadója volt, egyik írását ott helyben tömegesen osztogatták és minden delegátusnak juttattak belőle. Reméljük, hogy Csoóri nem fogja a végre nemzeti alapon álló MVSz-t a kozmopolita Római Klub szolgálatába átjátszani! Elfogadjuk Csoórit mint az MVSz demokratikusan választott elnökét, de sokkal többet várunk tőle a jövőben! Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy Csoóri gyenge vezetése alatt az MVSz továbbra is komoly belső ellentétekkel küzd és az MVSz központjában káosz uralkodik. Azonban mivel a szégyenteljes puccsal bejutott USA-beli magyar tisztségviselők (és persze Csoóri) kivételével ál
