Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán KARÁCSONYI ÉNEK száll az égnek. Tekintet nélkül a céljavesztett világra, milliók ajkán ma is fölcsendül a dal, üdvözölve Megváltónkat születésének 1993. karácsonyán. Az otthoni posta az 1991. évben 5 bélyeget tartalmazó "Mária kegyhelyek" nevű sorral ünnepelte a hazánkat meglátogató II. János Pál pápát. A sor két bélyegét, a máriapócsit és a máriaremeteit, az év karácsonyára 7 és 12 Ft.-os névértékkal; "Kellemes Karácsonyt kíván a Magyar Posta és a Postabank Rt." feliratú szelvénnyel újra kiadta. Hinni szeretném témánk méltóképpen illeszkedik bele lapunk ünnepi hangulatába. A kegyhelyeken az elmúlt évszázadok folyamán csodálatos gyógyulások, jelenések történtek. Egyesek emléke szájhagyományokban maradt fenn, másoknak valódiságát pedig hivatalos (nem mindig egyházi) kivizsgálások erősítették meg. MARIAPÓCS. Szabolcs-Szatmár vm. Görögkatolikus zarándokhely. 1669-ben az ősi fatemplomban eredtek meg elsőízben az Istenanya könnyei a szentmise alatt. Corbelli császári generális személyesen vezette le a csoda kivizsgálását. A felterjesztett jegyzőkönyv alapján, I. Lipót császár, a képet bécsbe rendelte. Ma is a St. Stephen templomban van. De ott sohasem könnyezett. A jelenlegi templom 1715-ben épült. A képmásolat ugyanabban az évben újra könnyezett. Egy ízben oly bőségesen, hogy a kép egész felületét belepte. II. ábra/ CELLDÖMÖLK. Vas vm. A búcsújáró helyet 1133-ban alapították. A török idők alatt teljesen megsemmisült. Nyomaveszett az ősi kegyképnek is. A XVIII. században Odo apát apátsága területén kis kápolnát épített, ahol egy Máriazellből hozott szobrocskát helyezett el. A kegyhely részére ásott kút munkálatai közben egy munkást baleset ért. Félholtan húzták ki az üregből. Ekkor történt a csoda. Az apát a Szűzanyához fohászkodott segítségért. A gyógyulás azonnal bekövetkezett. Adományokból 1746-ban fölépült a templom, melynek oltárán a kicsi szobor várja a segítségét kérő híveket. /2. ábra/ MÁR1AGYÜD. Baranya vm. Hazánk egyik legősibb kegyhelye. István király által telepített bencés szerzetesek a gyüdi forrás fölé épített kápolnában kis Mária szobrot állítottak föl. Az itt elért meghallgatásokról a leírások a zágrábi levéltárban vannak /ha ugyan még megvannak?/. Úgy a kegyhely, mint a szobor, a török hódóltság alatt megsemmisült. A második szobrot a XVIII. században a zavaros állapotok miatt Eszékre menekítették. Ma is ott van. Jelenleg egy harmadik szobor áll az 1754-ben épült barokk stílusú kegykápolnában. /3. ábra/ MARIAREMETE. Baranya vm. A XVIII. század közepén egy svájci munkásnő Szentlőrincre telepedett le. Magával hozta az einsiedelni Mária-kép másolatát. Hogy a képet közkincsé tegye, egy útmenti fára erősítette. Rövidesen az arrajárók közül mindtöbben álltak meg egy-egy fohászra. Egy szemevilágát vesztett nő fohászai meghallgatásra találtak és visszanyerte látását. Előbb egy tető, majd kápolna épült a zarándokok vé-delmére. 1899-ben fölépítették az új templomot, amelynek a szentélyében egy csonka tölgyfamásolatra függesztették föl a csodatevő képet. /4.ábra/ BAKÓCZ-KÁPOLNA. Komárom vm. A székesegyházat első nagy királyunk építtette az esztergomi várhegyre. A századok folyamán a templom megsemmisült. Csodálatos módon az 1507-ben hozzáépített kápolna épségben maradt. Az új székesegyházat csak 1822- ben kezdték építeni és ebbe beleépítették az 1600 számozott darabra bontott kegykápolnát. A kegykép, ugyancsak csoda folytán, 1700-ban került elő. A vár helyreállítása közben a törmelékek között épségben megtalálták. A bélyegek függőleges középvonalának alsó harmadában kis vázlatok mutatják a kegytemplomot. rtTl i rrtrim i i i mr £ MARIAGYÚDI TEMPLOM KEGYSZOBRA ■m iTifiimTmiM mm»
