Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Kőórra és ennek folytatása, a Láz-hegy következik, alatta lesencetomaj községgel. A Lesemce-völgyből Sümeg vára kandikál elő, majd a hármas-hegy, mellette egy lapos hegyhát mögül a Somló csúcsa, azután a Tapolca mögötti Vén- dek, Haláp sorakozik. A körkép egy részét elzárja a Szent- györgy-hegy hatalmas tömege. Tovább: a Kis-Hegyesd formás kúpja és távolabb a Kabhegy meredeken letörő bazalt orra emelkedik. A romkoronás Csobánc, Gulács, Badacsony zárja be a pompás panorámát. 2. A kikötőtől a Rókarántó felé megyünk. Innen a szőlőhegy dűlőútján a Majális erdő felé haladunk. Szőlők, présházak szegélyezik utunkat. Rövid séta után hamarosan előtűnik az Óvár szabályos kúpja. Itt hajdani vulkáni működés során láva nem tört ki, csak tufa képződött. A szőlők tetején kis fás, cserjés részben egy középkori kisebb erőd alapfalai látszanak. Az óvár déli oldalát "Királyné Szoknyájának" nevezik. A Majális erdő szélén megyünk, majd kb. 700 lépés után átszeljük a cser- és tölgyerdőt. Akácosok között érünk a majorhoz, majd beérünk a faluba. Innen meredek út vezet a kastélytól a templom elé. A temlom mögött vezet fel az út a várhoz. Szálláshely - ellátás: Szigligeten szálloda nincs. A fizetővendég-szolgálat megbízottja a községházán található. Camping van (III. o.) 200 férőhellyel. Turistaszállás a Szent- györgy-hegyen 26 ágy, többágyas szobákban. Halászcsárda a kikötő mellett. Büfé a strandon. *Thury György, várkapitány, híres törökverő vitéz, a végvári harcok csapatvezére. Születési helye és ideje ismeretlen. 1571. április 2-án halt meg Orosztonyban. Már egész fiatalon hadban forgott, 1544-ben huszár főlegény Ság várában. 1558-ban lévai kapitány és Bars vármegye főispánja, majd palotai kapitány. 1566-ban palota várát 500 vitézzel megvédte Arszlán budai pasa seregei ellen. Ugyanebben az évben Gyulaffy Lászlóval részt vett Veszprém és Tata visszafoglalásában. Hősiességéért Miksa főherceg aranysarkantyús vitézzé avatta és aranylánccal tüntette ki. 1567-től kanizsai kapitány, egyben dunántúli vicekapitány. Egy alkalommal a törökök lesre csalták, s a harcban elesett. * *Gyulaffy László, a török elleni harcok egyik legismertebb hőse, dunántúli birtokos nemesi család sarja, 1525 körül született. Születési helye ismeretlen. 1549-től Szigetváron, 1551-től Pápán, 1557-től Győrben száz lovas hadnagya. Közben 1551-ben részt vett Lippa ostromában. 1560-ban Tihany várának kapitánya lett. 1563-ban I. Miksa aranysarkantyús vitézzé ütötte. 1566-ban Thury Györggyel együtt visszavette a töröktől Veszprémet, Tatát, Gesztes és Vitán várát. Még ugyanebben az évben veszprémi főkapitány. Portyázásai, bajvivásai nevét egész országban ismertté tették, ugyanakkor hatalmaskodásai ellen a megyék és a veszprémi káptalan sorozatosan tiltakoztak az uralkodónál. Ezért 1568-ban Bécsbe idézték, mire János Zsigmond fejedelem hűségére állt és Erdélybe költözött. 1575-ben a szentpáli csatában Báthori István hadainak generálisa. Báthori Szilágycseh várával és 63 faluval jutalmazta szolgálatait. Udvarhelyen halt meg 1579. május 13-án. TÁTIKA VÁRA - ZALASZÁNTÓ (Veszprém megye) Története A Keszthelyi-hegységet kétfelé osztó kelet-nyugat irányú Vár-völgy vagy Szántói-medence északi oldalán találjuk Tátika 412 m magas vulkáni kúpját, amelynek tetején áll a romantikus hírű vár nagy kiterjedésű romja. A Xll.század elején már vár állhatott rajta. Ma is használt nevét akkori tulajdonosától, első építtetőjétől kapta. Az előkelő Tátika a tatárjárás idején a környéket fosztogatta, többek között elpusztította Zalandus veszprémi kanonok és pozsonyi prépos vár alatti Szántó faluját. A tatárjárás után veszprémi püspökké lett Zalandus királyi ítélettel kapta meg Tátikát. 1257-ben Tátika alsó és felső várát, amelyeket a püspökség jövedelméből és népei munkájával építtetett fel, Szántó faluval együtt örökre a püspökségnek adta. A felső várban halt meg Zalandus püspök 1262-ben. Halála után nyílt fegyveres harc tört ki unokaöccsei és a püspökség között. Az előbbiek elfoglalták a két várat, kirabolták, majd amikor királyi sereg vette ostrom alá őket, elmenekültek. Az ebből keletkező pert IV. Béla radikális ítélettel zárta: a néhai püspök vétkes rokonainak valamennyi birtokát, Szántót, Nyirádot, Szőcöt és Zalaegerszeget a püspökségnek adományozta. 1341-ben Károly Róbert király Kál-völgyi birtokokkal cserélte el Tátikát. A várat öt év múlva I. /Nagy/ Lajos udvari főemberének, Lackfi Istvánnak tulajdonában találjuk. A Zsigmond király ellen összesküvő Lackfi II. István nádor kivégzése (1397) után a tátikai uradalom, akkor már Tátika és Rezi várával, valamint Keszthellyel együtt királyi birtok lett. 1438-ban kapták adományként a Gersei Pethő fivérek, Péter és László zalai főispánok. Ettől kezdve a két vár és Keszthely sorsa ötszáz éven át összeforrott. 1526 után, a két király közt polgárháborúba keveredett ország közállapotára jellemzően Kecseti Márton veszprémi püspök - maga nem papi ember, csak a püspöki javak élvezője - fegyveres haddal foglalta el Tátikát 1538- ban, Somogyi és zalai kolostorok, szomszédos földesurak és nemesek csaknem 100 ezer forint értékű drágaságát rabol- tatta el büntetlenül. Az egyre terjeszkedő török hódoltság pusztításai miatt elszegényedő Gersei Pethő család a XVI. század közepére annyira elhanyagolta várait, hogy nádori rendelettel kellett őket azok fenntartására kényszeríteni. Az elavult, elhanyagolt középkori váron azonban ez már nem segített. Egy váratlanul érkező török portya 1589-ben elfoglalta, kirabolta és felgyújtotta Tátikát, amely 1592-ben már rom volt. A vulkáni hegykúpon nagyméretű, kétemeletes
