Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György Még nem is került a parlament elé, de már forr a vita a külföldi magyarok szavazati jogáról. A választási törvény egyik kulcskérdése, hogy megadják-e a szavazati jogot a határokon kívül élő magyar állampolgároknak? Nagyon sok pro és kontra érv hangzott el már ebben az ügyben és nagy vonalakban úgy tűnik: noha sok többletkiadással járna, a kormánypártok hajlanak az emigráció szavazati jogának biztosítására. A bökkenő csak az, hogy a törvény elfogadásához kétharmados többség kell és az ellenzéki pártok idegenkednek a gondolattól, mondván, hogy a koalíció "a külföldi magyar emigránsok segítségével akar hatalmon maradni". Ez persze nem igaz, mert a kormány tudja, hogy külföldről pár tízezer szavazatnál többre nem számíthat, csupán hazafias, erkölcsi okokból pártolja az ügyet. Az ellenzék álláspontja viszont az, hogy a döntés joga csak azokat illesse meg, akik annak következményeit viselik és kötelezettségeket is vállalnak. Sokan úgy vélik: csak az kaphasson szavazati jogot, aki bejelentett lakással rendelkezik Magyarországon, illetve — ezzel összefüggésben -- kössék bizonyos időtartamú magyarországi tartózkodáshoz a szavazati jog elnyerését. Magyarán: csak az élhessen szavazati jogával, aki a választások előtt hazautazik és meghatározott időt tölt otthon. Ennek a verziónak sok támogatója van és valószínűleg ehhez a feltételhez kötik majd a nyugati magyarok szavazati jogának elismerését, ha a Parlament egyáltalán érdemben foglalkozik majd a törvényjavaslattal. Négyhasábos cikk a WASHINGTON POST november 9-i számában Peter Maass tollából a legújabb magyar média-háborúról. Az amerikai tudósító beszámol egy tüntetésről, amely a budapesti televízió székháza előtt zajlott le a minap: a tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy az állami televízió egyik nemrégiben kinevezett alelnöke, Nahlik Gábor elbocsátotta állásából Bánó Andrást, a gyakran kritikus hangú Egyenleg című kedvelt esti TV- híradó főszerkesztőjét, mert a tények megsértésével vágta össze és mutatta be a tavalyi október 23-án történt incidenst, amikor a Parlament előtt állítólagos bőrfejűek kifütyülték Göncz Árpádot. Bánó Andrással együtt még másokat is elbocsátottak a televíziótól s ugyanakkor olyan kinevezések történtek, mellyel a televízió személyzetének többsége nem ért egyet. (Pd. az a Murányi László lett az Egyenleg új főszerkesztője, aki a szóbeszéd szerint Csurka István bizalmasa.) A televíziósok tiltakoznak, néhányan ki is léptek és petícióval fordultak a köztársasági elnökhöz, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ellenzékiek és a tüntetőket vezető baloldali politikusok a sajtószabadság megsértéséről szónokolnak s azzal vádolják a kormányt, hogy a választások előtt a televízió minden posztjára a saját embereit akarja ültetni, hogy így biztosítsa a maga számára annak támogatását. A baloldal óbégatására, hogy Magyarországon veszélybe került a szabad sajtó, természetesen a külföld is felfigyelt és például a liberális beállítottságú Nemzetközi Sajtóintézet levélben figyelmeztette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a sajtószabadságot. Peter Maass riportjának is ez a kicsengése. * A Magyar Nemzeti Bank két világháború közti nagytekintélyű elnökének, a nemzetközi hírű pénzügyi szakembernek, Popovics Sándornak az emlékére díjat alapított a Pénzügyminisztérium, amellyel most első ízben tüntettek! két magyar bankárt, Dr. Bácskai Tamást és Dr. Lámfalussy Sándort. Dr. Bácskai a budapesti Nemzetközi Bankárképző Központ oktatási igazgatója, egyetemi tanár, a magyar bankszakember-képzés egyik legnagyobb egyénisége, aki vendégprofesszorként legutóbb Amerikában és Svájcban is működött. Dr. Lámfalussy Sándor a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja vezérigazgatója és most jelölték az Európai Monetáris Intézet, az Európai Közösség alapítás előtt álló központi bankja elnökévé. Lámfalussy Sándor nem mindennapi karriert futott be: tizenkilenc éves korában, 1948-ban hagyta el Magyarországot és Belgiumban, a Louvain-i egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait. Több évig volt vendég- professzor a Yale egyetemen és a belga bankéletben betöltött magas pozíciói után 1976-ban hívták meg a bázeli pénzintézethez, amelynek ma is vezetője. Dr. Lámfalussy Sándor közelről kíséri figyelemmel a magyar pénzügyeket és a gazdaság alakulását, tanácsait Antall József miniszterelnök is gyakran kikéri. Nemzetközileg elismert szaktekintély, aki predesztinálva van erre a szerepkörre: magyar születésű, belga állampolgár, jelenleg Svájcban él és az EK Frankfurt székhellyel megalakuló központi bankjának jövendő elnöke. A Popovics Sándor nevét viselő díj szülőhazája részéről életművének elismerését jelenti. * Mint ismeretes, több más adás mellett megszűnik a Szabad Európa Rádió magyar adása. Egyelőre néhány idegennyelvű adás még tovább működik, de a magyar adás fölöslegessé vált, hiszen Magyarországon megvalósult a szabad hírközlés, tehát nincs szükség Münchenből sugározni "szellemi dugárút” a magyar hallgatóknak. Ezzel semmivé vált a magyar adás munkatársainak az a reménye, hogy tevékenységüket áthelyezhetik Budapestre és független hírszolgálati irodaként ott folytathatják munkájukat. Erre nem mutatkozott igény s ezért a Free Europa igazgatósága úgy döntött, hogy megszünteti a magyar közvetítéseket. Nem ejtünk érte egyetlen könnyet sem és meg vagyunk arról győződve, hogy senkinek sem fog hiányozni a SZER. A Szabad Európa híreit már régen nem hallgatta senki se Magyarországon, egyrészt azért, mert tájékozódni lehetett máshonnét is, másrészt mert a müncheni adó már réges-rég elveszítette a hitelét. Ez a
