Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
1993. november AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 A sziklaorom északi végén kétemeletes torony állt, ez előtt magas fallal kerített nagy udvar húzódott. Az udvar déli zárófalának sarkain egy kerek és egy négyzetes torony védte a várkaput. A kapu előtt, a vár déli oldalán széles és mély, sziklába vágott száraz árok választotta el a várat a hegygerinc fennsíkjától. A romoktól délre elterülő területen, az úgynevezett várkert helyén volt a "huszárvár", a fapalánkból épített elővár. Mindebből csak a lakótorony keleti fala áll egy emelet magasan, külső oldalán olyan árnyékszékaknával, amelynek kettős csatornájából következtethetünk a már elpusztult második emeletre. Az előud- var keleti és nyugati várfalai hoszabb szakaszban maradtak meg, a vár többi része elpusztult. Túraútak A Rezi várat legkönnyebben a Rezi községből közelíthetjük meg. Előbb azonban tekintsük meg az érdekes és régi községet. A falu XIV. századból származó temploma műemlék. A szemközti kertben állítólag a török időkből származó tekintélyes mogyorófák vannak. A hévízi autóbuszállomástól a Hévízzel szinte egybeépült Egregyre érünk. Érdemes megtekinteni az egyik ház udvarában levő téglasírt és az egregyi temetőben majdnem telejesen épen maradt XIII. századi Árpád-kori román stílusú templomot. A faluból útunkat folytatva a Gyöngyös csárdához érünk, amely egyike a legépebben maradt betyárcsárdáknak. Az ivóban betyár emlékeket találunk. A csárda mellett két hírhedt betyár, Vak Illés és Kökes Pista sírját látjuk. A keszthelyi Főtérről indulva a Rákóczi téren át, majd a vásártér mellett várvölgyi országúton egyenes irányba megyünk. Elhagyjuk a volt cserszegi csárdát és bejutunk az észak-dél irányú kiszélesedő Vár-völgybe. Az oldalban levő Pelikán nevű fenyves zárt terület. A Sátormagas előtt beérünk az erdőbe és szép völgyben sétálunk a jelzésig, amely a fenyves erdőben és sziklás hegyoldalban vezet fel a Sátormagas csúcsára (309 m), ahonnan festői kilátás nyílik a Balatonra, a környező vidékre és a keszthelyi hegységre. Nyugat felé a Csóka-kő és a Kigyóvár szikláit látjuk. Alattunk a várvölgyi országút kanyarog, keletre a Láz-hegy (428 m) emelkedik, a távolban délre pedig a Keszthelyi-öböl vize csillog. Innen tovább folytatjuk utunkat Rezi várához. * *Lackfi István, Csáktornyái: nádor. Kerekegyházi Lackfi István fia. Születési helye, ideje ismeretlen. Családja többi tagjához hasonlóan magas tisztségeket töltött be. Volt székely ispán, horvát bán, erdélyi vajda, majd újra horvát bán. Mária királynő elfogása után Zsigmond királyhoz csatlakozott (nagy része volt a koronázásában), vele és Kanizsai Jánossal együtt hadjáratot vezetett a királynő kiszabadítására. Zsigmond híveként harcolt a Horváti-ak ellen, ezért két unokaöccsével együtt Komárom várát és uradalmát kapta meg. 1387-től 1390-ig trencséni ispán, s egyúttal nádor, majd főlovászmester, s végül komáromi ispán. A nikápolyi hadjárat idején a kormányzó országos tanács tagja volt, de amikorZsigmond a csata után nem tért vissza, Lackfi is Nápolyi László pártjára állt, annak magyarországi helytartója lett. A felkelés leverésére Garai Miklós és Kanizsai János tárgyalásokat kezdeményeztek Körös-Udvarhelyen, s itt - előre megbeszélt terv szerint - Garai és Ciliéi Hermann a királyi védlevéllel és fegyvertelenül megjelenő Lackfit 1397. február 27-én meggyilkolták. A gyilkosságok igazolására Zsigmond utólagos itéletlevelet állított ki, Lackfi birtokait szétosztotta, elsősorban az értelmi szerző Kanizsai János és más hívei között. Lackfit keszthelyen temették el, ahol sírköve fennmaradt. ÖTVEN ÉVE HALT MEG HARSÁNYI ZSOLT 1943. november 29-én halt meg Budapesten llarsányi Zsolt, az első világháború utáni hires írónemzedék kiemelkedő alakja. Könyveivel nemcsak otthon, hanem külföldön is nagy sikert aratott, főleg a harmincas évek elején. 1987-ben, születésének századik évfordulóján, Budapesten alig néhány sorban emlékeztek meg róla. Őt nem rehabilitálták a kommunista rendszerben. Harsányi Zsolt mint író, műfordító és újságíró, nagy hatással volt a Trianon utáni fiatal írógárdára. A háború előtti években, a kolozsvári egyetemen volt böl- csészethallgató, majd az ottani kolozsvári újságot szerkesztette néhány éven keresztül. Később Budapestre került. Annak dacára, hogy regényei: angol, francia, német, spanyol, portugál, bolgár, dán, szlovák, török és norvég nyelven is megjelentek, műveit a "népidemokratikus" Magyarországon nem publikálták.. Miért? A hivatalos hazai válasz így hangzott: "Színdarabjai, regényei és publicisztikai írásai egyaránt népszerűvé tették őt világszerte, de csak az úgynevezett középosztály előtt." Éppen ezért művei a "felszabadulás" után a süllyesztőbe kerültek, nevét szinte kiradírozták a magyar irodalomból. Hogyan írta a francia Revue Universellé munkatársa 1986-ban? "A nyugaton jól ismert és nyugati műveltséggel rendelkező régi írókat tudatosan agyonhallgatják Magyarországon. Néhányat, a hosszú évek után rehabilitáltak. Többek között Babits, Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső kerültek erre a listára." Hogy mennyire igaz volt a francia irodalomtörténész megállapítása Harsányi Zsolt esete bizonyítja. A kiváló magyar író leghíresebb művei: Ecce Homo (Munkácsi Mihály életregénye, 1934), És mégis mozog a föld (1937), A bolond Ásvayné (1942) és az Aranyalma (1942). Nagysikerű regényei majdnem minden nyelven több kiadást is megértek. Halálának ötvenedik évfordulóján kegyelettel emlékezünk meg Harsányi Zsoltról, a két világháború közötti híres irónemzedék kiemelkedő egyéniségéről. Gabler Antal Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
