Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
1993. november AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK xv. NAGYVÁZSONY VÁRA (Veszprém megye) Története A középkori várat a Budáról Fehérváron és Veszprémen át Itáliába vezető középkori főútvonal ellenőrzésére és lezárására, illetve a környéken fekvő birtokai védelmére építtette a Vázsony nemzetségből származó Vezsenyi család, a XV. század elején. Ez a vár a jelenlegi lakótoronyból és előtte fallal kerített udvarból állott, amelyben földszintes melléképületek is voltak. A Vezsenyi család kihalta után, 1472-ben a várat * Kinizsi Pál kapta meg, aki 1480-as években újabb külső tornyos falövvel, azon belül pompás épületekkel bővittette azt és felépíttette a kapuvédő barbakánt. Az építkezést, főleg az épületbelsők reneszánsz Ízlésű díszítését Kinizsi halála után özvegye, *Magyar Benigna folytatta. A XVI. század elején Benigna asszony második férjének, Mislenovics Horváth Márk, horvát-szlavón bánnak rokonsága örökölte a Vázsonykőnek nevezett várat. A Győri Főkapitányság szervezetébe tartozó végvár a XVI- XVII. században is a Vázsonykői Horváth családé volt. 1469-ben a gazdátlanná vált várat és birtokait Zichy István győri vicegenerális kapta meg, ettől kezdve Zichy birtok. A Rákóczi-szabadságharc idején még állt, de katonai szerepe már alig volt. A XVIII. század elején elhagyták, erődítményeit ledöntötték, árkait földel tömték be. Kápolnáját az 1740-es évekig használták. A lakótoronyban uradalmi börtön volt, egyébként századunk közepéig laktak benne. A vár megközelítően szabályos téglalap alaprajzú. A belsejében levő kis udvar déli oldalán áll a négyemeletes lakótorony, északi és nyugati oldalán lakóépületek voltak. Bejárata a keleti fal közepén nyílt. Ezt a belső magot veszi körül a Kinizsi által építtetett falszoros, amelynek négy sarkán egykor kerek tornyok voltak. A falszoros északnyugati szakaszába épült be a várkápolna. A belső falszorost széles árok, ennek külső oldalán pedig újabb, támpilléres kőfal övezi. Ebből a falból nyúlik előre keleti irányba a kapuvédő barbakán, mögötte a belső kapuval és annak farkasvermével. A helyreállított lakótoronyban múzeumi kiállítás mutatja be a vár történetét. A kápolnában Kinizsi Pálnak és az alatta levő boltozat kőtárban pedig Mislenovics Horváth Márknak vörösmárvány sírkövét láthatjuk. *Kinizsi Pál hadvezér. Születési helye és dátuma ismeretlen. 1494. november 24-én halt meg Szent-kelemenben. 1484-től 1494-ig temesi ispán. A hagyomány szerint Bihar vm-i molnár fia. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morva hadjáratban. Első nagy győzelmét Báthori Istvánnal együtt Kenyérmezőnél aratta a török felett. Ezután még egy ideig Magyar vezetése alatt működött (Veglia megszállása, Otrantó visszaszerzése a töröktől), majd 1481-től kezdve Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. Betöréseivel nyugtalanította a törököt (1481: Krusevacig nyomult előre, 1482: Szendrőnél győzött). Mátyás halálakor Korvin János ellen fordult, s Ulászló pártjának lett a vezére. Csonthegynél megverte Corvin seregét, visszafoglalta Miksától Fehérvárt, majd megsemmisítette a "fekete sereget”. Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg, miután már előzőleg szélütés érte. Az általa alapított pálos zárdában temették el Nagyvázsonyban. Kiváló hadvezéri képessége mellett embertelen kegyetlensége is ismertté tette nevét. Az elfogott ellenséget (törökök, a "feketesereg” zsoldosai, stb.) válogatott kínzásokkal végeztette ki. *Magyar Benigna; Magyar Balázs, a hires törökverő hadvezérnek lánya. Születési helye és ideje ismeretlen. Háromszor ment férjhez. Első férje Kinizsi Pál (házasságkötés 1484-92 között), második Kamicsáni Mislenovics Márk (meghalt 1509), harmadik Vázsonyi Kereki Gergely (meghalt 1519). Ez utóbbit felbérelt gyilkossal ölette meg, amiért birtokai elvesztésével bűnhődött. Apja és első férje után hatalmas birtokokat örökölt. A vázsonyi pálos kolostorban részére készített két magyar nyelvű imakönyv (az un. Festetics- és Cheh-kódex) értékes nyelvemlékünk. PÁPA VÁRA (Veszprém megye) Története A középkori eredetű, de végleges formájában a XVI. században kiépített pápai végvár a jelenlegi kastély helyén és körülötte terült el. Pápát - amely királyi birtok volt - 1589-ben, Somlyó várával egy időben kapták meg a Garaiak. A XV. század elején, talán korábbi udvarház helyére ők építtettek várkastélyt. A kastélytól délre elterülő városnak már ekkor voltak kapui, tehát ha városfal nem is, de palánk biztosan védte. A várost, amelyet 1533-ban *Enyingi Török Bálint kapott meg mindkét királytól, Székesfehérvár elfoglalása után, még 1543-ban ostromolta először sikertelenül a török. A város és a vár védelmét Török Bálint tiszttartója, a szigligeti várat újjáépíttető *Martonfalvai Imre írta le önéletrajzában. Ezekben az években hatalmas munkával ő építtette ki a várkastélyt és a városi védő palánkrendszert olyan
