Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
1993. november AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 újság ilyen hirdetést nem közöl. A telefonszexet itt kizárólag az efféle érdeklődésű felnőtt közönség igényeit szolgáló szexmagazínok reklámozzák, ám ezeket a kiadványokat más nem is veszi kézbe. S aki megvásárolja, tudja mit kap a pénzéért. De ha valaki egy címerrel ékes "demokratikus hírmagazint” kinyit, vajon kíváncsi-e ilyesmire?... Für Lajos magyar honvédelmi miniszter a napokban a Szovjetunióban járt és felkereste a MlG-29-es harcigépeken gyakorlatozó magyar repülőket. A krasznodari kiképzőtábor meglátogatása után a magyar miniszter Moszkvában találkozott Gracsov orosz védemi miniszterrel, akivel a két ország katonai együttműködésének lehetőségeiről tárgyalt. Eközben szóba került Magyar- ország NATO-felvétele is, mire Gracsov kertelés nélkül kijelentette, hogy Moszkva nem venné jó néven, ha a volt Varsói Szerződés országai a jelenlegi helyzetben a NATO tagjai lennének, mert ez Oroszország elszigetelését jelentené. Moszkvának nincsenek előítéletei a NATO-val szemben - tette hozzá Gracsov, majd kifejtette: hosszú távon azt is elképzelhetőnek tartja, hogy éppen az atlanti szövetség égisze alatt valósulhat meg az annyira kívánatos egységes európai biztonsági rendszer. (Melyben Oroszország is helyet kap — gondolhatta ki nem mondva is Gracsov.) A magyar közvéleményt túlságosan nem lephette meg az orosz "nyet”, mert alig tíz nappal előbb Jeszenszky Géza moszkvai puhatolózására Kozirjev külügyminiszter már hangoztatta fenntartásait. Csak ő valamivel diploma- tikusabban fogalmazott, mint Gracsov, aki katonás egyenességgel fogalmazta meg az orosz álláspontot. A megbeszéléseket követő sajtókonferencián Für Lajos egy újságíró kérdésére ennek ellenére az orosz-magyar kapcsolatok terén "jelentős javulást" emlegetett és célzott arra, hogy a Magyarországgal szemben még mindig fennálló 800 millió dolláros tartozásuk törlesztése fejében az oroszok valószínűleg további fegyvereket szállítanak Budapestnek. Washintonban szeptember 27-én megkezdődött a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank évi rendes közgyűlése, melyen a tagországok küldötteinek egymást váltó elnöklési rendjében ezúttal Szabó Iván magyar pénzügy- miniszterre került sor az elnöki teendők ellátásában. A közgyűlés tárgyalásaira rányomták bélyegüket a moszkvai események és Lloyd Bentsen amerikai pénzügyminiszter megnyitó beszédében azt fejtegette, hogy Jelcin helyzetének megrendülése nemcsak az oroszországi reformokat veti vissza, hanem késlelteti a nemzetközi támogatást is. Az IMF egyelőre visszatartja a 3 milliárd dolláros hitel második felét, mert nem látja biztosítva rendeltetésszerű felhasználását. Bentsen kedvezően nyilatkozott ugyan Jelcinről, de azt is hangsúlyozta, hogy a további segítséget feltételekhez kötik. Ami a magyar kölcsönöket illeti, Szabó Ivánt úgy tájékoztatták, hogy azok folyósítása még alapos előkészítésre szorul. Az egyik feltétel a nagyvállalati privatizáció elindítása, ez azonban még igen kezdeti stádiumban van. Tárgyalások folynak a villamosenergia-ipar fejlesztésére szánt százmillió dolláros kölcsönről is, de egyelőre ennek realizálódására még várni kell. Minderről Szabó Iván szeptember 29-én, a washingtoni magyar nagykövetség fogadásának keretében tájékoztatta a magyar lapok tudósítóit. A pénzügyminiszter társaságában megjelent itt Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki ugyancsak az IMF közgyűlésére érkezett az amerikai fővárosba. A Tatabánya külterületén lakó Körüs Ferenc kertje felásása közben egy cserépedényre bukkant, amiben több mint 4 ezer darab ezüstpénzt talált. A pénzek III. Béla, II. Endre és IV. Béla idejéből származnak, a tatárjárás előtti időkből. A ritka lelet értéke kb. félmillió forint, a maga idejében pedig a talált pénzösszeg 35 ökör árának felelt meg. A becsületes megtaláló a kincset beszolgáltatta a tatabányai városi múzeumnak és jutalmul százezer forintot kapott a múzeumtól, illetve a megyei önkormányzattól. A washingtoni Rabin-Arafat kézfogás után remény van arra, hogy felgyorsul a Vatikán és Izrael közeledése is. A diplomáciai kapcsolatok felvétele tárgyában már történtek tapogatózások és ennek konkrét jele, hogy a Szentatya Castel Gandolfóban, nyári rezidenciáján fogadta Meir Lau jeruzsálemi főrabbit. Jólértesült körök szerint még novemberben sor kerülhet a nagykövetek kölcsönös cseréjére, aminek előfeltétele, hogy a Vatikán elismerje Izrael államot. Ha diplomáciai viszony helyreáll, II. János Pál pápa valószínűleg ellátogat a Szentföldre. A Castel Gandolfó-i megbeszélés érdekessége volt egyébként, hogy az nemcsak két egyházi vezető, hanem két lengyel találkozóját is jelentette, ugyanis II. János Pálhoz hasonlóan a főrabbi is krakkói származású. Oslóban ismeretlen tettes több pisztolylövéssel megölte William Nygaard norvég könyvkiadót, aki megjelentette és norvégra fordította Salman Rushdie angol író "Sátáni Versek" című könyvét. Amikor a kiadó elhagyta otthonát, hátulról több lövést adtak le rá. Kórházba szállították, ahol gyors műtéttel megmentették az életét. Mint ismeretes, Rushdiet könyvéért négy évvel ezelőtt halálra ítélte Khomeini Ayatollah s azóta az író állandó rendőri védelem alatt él. Két éve a könyv japán fordítóját, s ugyanabban az évben olasz kiadóját gyilkolták meg késszúrásokkal. A rendőrségnek nincs bizonyítéka arra, hogy a norvég kiadó elleni merényletben is szerepe van a Rushdie- ellenes ítéletnek, de a nyomozást ilyen irányban folytatják. TERJESSZE LAPUNKAT!
