Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
1993. október AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 azonnal álljt kiabáltak. Igazoltattak bennünket, felírták adatainkat és záporoztak a kérdések: hogy mertünk felmenni a hegyre, amikor katonai éleslövészet van: kértünk-e engedélyt a tapolcai városházán stb. Érveltünk, hogy bátorságban nálunk nincs hiány, hisz' ma már nincsenek erdei betyárok, sem erdei vadállatok. Arról pedig nem tudtunk, hogy engedély kell a felmászáshoz. Azzal zártuk a vitát, hogy soha többet nem megyünk a hegy közelébe. Legközelebb, ha szabadságra jövünk, lemegyünk a föld alá, a tapolcai tavasbarlangba csónakázni. Ott reméljük nem fog eltalálni bennünket egy eltévedt golyó. Az Eger-patak már nem folyik az eredeti medrében, kikerüli a községet. Elterelték a kommunizmus alatt, nehogy titokban üzemeltessék? A tulajdonosok elköltöztek, más munkát kerestek. A malmok ma már romokban hevernek, minden leszerelhető részét széthordták. /Szerk.f) HÖLGYKŐ VÁRA - VÁROSLŐD (Veszprém megye) Története Városlődtől északkelet felé, a Torna-patak keleti ága által félkörben közrefogott Csiga-hegy északi végén kiemelkedő sziklakúpon ült a középkori vár. Első okleveles említését 1310-ből ismerjük, ettől kezdve a század 60-as évéig említett várnagyai, egyben cseszneki várnagyok, a király magánbirtokához tartozó bakonyi uradalom ispánjai voltak. Hölgykő vára Csesznekkel együtt a bakonyi ispánság védelmére épült, valószínűleg a XIII. század második felében. A XIII. század végétől az ispánság területe magánkézre jutott. Legnagyobb részét a királyi családdal rokon Csák nemzetség kapta meg. A XIV. század elején elveszítették hatalmas dunántúli birtokaikat. A Torna patak völgyében, a Hölgykő vára alatti, Városlődön, középkori nevén Lövöldön Nagy Lajos király karthauzi kolostort alapított. A kolostor felépítése után kiadott alapítólevélben a király az egykori várat és birtokait a karthauziaknak adományozta. Ez 1378-ban történt. Hölgykő várának várnagyát pedig 1357-ben említik utoljára. A két adat nyomán valószínű, hogy a várat 1360 körül bontották le, anyagát a kolostor építéséhez használták fel. A helyszínen ma csak falmaradványokat és egy kb. 5 m mély ciszterna helye látható. A várat általában kevesen ismerik. Még a turisták közül is inkább csak azok tudnak róla, akik sokat járnak azon a környéken. A Vár-hegy 427 m magas. A várból ma már kevés látszik, csak a falak alapjai állnak. Középen egy pincemélyedés, a vártól délre pedig két sáncárok látszik. K ESZTII ELY VÁRA (Veszprém megye) Története A város közepén emelkedő gótikus templom és a hozzátartozó kolostor kél évszázadon át a balatoni végvárak közé besorolt erősség volt. Az eredetileg ferences kolostort 1385 körül alapította Lackfi István, Keszthely akkori földesura. A XVI. század közepe táján, a Balatonig dúló török portyák ellen építettek várat belőle. A város földesurai, a Gersei Pethők váraikba, Tátikába, Rezibe, Kcmcndbe húzódtak. A szerzetesektől elhagyott kolostort először 1532-ben akarták palánkvárrá, ahogy akkor mondták, kastéllyá átépíteni. Ez a szándék Bakics Páltól, Ferdinánd király győri kapitányától származott. A végvár építése mégsem az ő, hanem egy másik menekült délszláv nemesúr, keglevics Péter nevéhez fűződik, 1534-ben. Keszthely várát a dunántúli, győri és kanizsai főkapitányságok váraival együtt Giulio Turco olasz hadmérnök 1569-ből ránkmaradt felmérési rajzából ismerjük. A kolostor és templom belső udvaros, négyzetes tömbjét széles szárazárakkal vették körül, a templom köré fa- palánkot húztak, a kolostor északnyugati sarkára pedig kőtornyot emeltek. Mindezt a század közepén már a Pethő család különösen Pethő János pozsonyi főispán költségén építették. A vár a Győri Főkapitánysághoz tartozott, benne királyi őrség volt, de kapitányi tisztségét földbirtokosai viselték. Kanizsa 1600-ban történt eleste után a várat tovább erősítették. A XVII.században pedig újabb, külső palánkkal vették körül. A feltehetően 1650 körül végzett építkezés alkalmával a várost is palánkkal és ezenkívül árokkal övezték. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707 nyarán Bottyán János dunántúli generális székhelye volt. 1715-ben a végvár negyed része volt csak tető alatt. 1720 körül kapták vissza a ferencesek. Ők és a város új földesurai, a Festeticsek hányatták szét a XVIII. század elején. 1954-55-bcn végeztek ásatást a templom déli és keleti oldalán. Ekkor a törökkori vár több fala előkerült, amelyek az ott kialakított romkertben láthatók. Séta a várfalakhoz A Romkert a város közepén, a főtéren, a plébánia templom déli részén található. A vasútállomástól közelíthető meg. Keszthelyen érdemes megtekinteni még: a Kossuth Lajos utca (a város főutcája) 22. sz. műcmlékházat, amelyet Pethő háznak, de Goldmark háznak is neveznek, mivel hajdan a gersei Pethő családé volt és c házban született Goldmark Károly zeneszerző. Feltétlenül nézzük meg a 72 holdas gyönyörű parkban álló impozáns barokk Festetics kastélyt és benne a több mint 80 ezer kötetes Helikon Könyvtárat. A Kossuth Lajos utca sarkán levő Balaton Múzeum hazánk egyik legszebb és legkorszerűbb múzeuma. 1928-ban épült neobarokk palota. Különösen romai kori régészeti és dunántúli népművészeti anyaga értékes, valamint a Balaton növény- és állatvilágának bemutatása is. A várostól északnyugatra, 6 km-rc van Hévíz Gyógyfürdő. A várostól délre a 71-es úton 7 km-re Fenék- pusztán a régi római erődváros, Valcum romjai találhatók.
