Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

1993. október AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM György tiszteletére épített várkápolna, vele szemben pedig a "palaeium", a lovagterem. A vár felvonóhidas kapuja a déli oldalon volt.. Külső tornyait valószínűleg a XV. században emelték. MAGYARORSZÁGI VÁRAK xiv. ESSEGVÁR - BÁND (Veszprém megye) Története Bánd község határában, a falu felett emelkedő mészkőszírt tetején kisebb vár romjait találjuk. A felismer- hetetlenségig elpusztult rom egykor Esseg vára volt. Helye és uradalmának területe a XI-XI1. században az Atyusz nemzetségnek a Balaton északi oldalán elterülő hatalmas birtokához tartozott. A vár alatti falu is Atyusz nembeli Rándtól, a XI-XII1. század fordulóján élt földesurától kapta nevét. 1233 körül vette meg Bándot a szomszédos Biliegével és Tótvázsonnyal együtt a komárom megyei Igmándi András. Utódai építették fel a várat a tatárjárás után. Unokája, Lőrinc erdélyi vajda, 1309-ben összes dunántúli birtokait felesége rokonainak, Lőrinte veszprémi ispánnak és rokonainak adta. Ettől kezdve a vár Lőrinte leszármazottai, a várról Essegvárinak nevezett családé volt. Az Essegváriak Veszprém megye nagyobb birtoko­sai közé tartoztak, a XIV. században országos méltóságokat is viseltek. 1402-ben a Zsigmond király ellen szőtt főúri lázadáshoz csatlakoztak. Az összeesküvés leverése után elvesztették birtokaikat, Essegvárát a Rozgonyiak kapták meg. 1451-ben a Cillei-Garai liga hatalmassága, Újlaki Miklós szerezte meg a Rozgonyiaktól. Hosszadalmas per után 1472-ben Essegvári György - Kinizsi Pál bizalmi em­bere - visszakapta essegvári részeit Újlakitól. A vár másik felét 1507-ben a veszprémi káptalanra hagyták az Újlakiak. A XVI. század elejétől elhagyják a várat birtokosai. Az Essegváriak új várukban, az 1499-ben házassággal megszerzett Döbröntén és Pápán éltek. Az elhagyott várat 1552-ben, amikor a törökök Veszprémet bevették, a környező várak kapitányai robbantották fel. A kb. 50 m átmérőjű fennsikon csak itt-olt látható egy-egy fal nyoma. Nyugati és északi oldalán meredek, szik­lás hegyoldal határolja, kelet és dél felé pedig széles szárazárok és kettős földsánc választja el a szomszédos dombháttól. Délkeleti sarkában áll egyetlen, nagyon romos, emeletes külső tornya. Régészeti kutatás hiányában csak az okleveles adatokból és a helyszínen látható nyomokból következtethetünk arra, hogy a hegytetőn a XIII. század má­sodik felében épített várban a XIV. és a XV. században is építkeztek. Az. Essegváriak 1341-ből fennmaradt bir­tokosztó oklevele szerint a vár keleti részén állt a Sz.t. Túraút A herendi vasútállomásról a község szélső utcáján haladunk s a község végénél rátérünk az országútra. Hercn- den okvetlenül tekintsük meg a világhírű porcelángyár múzeumát és kiállítótermét. Nagyszerű élményben lesz részünk. Az országúton balra, keletnek, majd délkelet felé haladva beérünk Bánd községbe. A Petőfi utcában szép tornácos házak között megyünk. A hid előtt jobbra fordulunk, és a két patak egyesült vize feletti bürün át folytatjuk utunkat. Mellettünk a Kossuth utcában, közvetlenül a sziklák alá épített kis házak sorakoznak. A házak után egy szerpentinhajlású gya­logösvényen felkapaszkodunk a Vár-hegyre, Essegvár egykori árkához, onnan a tetőn megmaradt öregtoronyhoz, falmaradványokhoz és a kálvária-stációkhoz érkezünk. A tetőről gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre. Délre a Miklóspál-hegy hatalmas tömbje emelkedik (490 m). A hegyen van hazánk legnagyobb tiszafása (védett terület). Az öregtorony mögötti gerincen, majd a domb aljában vezető gyalogösvényen elérünk egy tanyacsoporthoz. A tanyacsoport után a Séd mellett faszerkezetű vizi fűrész­malmot látunk, amelynek négy m átmérőjű óriás fo­gaskerekét érdemes megnézni. A fűrészmalom épületei után balra az egykori csárdában sok bakonyi betyár mulatozott, közöttük Savanyú Jóska is. A régi csárdát átalakították, hatalmas bolthajtásos pincéjét azonban érdemes megnézni. H EGYESD VÁRA (Veszprém megye) Története A Tapolcai-medence északkeleti szélén, az azonos nevű falu mellett emelkedő 281 m magas bazaltcsúcson épült hegyesd vára. Okleveles adatokból csak a XIV. század elejétől ismert a vár története. Az 1370-cs évekig királyi birtok volt, akkor Ákos-nembeli Pölöskei László kapta meg a királytól, Vöröskő váráért cserébe. Tőle felesége és unokahuga örökölték, rajtuk keresztül lett Hegyesd és a hozzá tartozó 6-8 faluból álló kis uradalom a XV. században a Széesényi család tulajdona. A Széesényi család kihalta után II. Ulászló király 1492-ben Korlátkövi Osvátnak adományozta, aki 1498-ban Hcgyesdet Ákosházi Sárkány Ambrus országbíró­nak és testvérének adta át. 1553-ban a család szerződés értelmében kapta meg a Sárkány-örökös Mezőlaky Ferenc és Czobor Gáspár. 1552-ben rövid ostrommal a törökök bevették Veszprém várát. Lovasportyák ettől kezdve rémületben tar­

Next

/
Thumbnails
Contents