Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

1993. október AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 11 Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György Lezajlott Balatonszárszón a második "Szárszói Konferencia", hogy 1943. után ötven évvel újra megvitassa a magyar sorskérdéseket. Az érdeklődés óriási volt: a ma­gyarság színe-java, a nemzet jövőjéért aggódó magyarok nagy csoportja töltötte augusztus utolsó hetét Szárszón, hogy gondolkozzék és vitatkozzék a tennivalókon. Olvasom a felszólalásokat, olvasom, kik voltak ott és hiányolok néhány nevet. Elsősorban az emigránsok neveit hiányolom. Vajon nem lett volna ott a helye a szárszói felszólalók között Európából Dr.Töttösy Ernőnek, Dr.Csernohorszky Vilmosnak vagy Tollas Tibornak, Amerikából Sisa István­nak vagy Ausztráliából Csapó Endrének? Ezt a konferenciát (akár az ötven év előttit) az a Püski Sándor rendezte, aki maga is a Hazától távol töltött jópár évet és az emigráció szellemi termékeinek gondozója volt: hogyan feledkezhetett meg régi barátairól?... Az emigránsok is hozzájárulhattak volna mondani­valójukkal ahhoz, hogy a szárszói viták még színesebbek, gazdagabbak és eredményesebbek legyenek. Úgy látszik, a kirekesztés gyakorlata ezúttal is érvényesült. Kár... A Herendi Porcelángyárban vállalt japán tőkeérdekeltség eredményei máris mutatkoznak és a távolkeleti szigetországban valóságos herendi-láz tört ki. A Tokió központjában lévő Daimaru nagyáruházban ren­dezett porcelán kiállításnak közel százezer látogatója volt és foglalkozott a magyar termékek sikerével a sajtó és a televízió is. A tokiói Iparművészeti Múzeum által spon- zorált bemutatón 122 herendi mestermű szerepelt és igen nagy volt a vásárlási kedv is. A kiállítás Tokió után Osza­kában, majd Kiotóban is bemutatják a porcelán szépsége iránt igen fogékony japán közönségnek. A magyar porcelán neve már azért sem ismeretlen Japánban, mert a hagyo­mányos japán birkózás, a szumó minden évi bajnoka szá­mos más trófea között mindig egy hatalmas herendi vázát is kap. Nem lehet felháborodás nélkül olvasni azt az MTI- hírt, mely Berend T. Iván hajdani marxista történész karrierjének felfelé íveléséről tudósít. Mint ismeretes, Berend a legsötétebb kommunista időkben volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke s ebben a minőségében folytatta "tisztogató" tevékenységét a magyar tudományos élet minden vonalán, írásaival pedig a magyar történelem meghamisítása terén szerzett hervadhatatlan érdemeket. Berend elvtársat az otthoni változások kényel­metlenül érintették s ezért amerikai kapcsolatai révén 1990-ben elintézte, hogy meghívják a kaliforniai egyetemre. A UCLA orosz- és kelet-európai tanulmányokkal foglalkozó intézetében dolgozott, míg most - mint a híradásból megtudtuk ~, kinevezték az intézet igaz­gatójává. A Los Angeles-i egyetem központjának jelentése a kinevezés kapcsán rámutat, hogy Berend T. Iván "nemzetközi hírű gazdaságtörténész és az európai kérdések elismert szakértője, huszonegy könyv és többszáz tu­dományos értekezés szerzője, a Nemzetközi Történész Tár­saság elnökhelyettese." Az új elnök kinevezésekor úgy nyi­latkozott, hogy reméli, sikerül az intézetet új irányokba továbbfejlesztenie. (Remélhetőleg nem marxista irányokra gondol, amelyekben már nagy gyakorlata van...) Végleg sikerült eloltani a tüzet a kiskunsági volt szovjet katonai lőtér területén. Mint ismeretes pár nappal ezelőtt a nagy szárazság miatt Kiskunsági Nemzeti Park egyes pontjain öngyulladás következtében több kisebb tűz keletkezett, a Parknak azon a részén is, ami valamikor szovjet katonai lőtér volt. Ez a terület máig is el van zárva a forgalom elől, mert valószínű, hogy a talajba belefúródva itt sok fel nem robbant tüzérségi lövedék van az aljnövényzettől takarva. A tűz terjedése közben több "berobbanás" történt és a lőszerek robbanása újabb tápot adott a lángoknak. Az oltást megnehezítette, hogy az úgynevezett cél­területre még a mentőalakulatok sem léphettek be, így an­nak oltása csak a levegőből történhetett. Előregyártott elemekből készült szállodát építet­tek fel kilenc hét alatt Törökbálint közelében, Budapest központjától 12 kilométerre, az Ml-es, az M7-es és az M0- ás főközlekedési utak találkozásánál. A Formule 1. nevű francia szállodaláncnak ez az első hotelje Magyarországon. Építője a tavaly februárban megalakult Magyar Hotec Kft., mely 30 százalékban a magyar Pannónia Hotels Rt. és 70 százalékban a francia Accor csoporthoz tartozó Hotec France S.A. tulajdona. A modern külsejű, piros-fehér színekben tartott szállodaépület elemeit Franciaországban gyártották és uszályon tíz nap alatt szállították Ma­gyarországra. A Formule 1. lánchoz Európában 290 szál­loda tartozik, Bécstől keletre ez az első hoteljük. Ha bevá­lik, Magyarországon még tizet akarnak építeni. A szálloda 2 csillagos kategóriájú; 104 szobával, reggclizőhclyiséggel és 110 férőhelyes parkolóval rendelkezik. Antall József miniszterelnök javaslatot tett Göncz Árpád köztársasági elnöknek arra, hogy dr. Szapáry Györ­gyöt nevezze ki a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnökévé s egyidejűleg kezdeményezte a jelölt illetékes parlamenti bi­zottsági meghallgatását. Szapáry György 1938-ban született a Szolnok megyei Tiszburán. Nős, két gyermek apja. Iskoláit részben Magyarországon, részben Belgiumban

Next

/
Thumbnails
Contents