Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
1993. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 mire fordítják a dollárjaikat és egy ilyen hangvételű POST- cikk aligha kelt rokonszenvet Magyarország iránt. Megállapodást írt alá a két liberális párt, a FIDESZ és az SZDSZ arról, hogy az 1994-es választásokon választási koalícióban vesznek részt. Ezzel végetvetettek annak a kombinációnak, amelyről az utóbbi hónapokban sokat rebesgettek jólértesült parlamenti körökben, miszerint Antall József a Csurka-hívek távozását kiegyenlítendő úgy akarja megerősíteni az MDF választási pozícióját, hogy választási szövetségre lép a Fidesszel. A magyar export helyzetéről nyilatkozva Kádár Béla külgazdasági miniszter mondta a minap egy sajtóértekezleten: "Haldoklik, de állapota nem reménytelen". Az idei év első felében 2 milliárd dolláros külkereskedelmi árúforgalmi deficitje volt az országnak és javulásra egyelőre nincs kilátás — fűzte hozzá a miniszter. Ez a hiány azt is tükrözi, hogy egyetlen hónap alatt az export rovására mintegy 300 millió dollárral tovább nyílott a rés a kivitel és a behozatal között. A legfeltűnőbb hanyatlást az agrárexport mutatja: például a magyar mezőgazdasági termékeknek eddig közel felét átvevő Európai Közösségbe 33 százalékkal csökkent az export. 40 százalékkal esett vissza a Szovjetunió volt utódállamaiba és a Jugoszláviába irányuló kivitel. De mindebben nem játszanak szerepet politikai motívumok, mert pld. a másik két visegrádi partner, Lengyelország és Csehország kivitel 25, illetve 35 százalékkal jobb. A baj a magyar áruk versenyképességével van. Három napig tartó maratoni tárgyalás után megegyezés született a magyar és az amerikai kormány között a szellemi jogvédelemről. Mint ismeretes, a két ország jogszabályai ebben a kérdésben eltérést mutattak, ami akadályozta a kereskedelmi kapcsolatok bővülését. A magyar küldöttség washingtoni tárgyalásairól készült 15 oldalas jegyzőkönyv mindenre kitérően szabályozza a szellemi jogvédelem módozatait és e téren Magyarországot mintegy magasabb osztályba helyezi. Az egyezményről nyilatkozott a sajtónak Furulyás Ferenc, a washingtoni magyar kereskedelmi képviselet vezetője és elmondotta, hogy a szellemi tulajdonjogok védelméről olyan kérdésekben sikerült döntést hozni, amelyekről már közel három év óta folyik az alkudozás, elsősorban a gyógyszeripari termékek érdekvédelméről. Kiterjed a megállapodás az összes szerzői jogokra, a komputertől a hanglemezig és mindkét országban biztsítja az amerikai, illetve a magyar hangfelvételek védettségét. A Lidové Novinyi című prágai lap feltűnő tálalásban ír a magyar repülőgépvásárlásokról, kiemelvén azt, hogy az a 28 darab MIG-29-es vadászrepülőgép, amelyeket Budapest 800 millió dollár értékben szerez be Oroszországtól, még egy nyugat-európai ország számára is nagy beruházásnak számítana. "A magyar légierő megújítását nyugodtan nevezhetjük az évszázad modernizációjának" - írja a cseh újság, egy magát megnevezni akaró prágai katonai szakértőre hivatkozva, majd így folytatja: "Nemcsak Szlovákiát, hanem Magyarország minden szomszédját kellene, hogy érdekelje, Budapest miért döntött ilyen széles körű haditechnikai beszerzés mellett." A cikkíró nem éppen jóindulatú kommentárja szerint az EBEÉ alapokmánya értelmében Magyarország köteles lenne magyarázatot adni e lépés okairól. - Ide illik az a hír is, hogy a magyar határőrség jelentése szerint a baranyai háromszöget ellenőrző szerb csapatok újabb harckocsiakadályokat telepítettek Beremend és Udvar térségében. A betonból készült, csonka gúla alakú akadályokat az Európai Közösség július 20-án itt járt megfigyelői is észlelték. Elhelyezésüket — ugyanúgy, mint akadályok és aknák korábbi telepítését - a magyar kormány barátságtalan lépésnek tekinti, mert ez a védelmi rendszer azt a látszatot kelti, mintha Magyarország területéről valamiféle fegyveres támadás fenyegetné a határ horvátországi oldalát ellenőrző szerb erőket. - Szenzációs hírként ír több bukaresti lap is a magyar repülőgépvásárlásról, olyan beállításban, mintha az a közép-európai térség békéjét veszélyeztetné. Budapesten tartották szokásos évi beszámolójukat a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Az értekezleten résztvett Mádl Ferenc művelődési és közoktatási, valamint Jeszenszky Géza külügyminiszter. A külföldről érkezett igazgatók a következő városok magyar intézeteit képviselték: Berlin, Stuttgart, Párizs, Bécs, Róma, Varsó, Pozsony, Prága, Szófia, Moszkva, Bukarest és Kairó. (Helsinkiből és Új Delhiből nem tudtak eljönni az igazgatók.) A megbeszélés során felmerült számos probléma, amelyek közt első helyen minden városban a pénzhiány áll... Szabó Iván pénzügyminiszter lakossági fórumot tartott Mezőhegyesen és kijelentette, hogy valószínűleg augusztusban ratifikálják a Magyarország és az IMF közti megállapodást. A Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés a kormány törekvéseit igazolja — mondotta Szabó Iván — s ennek alapján nem csak a negyedévenkénti mintegy százmillió dollár hitel folyósításáról van szó, hanem a sor kerülhet a Világbank eddig felfüggesztett három- százmillió dolláros kölcsönének átutalására is. Ez utóbbi összeget bankok kapják s ezáltal a velük kapcsolatban álló, nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatok is támogatáshoz juthatnak. Az IMF küldöttsége Washingtonba viszi a szándéklevél-tervezetet, hogy összehasonlítsák azt az ez év májusában született megállapodással. Hogy a megállapodást aláírhassák, a költségvetés hiányának meg kell felelnie a Valutaalap igényeinek. Ha minden egyezik, Szabó Iván és Bőd Péter Ákos aláírják az okmányt.
