Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

1993. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 5 Azzal nem jutunk előbbre, ha hallgatunk a ba­jokról vagy az oda nem való emberek hibáiról és a szőnyeg alá söpörjük a problémákat. Az amerikai nemzeti emigrá­ció nem akarja átvenni a Világszövetséget, de súlyára és eddigi működésére való tekintettel több beleszólást kíván a Benczúr utcai ügyekbe. Ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig és idestova egy évvel az új vezetőség megválasztása után sem látunk érdemi fejlődést vagy kibontakozást, akkor a nemzeti emigráció őszi clevelandi seregszemléjén óhatatlanul újra fel fog merülni egy nyugati világszövetség életrehívásának gondolata. És noha üdvös lenne meg­menteni az egységet, nincs kizárva, hogy ezúttal meg is valósul majd a pár hónappal ezelőtt félretett terv. A Világszövetségen múlik, hogyan dönt novemberben az amerikai nemzeti emigráció. EGY "SZIMPATIKUS" PUBLICISTA Talán nem helyénvaló mindig a múltban vájkálni, de ebben az esetben ártatlan vagyok: egészen más után ku­tattam, amikor megpillantottam a szimpatikus publicista cikkét. Az írás címe: A salgótarjáni hősök emlékére... Megjelent a Szabad Nép 1951. szeptember 28-i számának 6. oldalán. Szerzője pedig nem más, mint Somlyó György maga. S, hogy miért szimpatikus? Hát lehet-e más az a fiatalos lendület, az a bátor erő, az a rendíthetetlen vakmerőség, ami 42 év után is megcsapja az olvasót? Sajnos a terjedelmes remekmű újraközlésére helyhiány miatt nincsen mód, de olvassuk együtt a cikk befejező sorait: "Ma, a felszabadult hazánkban, népidemokráciánk fiatal, új katonái a salgótarjáni hősök emlékétől is még büszkébben kiáltják oda az ellenségnek, ha kérdezik őket, mint egykor a "kommunista-per" vádlottai: a néphadsereg katonái vagyunk! S ha az imperialisták, az emberiség minden eddigi­nél alávalóbb hiénái újra felénk mernék tátani üvöltő szájukat, néphadseregünk minden katonája, a földek, a gyárak és a bányák minden népe ugyanazzal a harcos, kemény elszántsággal felelne nekik, amellyel a tanácshata­lom vörös katonái feleltek, amellyel Rákosi elvtárs szervezte a haza és a forradalom fegyveres védelmét a magyar Vörös Hadseregben." Nagy élmény még a másolása is ezeknek az emelkedett gondolatoknak. Átüt rajtuk a költő HATAL- MAS-képzelő ereje, érzelmeinek heve, katarzist teremtő képessége. Nem véletlen tehát, hogy három József Attila- díja közül az elsőt pontosan abban az évben nyerte el, amikor idézett cikke is született. 1990-ben pedig - ugyancsak nem véletlenül - Somlyó György elsők között kapta meg a Magyar Köztár­saság Zászlórendjét, - Göncz Árpád kezéből. /M.F./ (sz) GABLER ANTAL: "NEM LEHET ŐKET KIFÜSTŐLNI" (A volt párttagok vígan élnek a demokráciában) Ez a véleménye egy régi barátomnak, aki most jött vissza Magyarországról. Három hónapot töltött otthon. Bejárta Pestet, néhány vidéki várost, rokonok és barátok mellett sok idegennel is elbeszélgetett. A vidéki ember őszintesége meglepő, -kezdi beszá­molóját barátom. Általában a falusi emberek sokkal többet tudnak a mindennapi élet nehézségeiről, mint a politikusok nagy része. A baj az, hogy a koalíciós kormány nem hallgat az egyszerű polgárra. Pedig ők fogják eldönteni a jövő évi választásokat. A nemzeti érzésű szorgalmas magyart már nem lehet megtéveszteni olcsó választási ígéretekkel. Sajnos a pártállamból ittmaradt funkcionáriusok még mindig uralják a mezőnyt. Jónéhányat nyugdíjaztak vagy áthelyeztek, de ez nagyon enyhe büntetés még egy demokratikus rendszerben is. Majd igy folytatta: Észrevételeimet rövid öt pontban foglalom össze. 1. / A sajtónál, a rádiónál, TV és más hírközlő szer­veknél a kozmopoliták vannak többségben, több mint három évvel a kommunista rendszer bukása után. Jelenleg a sajtószabadság helyett a sajtó szabadosság létezik. A cél: lejáratni az Antall-kormányt és előkészíteni a talajt a 94-es választásokra. 2. / Jogi vonalon nagyjából ugyanez a helyzet. Régi vérbírák és államügyészek még ma is ott ülnek a hivatalok­ban. A nyugdíjasaik pedig búsás honoráriumot élveznek a népidemokráciában szerzett érdemeikért. Pedagógusoknál a fenti megállapítás szintén érvényes, bár a tanítók és tanárok nagy többsége derekasan viselkedett a hosszú negyven év alatt. 3. / A keresztényi erkölcsre nagy szükség van oda­haza s a jelenlegi kormány dicséretet érdemel ezen a téren. A felekezeti iskolák támogatására nagy súlyt fektetnek, s ez így van rendjén. 4. / Az MDF nehéz örökséget vett át. Az óriási Kádár-adósságokat fizetni kell, az árak állandóan emelked­nek s az élet egyre nehezebb lesz a dolgozó réteg számára. Éppen ezért a baloldali pártok népszerűsége emelkedik. Főleg az MSZP (volt kommunista párt) használja ki ügye­sen a súlyos gazdasági helyzetet. Tudod, a kommunisták a zavarosban való halászáshoz nagyon értenek. 5. / A nehéz helyzet ellenére a koalíciós kormánynak még mindig van ideje komolyabb intézkedésekre. A Parla­mentben, ha kihasználják a hátralevő időszakot, sok magyar helyzetén segíthetnek. A gazdasági helyzet javulása segítené az Antall-kormányt. Reméljük megtalálják a sikeres for­mulát az 1994-es választásokig. Nem szeretnék újra baloldali kormányt látni Pesten. Fejezte be érdekes fej­tegetéseit öreg barátom.

Next

/
Thumbnails
Contents