Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
r 26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. júl.- aug. Ed5ía O wal Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán CIRKUSZ Az amerikai posta ez év április 3-án négy 29 c-es bélyegből álló kisblokkot bocsátott ki. Ezzel ünnepelte az Állam akkori fővárosában, Philadelphiában tartott nyilvános cirkuszi előadásnak - melyet B. Ricetts szervezett meg - 200 születésnapját. A cirkusz ősének azok az utcai mutatványok tekinthetők, melyekkel varázslók, kardnyelők, akrobaták, zsonglőrök, köznyelven csepűrágók mulattatták az utca Istenadta népét. Uralkodók, íőranguak udvartartásának tagjai között már századokkal ezelőtt megtalálható az udvari bolond. Torz törpe, aki esetlen ugra-bugrálásaival, nem mindig ízléses tréfáival, szórakoztatta a táplálkozását végző előkelő vendégsereget. A korai állandó cirkuszok legismertebbje a "Circus Maximus" Rómában. Ezt az első császár, Augustus építtette kőből 60 euer néző befogadására. Kocsiversenyek, gladiátorok élet-halál küzdelmei, Néró császártól kezdve pedig a keresztények mártírrá avatása voltak a főbb mutatványok. 594-ben tartották itt az utolsó cirkuszi játékokat. 1928-ban pedig megkezdték romjai feltárását. 1768-ban P. Astley, Londonban állította fel sátrát. Oroszországban a cári Téli Palotában volt az első cirkuszi előadás. Az Amerikai Egyesült Államokban - mint már fentebb írtuk -, 2U0 évvel ezelőtt szórakoztatták a polgárokat a cirkusz művészei. Világhírű cirkuszok voltak: Buffaló Bill, a Barnum, a Wild West. Ezek Európában is túráztak. Ma a Ringling Brothers and Barnum-Bailie cirkuszvállalatoknak van az Államokban vezető szerepük. Magyarországon 1863-ban Barokaldi szervezte meg az első említésre méltó cirkuszt, amelyik a Néparénában játszott. A főváros másik nagy cirkusza Beketow vezetése alatt, a Millennium után a Városi cirkuszban ütötte föl a főhadiszállását. Természetesen az emlitett nagy cirkuszok mellett kisebb társulatok is léteznek. Ezek városról- városra vándorolva szórakoztatják a közönséget. A mai cirkuszi mutatványokat olyan művészi tökélyre fejlesztették, hogy legtöbbször a légtornász testi épségét, életét veszélyezteti bemutatás közben. Az U. S. Postai Service 1966-ban bocsátotta ki az első "Circus" bélyegét, J. Ringling az egykori cirkusz-fejedelem mszülelésének 100. évfordulóján. Az 5 c-es bélyeget a szivárvány minden színében pompázó bohócfej díszíti, /l.ábra/ Másodiknak 1990-ban jelent meg egy kisalakú tekercsbélyeg (alsó és felső szélén nincs fogazás), ugyancsak 5 c. névértékben. A képén díszes kivitelű fedett-zárt alkotmány. Felirata "Circus Wagon 19U0". /2.ábra/ A harmadik a cikk elején említett kisblokk. Alakjai tarka-barkán színezetlek, a rivaldafény világító sárga. Az alapszín feketében játszó sötétkék. Mivel a tervező művész elfelejtette a bohóc fejére rajzolni a nagyon fontos, kackiás kis Derby kalapot, visszakapta a tervet, a hiányt pótolni. A blokk névértéke négyszer 29 cent. /3.ábra/ A Magyar Posta egy évvel korábban, 1965-ben bocsátotta ki, az ez ideig egyetlen cirkusz sorát, amelyik tiz bélyegből áll. A bélyegek ugyancsak sokszínűek, a bohóctól a légtornászig, az idomított fehér galambtól a vérszomjas (de szelidítell) tigrisig mutatják az előadások sztárjait. Sajnos a lchéren-fekete másolatokon mindez felis- merhetetlen vonal-folt pacnikban mutatkozik. A 20 f. érték lovasok, a 30 f. az egyszemélyből álló bohóc zenekar, az 1 Ft tigris, az 1.50 Ft fekete párducok, a 2.50 Ft zsonglőr, a 3 Ft-os leopárd és kutya, a 4 Ft-os bélyeg a kerékpározó mackót örökíti meg sokszínű képekben. Az alant bemutatott bélyegek közül a 4. és 5. ábrák az elefántot idomító művésznőt és a mutatványa végén önmagát megtapsoló fókát jelenítik meg.
