Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. január Vasúton a Tóvároskert megállóhelyen szálljunk ki, s a Baji út árnyas fasorán, szépen gondozott villák között sétáljunk mintegy 800 m-es szakaszon. Az út jobboldalán találjuk ideális környezetben az Olimpiai Edzőtábor modern épületeit, korszerű sportpályáit. Az út végét országút keresztezi, ezen át a szemközti kis közön - Vágó utca - lejutunk az Öreg-tó partjára. A tó fölött a több mint 200 éves gimnázium hatalmas épülete, mögötte a copf stílusban épült Nagytemplom tornyai látszanak, hátrább a Kálváriadomb karcsú kápolnája emelkedik ki, s a Fellner Jakab- kilátó. Ezt a festői együttest zárja le a tatai vár. Szépen gondozott parti sétányon induljunk el a vár felé, s máris műemlékek között járunk. A tó vizére épült zsuppfödeles vágóhidat 1755 körül Fellner jakab építette, egyedülálló ilyen jellegű ipari műemlék hazánkban. Majd a Pötörke-malom érdekes épülete vonja magára figyelmünket. Valaha 9 malom őrölte a környék gabonáját. A ma is ép állapotban levő Cifra-malom oly régi, hogy Mátyás király konyhájára is ez a malom őrölte a lisztet. A törökök is megóvták a pusztulástól, s a hagyomány szerint páros napokon a töröknek, páratlan napokon a magyaroknak őrölt. A Ciffra-malom a város legrégebbi ipari műemléke. A malmot elhagyva a csillogó Öreg-tó partján ősi bástyafalak között ott áll előttünk mesébe illő kőfaragványaival, csúcsíveinek pompájában az Öregvár - hazánk történelmének, Tata nagy múltjának tanúja. Még romjaiban is gyönyörű, vajon milyen lehetett Zsigmond és Mátyás korában. Ezt vallatják az évek óta tartó feltárási munkák. Az ásatások során falmaradványok alapján rekonstruálni lehet a vár alaprajzát, mivel ránk csak a lakótorony maradt - romokban. 1893-ban Esterházy Miklós - Ferenc József és Vilmos császár látogatására készülve - újította meg a várat, s ekkor kapta a várkastély mai alakját. A vár öreg falai között a Kuny Domonkosról elnevezett múzeum kapott otthont. A múzeum gazdag anyagát érdemes megtekinteni. Gyönyörű bronzkori ékszerek, kelta emlékek, római kori freskótöredékek, faragványok, román oszlopfők Vértesszentkeresztről, az előember kőszerszámai Vértesszőllősről, Tata híres fazekas és fajansz manufaktúrájáról stb. A vár teraszáról csodálatos látványt nyújt a hatalmas csillogó víztükör, melyet smaragd keretbe foglal a fák, erdők, s a kéklő Gerencs hegykoszorúja. Tovább sétálva az Öreg-tó partján találjuk a volt Esterházy kastélyt, amely egykor Tata urának kényelmét szolgálta. Ez is a tatai nagy építész, Fellner Jakab alkotása. 1809. október 14-én a kastély északi toronyszobályába írták alá a schönbrunni békét. A kastély előtt hatalmas füves tér, szélein faritkaságok, gondozott utak, s padok invitálják egy kis pihenőre a látogatókat. Érdemes megpihenni. A természet és építészet harmonikus összhangját mutatja a tó fölött kiemelkedő vár, a fák között megbújó barokk házak, az ezüst vizen tovasikló kis sétahajó, a méltóságosan úszkáló hattyúk. A volt uradalmi lovarda a ma híres tatai lovasiskola otthona. A tóparton levő lóversenypályán bemutatók és nemzetközi lóversenyek zajlanak le. A gimnázium alatt a régebbi kőkorszak emberének több ezeréves emlékeire bukkantak. Tata klímája és a tó hőforrásai tették lehetővé emberősünk megtelepedését. Védett terület. A Kálvária-domb geológiai szempontból Európa egyik legértékesebb része. A régi kőbánya délkeleti sziklafalán látható rétegsorok szinte egyedülálló módon adnak betekintést földünk rétegképződésébe. Ez is védett terület. A Kálvária-domb kopár szikláin egy régi erődtemplomhoz hasonló templom állt, amely a XVIII. század közepén már erősen romos állapotban volt. Fellner Jakab a romos templom szentélyéből alakította ki a mai kis kápolnát. Közelében barokk szoborcsoport áll. Itt magasodik a 45 m magas Fell- ner-kilátó - azelőtt sörétgyár volt -, amelynek tetejéről a város és a környék panorámájában gyönyörködhetünk. Jobbra Tatabánya, balra Almásfüzitő füstölgő gyárkéményei nyúlnak a magasba, háttérbe a Gerencse kéklik és a szépen megmunkált szőlőföldek tarka szőnyege húzódik. Rövid séta után nézzük meg a Nagytemplomot, a késő barokk egyik legszebb remekét. Először Anton Pilgram tervei szerint épült, majd Fellner Jakab dolgozta át, de befejezését már nem érte meg. A templom kriptájában nyugszik. Szobra a templom előterét díszíti. A hatalmas kéttornyú templom kapuja felett római számokkal írt 1784-es évszámot - a befejezés dátumát - látjuk. Gazdagon díszített tornyai copf stílusban készült. Sekrestyéjében finoman faragott szekrény 1762-ből, a máj ki volt kamalduli kolostorból került ide. A Kossuth téren találjuk a Városházát és a Posta épületét. A Városháza mellett Bercsényi utca 1-es szám alatt született Farkasházy-Fischer Mór, a herendi porcelángyár alapítója. A Rákóczi úton találjuk a vár éttermet, ahol olcsón és jól étkezhetünk. A Bartók Béla út jegenyefa során át a Kapucinus templomhoz jutunk, melynek régi rendházában halt meg Szilágyi Erzsébet. A Hősök terén áll a város jellegzetes műemléke, az Óratorony. Falán emléktábla, annak emlékére, hogy 1510- ben II. Ulászló ezen a téren tartotta az országgyűlést. Az Ady Endre úton találjuk a Kristály-szállót és éttermet, melyben Kazinczy Ferenc is járt. A Kristály-szállónál befordulva a Szabadság téren át a Népparkba érünk. Évszázados platánok, hársfák, szomorúfűzcsoportok váltakoznak pázsitos térségekkel és ritka virágokkal. Festői környezetben sétaútak a Cseke-tó partján. Romantikus építményeket - műromokat, török mecsetet - találunk. S aki a "vizek városát" Tatát, ezt a kedves kis barokk várost meglátogatja, ne mulassza el a várostól kb. 2,5 km-re fekvő Fényes-forrásokat is felkeresni. Kristálytiszta vizeiben kellemes a fürdés. Növény és állatvilága is figyelmet érdemel. VITÁNYVÁRA - VÉRTESSOMLÓ (Komárom megye)
