Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
1993. június AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György------------------------Az első beterjesztésre elutasított magyar-ukrán alapszerződést május 11-én újra napirendre tűzték és ezúttal másodszor is heves vita bontakozott ki a már 1991. decemberében aláírt dokumentum ratifikálása körül. Több képviselő ugyanis azzal vádolta a kormányt, hogy lemondott a békés, megegyezéses határrendezés lehetőségeiről és cserbenhagyta a magyar kisebbségeket. Az újabb vitában Antall József és Jeszenszky Géza védelmébe vette az okmányt, amely szerintük nem precedensértékű a többi szomszéddal folytatott tárgyalásoknál és nemcsak az európai törekvéseknek felel meg, hanem a kárpátaljai kisebbség érdekeinek is. A vita után újra szavazásra bocsátott kérdésre végül is 223 igen, és 17 tartózkodás mellett 39 nem hangzott el. (Névszerinti szavazás volt.) — Hadd fűzzük ehhez hozzá, hogy az két szavazás közti héten a kulisszák mögött élénk aktivitást fejtett ki a kormány, hogy meggyőzze a renitens képviselőket az alapszerződés fontosságáról, aminek visszautasítása rossz vért szülne a szomszéd országoknál s esetleg csökkenthetné az Európához való csatlakozás esélyeit... Az érvelésben szerepelt az ukrán nagykövet, Dmitrij Tkacs nyilatkozatára való hivatkozás is, mert abból az tűnt ki, hogy az elutasítást Kijev barátságtalan lépének tekintené. Végül itt kell megemlíteni még azt is, hogy Bégány Attilát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetőjét felfüggesztették állásából, mivel a magyar-ukrán alapszerződés miatt bírálta Antall Józsefet, Jeszenszky Gézát és Entz Gézát s az MDF etikai bizottságánál eljárást kezdeményezett a három politikus ellen. Teleki Pál gróf, aki Teleki Pál volt miniszterelnök unokája és a nemrég Washingtonban elhúnyt Teleki Géza volt miniszter fia, tavalyig maga is az amerikai fővárosban élt és a kormány geológiai kutatóintézeténél tölött be vezető állást, nemrégiben hazaköltözött Magyarországra, ahol az Állami Holding Vállalat elnöke lett. Az amerikai adminisztráció "kölcsönadta" a geológus Telekit, hogy hazájában gazdasági téren kamatoztassa képességeit. A magyar kormány nem adhatott volna számára magasabb fizetést, mint a miniszterek kapnak (havi 1,000 dollár körül), ezért közbenjárására az amerikai kormány által a magyarországi privatizálás elősegítésére alapított Hungari- an-American Énterprise Fundhoz biztosítja Teleki Pál havi járandóságát, ami évi 100 és 150 ezer dollár között lesz. A meglehetősen összeférhetetlennek tűnő ügyről a WASHINGTON POST május 13-i számában jelent meg hosszabb cikk, melyben az is szerepel, hogy a State De- partmentben és a Kongresszusban is hangzott el kifogás Teleki Pál új munkaköre ellen, és David R. Obey demokrata képviselő, a Ház illetékes bizottságának elnöke is foglalkozik az alkalmaztatás körülményeivel. A magyar parlamentben folyik a választójogi törvény előkészítése, melynek során számos nyilatkozat hangzott el a külföldön élő magyarok szavazati jogával kapcsolatban. Azt már tudjuk, hogy az MDF —módosítva kezdeti elutasító álláspontját - újabban hajlamos a kérdést pozitívan kezelni, de nem ismerjük az ellenzéki pártok véleményét. Most a Magyar Nemzet kérdést intézett erről Hack Péter SZDSZ- es képviselőhöz, aki úgy nyilatkozott, hogy "a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati joga jelenleg is megvan". És hozzátette: "Választójoga van minden magyar állampolgárnak, függetlenül attól, hogy hol él". Miután Boross Péter belügyminiszter is hajlik erre az álláspontra, az idő meghozhatja a kérdésnek az emigráció szempontjából kedvező megoldását. A magyar-japán gazdasági együttműködés nagy sikereként Esztergomban felavatták a Magyar Suzuki Rt. új gyárát, melynek megnyitásán résztvett Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke és Cucumi Koicsi, Japán budapesti nagykövete is. A gyáravató beszédet Antall József miniszterelnök tartotta és méltatta a korszerű üzem jelentőségét. Tudvalévőleg a gyár egyes részlegei már múlt év ősze óta dolgoznak, de az összes üzemcsarnok csak most került tető alá és teljes kapacitással most indulhat meg a gyártás. Az évi termelés 50 ezer Suzuki Swift lesz, jelenleg már 200 vadonatúj kocsi áll a gyár udvarán szállításra készen. Az ára egymillió 98 ezer forint lesz, úgyhogy népautó aligha válik belőle... Nagy lépés történt a magyar úthálózat kibővítésére és korszerűsítésére, aminek a világkiállítás előtt különös jelentősége van. A közlekedési infrastruktúra felfejlesztése elengedhetetlen feltétele az EXPO sikerének és ennek tudatában írt alá megállapodást új autópályák építéséről Schamschula György közledkedési miniszter a magyar állam, valamint Gilles Leservot, egy francia tőkeérdekeltségű konzorcium elnöke a vállalkozók nevében. A Magyar- országi Euro-Expressway Konzorcium több autópálya építését vállalta, de első munkája a Budapest-Bécs autópálya modernizálása lesz. A francia társaság 35 éves koncessziót kapott és ezalatt valószínűleg 350 forintos pályahasználati díjat fog szedni az általa kezelt útszakaszért, hogy megtérüljenek a beruházás költségei. A kom- cessziós idő lejárta után az autópályák visszakerülnek a magyar állam kezelésébe. Mióta az ENSZ megszigorította a Jugoszlávia elleni szankciókat, a magyar határon a legaprólékosabban vizsgálják át a szállítmányokat. Az embargó minden Jugo-
