Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
1993. május AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 lett. 1397-ben a délvidéki főúri összesküvés vezéreként Lackfi István nádort kivégeztette Zsigmond király, birtokait elkobozta. Simontornyát a Kanizsaiaknak adományozta, tőlük vette meg 1424-ben Ozorai Pipo. 1430-tól 1482-ig a Garaiaké volt, ők az 1440-es években Farkas László budai polgárnak adták zálogba. Garai Jób halála (1482) után királynéi vár lett. A XVI. század elején Buzlai Mózes. II. Ulászló király diplomatája kapta. 1524-ben Buzlai meghalt, a vár családja kezén maradt. 1536-ban, Buzlai özvegyének halála után Szapolyai János király Pöstyéni Gergely országbírónak adományozta. Az özvegyének kezével Révai Ferenc nádorhelyetteshez jutott, tőlük foglalták el 1543-ban Székesfehérvár eleste után a törökök. 1687-ig a dunántúli török hódoltság fontos vára volt. közben, a XVII. század első felében az Esterházyak kapták meg, de csak 1688 után tudták elfoglalni. 1700 körül az osztrák Styrum Limburg családnak adta I. Lipót császár, tőlük 1821-ben vette meg a br. Sina család. Közben, 1705-1709 között a kurucok erőssége volt. A XVIII. században magtárnak átalakított várban 1960-ban kezdődött a műemléki helyreállító munka. 1964- 68-ban nagyarányú kutatás tisztázta a vár építéstörténetét. Ennek eredményeiből tudjuk, hogy Simon egykori tornyának a mai várban nem maradt nyoma, annak legkorábbi része a keleti palota, amelyet a belső udvart határoló falakkal együtt a Lackfiak építtettek. Ezt a várkastély Farkas László vetette körül támpilléres külső fallal, és a Garaiak emeltették romosán maradt északi szárnyát. 1508 körül Buzlai Mózes Budáról hozott mesterekkel átépítette az egész várat. Az addigi gótikus várkastélyból olasz jellegű, reneszánsz kastély lett, amelynek középpontja az ekkor emelt, hatalmas lakótorony volt. Egyik oldalán kaputorony, a másikon lépcsőház épült, a Lackfiak palotájából pedig reneszánsz lakószárnyat építtetett. Udvarán elegáns, kétemeletes loggia állt. A helyreállítás során kiegészített toronyban múzeumot rendeztek be. A keleti palotaszárnyban kapott helyet a község könyvtára, a vár pincéjében pedig borozót rendeztek be. Séta a várhoz A község közepén emelkedő vár a vasútállomásról gyalogosan 15-20 p alatt megközelíthető. Ha nemcsak a várral, hanem Simontornya környékével is meg akarunk ismerkedni, akkor a Sárbogárd- Szekszárd között közlekedő vonatról Nagydorogon száljunk le. A Sárszentlőrincre vezető köves úton gyaloglunk. A sárszentlőrinci Petőfi-emlékek (itt is járt Petőfi iskolába, az egykori lakóház és az iskolának használt ház ma is áll, emléktáblával van megjelölve) megtekintése után át mehetünk a közeli Uzdborjádra, melyet szintén Petőfi emléke tesz nevezetessé. Itt születtek Négyökrös szekér, Hegyen ülők, A magyar nemes, Gyermekkori barátnémhoz stb. című versei. A magyar nemes , akiről a verset írta, nemeskéri Kiss Lajos simontornyai szolgabíró volt, akit itt a borjádi szüreten ismert meg az akkor már híres költő. A négyökrös szekéren utazó Sass Erzsiké pedig barátjának a húga. A gyermekkori "barátné" Petőfi diákköri szerelme, Hittig Amália, Hittig János sárszentlőrinci jegyző lánya, akiknél Petőfi egy ideig lakott, s akivel hosszú évek elmúltával, Borjádon találkozott a költő. Sárszentlőrincről északra fordulva Felső-Ráceg- resre érünk. Itt született Illyés Gyula. Az iskola, ahol Illyés az első három elemit végezte, ma múzeum. Innen a Sióval párhuzamosan a domboldalakon vezető földúton közéltjük meg a várat. A község Sión inneni részén érdemes a Mózsi- hegyi szőlők felé kitérni, ahonna szinte az egész község panorámája és a Fejér megyei dombok, a Sió-Sárvíz-Kapos völgye tárul elénk. A Balaton felé tartó kajakosok a bőrgyár melletti Sió-híd fölött köthetnek ki, közel a várhoz. Itt virágzott egykoron a rómaiak Fortiana nevű települése. Szent István korában besenyők települtek le a környéken Menyőd és Csutor kapta adományban Menyőd községet, amely a mai Simontornya helyén terült el, a vártól nem messze. Simontornyán léptek szövetségre a Hunyadiak ellen 1458. július 16-án Garai László, Újlaki Miklós erdélyi vajda és Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja. A török 1553-ban foglalta el a várat. Kezdetben szandzsák (megye) később náhie (járás) székhelye volt, és mintegy 75 község tartozott alája. A török megerősítette a várat, és a községet is várfallal vétette körül. Fürdőt építtetett, és állandó őrséget tartott Simontornyán. Evlia Cselebi erre is járt 1664-ben, és így írja le az akkori Simontornyát: "Hosszúkás, négyszögalakú, erős építkezésű szép vár, külvárosa erős palánku, kerülete 1600 lépés, egy vaskapuja és az árok felett felvnóhídja, 300 deszkatetejű szűk háza van. A bég palotája és a parancsnok palotája nagyon díszes épületek (valószínűleg a vártoronyban és a mellette épült palotában laktak). A belső városban van Szulejmán khán dzsámija..." GÁBLER ANTAL: VALAMIT MONDANÉK... (Anyák napjára) Egy városkának tarka főutcáján Úgy érzem: valamit én is mondanék: Jóanyámnak, ha felénk járna S megállna egyszer a rohanó kerék; Csak néhány percre...s újra boldogan Megkeresném a gyűrött levelet. Álmodva a régi parkról, Mikor felhők úsztak a fák felett; Kezemben vinnék színes virágcsokrot S leállna újra a rohanó kerék... Csak néhány percre, s ifjú gyanánt Anyámnak, valamit én is mondanék.
