Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
1993. május AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 23 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK x. DOMBÓ VÁRA - DOMBÓVÁR (Tolna megye) Története A Kapos folyó mocsaras völgyében fekvő vár története homályba vész. 1326-ban királyi várként cserélte el Károly Róbert a Csák nemzetséggel. Ez a csere nem volt éppen önkéntes, hiszen az egykor nagyhatalmú Csákoknak Fejér, Veszprém és Komárom megyei birtokaikat, Gesztes, Csókakő, Bátorkő és Csesznek várakat, valamint a tatai uradalmat kellett átadniok a Tolna megyei Dombó és Nyék várak uradalmaiért. Az átadók az öt évvel korábban meghalt Csák Máté unokaöccsei voltak, akiknek be kellett érniök a kisebb értékű tolnai birtokokkal. A XIV. századtól eleinte Nyékieknek, később Dombaiaknak nevezték utódaikat. Az övék volt Szakcs mezőváros és két váruk körül több falu. A család utolsó férfi tagja, Dombai János tolnai főispán, Werbőczy István leányát vette feleségül, így került 1535 körül Dombó és Nyék vára Werbőczy kezére. 1541-ben az egykori nádorispán, János király mindenható udvari embere, országszerte hatalmas váruradalmak birtokosa Budán török fogságba esett, és a budai magyarok városbírójaként tengetve életét, elfeledve és szegényen halt meg. Tolna megyei birtokait, Dombó, Nyék, Döbrököz és Dáró várait fia, Werbőczy Imre örökölte, de 1543-ban el is vesztette, mert a megye egész területét elfoglalta a török. A várból néhány fal áll csak, meg a várat körülvevő sáncok és árkok nyomai. Részletes kutatás hiányában kiterjedését, alaprajzát nem ismerjük. Séta a várhoz Dombóvár városból Pécs felé vezető 611-es közúton Szekcső felé haladunk az egykori mocsaras Kapos völgyét áthidaló töltésen. A várost elhagyva pár száz m után jobbra, azaz nyugat felé megpillantjuk a 17. század végén lebontott vár maradványait. Gólyafészkes toronymaradvány és téglahalom jelzi a belső építményeket. A kapós szabályozása előtt a vizenyős, mocsaras térszínből pár m-re kiemelkedő sziget volt itt, amelyre épült a vár. Most csak árvízkor tűnik szigetnek a kis halom, amelyen gazdátlanul, elfelejtve szomorkodnak az egykor fényes, büszke várromok. DÖBRÖKÖZ VÁRA (Tolna megye) Története A középkorban Debregec, Debregezt néven ismert vár történetéről a XIV. század eleje óta tudunk adatokat. Tolna és Baranya megye sok várához hasonlan akkor ez is a Dél-Dunántűlt birtokló Héder nembeli Kőszegiek kezében volt. Később, Károly Róbert király hatalmának megerősödése után, elvesztették és királyi adományként a Lackfiak kapták. 1397-ben a Zsigmond elleni összeesküvésben kivégzett Lackfiak összes birtoka, köztük Debregezt vára is visszaszállt a királyra, és csak 1438 körül zálogosította el Albert király a Rozgonyiaknak. A XV. században a Rozgonyiakkal két család: a szomszédos Tamásiak és a Mesztegnyői Szerecsenek pereskedtek a vár és az uradalma birtokáért. Közben, az 1440-es években Újlaki Miklós, a Garai-Cillei-féle liga nagyhatalmú tagjai fegyverrel foglalta el önmagának. A sok versengő birtokos közül végül is a Mesztegnyői család került ki győztesen, a XVI. század elején a vár egyedüli birtokosai voltak. A család utolsó tagja, Mesztegnyői Szerecseny János királyi titkár volt Nádasdy Tamással együtt II. Lajos mellett. 1530-ban még együtt ostromolták a Török Bálint kezében levő Szigetvárt. 1534-ben már halott, özvegye Werbőczy Istvánhoz ment feleségül, akinek igy jutott a birtokába Döbrököz is. Tolna és Baranya váraihoz hasonlóan 1543-ban elfoglalták a törökök. A XVI- XVII. században is működő vár volt. A XVIII. században magtárnak használták és csak az 1824 előtti években bontották le. Egy akkori leírás szerint a szabálytalan sokszög alaprajzú várnak, amelynek téglából épült falait támpillérek erősítették, "gömbölyű" külső tornyai voltak. A XIV-XVII. században szerepet játszó vár a Kapos folyó átkelőhelyét védte. Az egykori falakkal, bástyákkal körülvett mocsárvárból ma már csak néhány falcsonk maradt meg, ezt is nehéz megtalálni, mert teljesen ráépült a község. A vasútállomás felé vezető egyik utcában, magánházak kertjében vannak a romok. DUNAFÖLDVÁR VÁRA (TOLNA MEGYE) Története A Duna partján emelkedő lőszdombon, a Felső Öreg-hegy déli részén találjuk az egykori vár maradványait. A középkorban Földvárnak nevezett település már nevében is itt álló várra emlékeztet. Erről a földvárról történeti adat nem maradt fenn. A középkori mezőváros birtokosa a már 1199-ben említett bencés monostor volt. A török hódoltság idején elpusztult monostor valószínűleg a mai várban állott, ezt erősítették meg a XVI. század elején.
