Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
1993. május AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 21 Itt van, itt él körünkben a kommunista rendszer lélekölő munkáját hűségesen végző három elvtárs! Akik gyötrelmes, szadista munkájától ma is borzong a hátunk. Éjjel felriadunk! Itt élnek közöttünk. Büntetlenül! Hát most már én is azt kérdem: Mit tesz az emigráció?'./Nemzetőr/ Ahol tizenegykor harangoznak A KŐSZEGI VÁR ÉS A TÖRÖKÖK Kőszeg legfőbb nevezetessége a híres vár. Ahogy a csendes határszéli városkában megállunk pihenni, és felnézünk a most is büszke tornyokra, alig-alig tudjuk elképzelni, mekkora vész szakadt az itt élőkre az Úr 1532. esztendejében. 1529-ben Szolimán szultán Bécs ellen vonult. Mikor az ostrom meghiúsult, Ferdinánd király Jurisics Miklóst Konstantinápolyba küldte, hogy tárgyaljon a békéről. A bizalmatlan Szolimán Jurisicsot börtönbe vetette, aki igy csak egy év elteltével térhetett vissza Kőszegre, ahova elutazása előtt nevezték ki várnagynak. 1532 tavaszán megindult a török, és minden különösebb nehézség nélkül elfoglalta a Dunántúl nagy részét. Ibrahim nagyvezír csapatai augusztus elején értek Kőszeg alá, és öt napig tartott a felvonulásuk. Az ostrom tizedikén kezdődött. A várban nem volt rendes katonaság, csak a földműves nép keresett ott menedéket, vitte, mentegette feleségét, gyermekeit, vagyonkáját. Ezer fegyferbíró férfi, huszonnyolc huszár, tizennyolc német lovas katona, ezernyolcszáz asszony, kétezer-háromszáz gyermek várta sorsa beteljesülését. A várost ezzel szemben húszezer janicsár és negyvenezer tatár vette körül. Az ostrom kezdetekor a törökök a környező szőlőhegyekről két álló napig lőtték Kőszeget. A várvédők a lehetőséghez mérten viszonozták az ágyutüzet. Néhány nap alatt tizenkilenc rohamot vertek vissza a mindenre elszánt magyarok. Ekkor a törökök aknákat ástak a torony alá. A kőszegiek azonban szembeástak velük, és amikor a két alagút összeért, kézitusában kiűzték az ellenséget. Egy török behatolás sikerrel járt a tizenharmadik napon, végül a magyarok mégis a maguk oldalára fordították a győzelmet. A török sereg taktikát változtatott. Kivágták a környék fáit, szinte pusztasággá változtatták a Kőszeg környéki tájat. Az irtózatos mennyiségű fát mind a várárokba hányták, így nemcsak feltöltötték azt, de a fal tetejéig érő tornyokat is emeltek, amikre felhágva a várba ugráltak. A magyarok szurokkal, lángoló kévékkel próbálták a fatornyokat felgyújtani, az ostromlókat pedig most, a legkritikusabb pillanatban is, sikerült a falakról leszórni. Huszonnyolc nap után Ibrahim elunta a sikertelen próbálkozást. Követet küldött Jurusics Miklóshoz. Jurisics kijött a várból tárgyalni - nem tehetett mást, hiszen se élelmük, se lőszerük nem volt ekkor már. Olyan megállapodást kötöttek, ha Ibrahim kitűzheti a vár fokára a zászlót, elvonul Kőszeg alól. Jurisics engedett: jelképesen átadta a várat, de a belső falakat sohasem lépte át török katona. A védők vesztesége négyszáztizennyolc fő volt. A város vezetői közül négy tanácsos, három választott kapitány, egy őrmester és egy toronyőr esett el. Európa ekkor már Bécs ostromát figyelte lélekzetvisszafojtva. A kőszegiek hőstettének híre azonban így is messzeföldre eljutott; Hans Sachs, a kor neves költője is megénekelte az ostromot. Ferdinánd kirány Jurusics Miklósnak a Kőszeg bárója rangot adta, a városnak pedig örökös vám- és harmincadmentességet adományozott. Egyébiránt egy különös adat is fennmaradt a tizenhatodik századi jegyzőkönyvben. A vár védelmében vitézségével kitűnt két zsidó kereskedő, Hatsch Arz és Mutsch Hatschi, s ezért engedélyt kaptak, hogy a városfalon belül letelepedhessenek. Ez abban a korban egyedülálló volt. A város elöljárói úgy döntöttek, hogy a győzelem emlékére minden nap tizenegykor megkongatják a harangokat. Ezt a "fogadalmi harangszót" ma is hallhatja a Kőszegre látogató vendég ./Új Magyar Hírek/ N. A. K. Budapesten megjelenő HUNNIA c. lap írja: Friss értesülésünk szerint Hámos László, az MDF és a kormány nagy emigráns barátja, sőt, Tőkés László amerikai (nem hivatalos) menedzsere, újabban Tom Lantos képviselői titkárságán dolgozik. S mert ez annyi mindent megmagyaráz, kérjük erősítsenek vagy cáfoljanak meg bennünket. (A HUNNIA címe: H-1146 Budapest, Hungária krt. 133. Fax. 36-1-122-2658) ZAS LÓRÁNT: HOMOKBÓL VÁRAT (In memóriám fel-szabad-dúlás) Homokból várat épít: régi. Dombon terem a paktum: méri. Árpi, Józsi, Gyuri és Béni: paktum-kormány és paktum-bébi. Paktumból nem lehet megélni. Szájadba szellent: füst, kilégzi. Gyomrodon ül: vajákos néni. Mókáz, mesél, verset mond: érti. A fű fehér, a folyó fércnyi. Paktumból nem lehet megélni. Mert kés kell és ki kell herélni, húsát darálni, szívét tépni. Csak talpalatnyi, föld, de rékli, zászlóul tűzni: égni, égni. Paktumból nem lehet megélni. 1993. április 4.
