Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

1993. május AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 17 AZ IGAZSÁG ÓRÁJA Hatszázezer magyar zsidó áldozat!? - Köte­lességünk a vád ellen védekezni. Egyes zsidó for­rások szerint 385 000. Mások 334 000-et emleget­nek. Közelítsünk a másik oldalról: mennyi ma a magyar zsidóság száma? Keller László zsidó veze­tő szerint a mai magyarországi zsidóság 2-3 száz­ezer. A nemrégiben Izraelből hazatért Göncz Árpád 250 000 Izraelben élő magyar zsidó üdvözletét tol­mácsolta. Köztudomású azonban, hogy az Egyesült Álla­mokban, Kanadában, IDél-Amerikában ugyancsak több tízezres magyar származású zsidó közösségek élnek. Ezen számadatok mind a becsületesen gondoknzó zsidóságban, mind a súlyos vádakkal terhelt magyarságban büszke érzéseket kell ki­váltsanak. Mert bebizonyosodott, hogy amikor úgyszólván az egész világ ellenük fordult, volt egy nép, mely igen sokszor élete kockáztatásával, ha kellett, szuverén államiságának elvesztésével, de védte őket. Ezzel szemben pl., amikor 1939-ben a St. Louis nevű hajó Amerika partjain kívánt kiköt­ni 900 Eiirópából menekülő zsidóval, egész Eszak- Amerika, Dél-Amerika, Kuba visszautasította. Továbbá, a háború éveiben, amidőn a németek zsi­dókat akartak cserélni teherautókra, az angolok in­ternálták Palesztinába a zsidó tárgyaló feleket. Tehát, ha elfogadjuk ezeket az embertelen zsi­dóellenes döntéseket, akkor fokozottan értékelni kell a magyar nép kiállását a zsidóságért. Ezen tényeket jól tudja, kell hogv tudja a zsidó­ság. Fölmerül a kérdés, miért nem áll ki a világ elé és védi meg manapság a magyarságot azon vá­daktól, melyeket az a kisszámú zsidó és nem zsi­dó hirdet világszerte, akiknek a hamis vádak ko­vácsolása a nagy üzlet? Milyen jó lenne, ha a fel­növő zsidó generációk nem a „véres magyar pogromokéról, antiszemitizmusról hallanának is­kolában, családban, sajtóban, rádióban! Nem kel­lene azzal a tudattal élniük, hogy mindenütt, min­denki gyűlöli őket. Az arabok, akik valóban bosszút esküsznek a zsidóság ellen, föl is használ­ják, sőt, örömmel eltúlozzák az antiszemitizmust, hiszen igazolva érzik saját magatartásukat. A világ zsidóságának fel kellene ismernie, hogy a föld lakóinak arányszáma fehér szempontból egyre rosszabb. Amerika faji összetétele is a színe­sek javára tolódik. Ennek következményeképpen a közeljövőben az Egyesült Államok elnöke is szí­nes bőrű kell legyen. Aki ismeri a színesek fehér- gyűlöletét, az tudja, hogy ez egyben a fehér fajnak és benne a zsidóságnak is végét jelenti. Talán ha összefognánk, mint teszik a színesek, képesek lennénk védekezni. A magyarság jóléte mindig egybeesett a zsidó­ság boldogulásának lehetőségeivel. A zsidóság képviselve volt a magyar élet minden területén. Voltak zsidó felsőházi tagjaink, minisztereink, képviselve voltak a szellemi élet minden területén. Világhírű zenészeket, színészeket, zeneszerzőket adott a magyar zsidóság a világnak. A magyar-zsidó kapcsolatot ismét borzalmasan érintette, hogy a Moszkvából visszatért, az elnyo­mó rendszert megvalósító' személyek legna­gyobbrészt zsidó származásúak voltak (Rákosi, Gerő, Révai, Farkas). A zsidóság elszenvedett sérelmeiért az egész magyar népet vádolta - mint ahogy teszi még ma is Lantos úr, aki 1992 szeptemberében az amerikai képviselőházban vérben forgó szemekkel, öklét rázva, fenyegető hangon kijelentette: a magyarság kegyetlenebből bánt a zsidósággal, mint a hitleri hordák. Igaz, a magyar nyilasokról beszélt, de az átlag hallgató nem mérlegeli a részleteket. Csak az marad meg, hogy már megint bennünket szidnak. Budapest ostroma 6 hétig tartott. Érthetetlen a katonai történészek számára, miért torpant meg Budapestnél az addig nagy irammal előrehaladó szovjet haderő? Malinovszkij néhány napos ellen­állásra számított. Azonban a védő sereget különös erők sarkallták. Tisztában voltak sorsukkal, a ma­gyar nép sorsával, nem kellett hozzá ideológia, hogy emlékezzenek azon borzalmakra, miket a szovjet katonák követtek cl a magyar lakosság el­len az elmúlt hónapok harcai alatt. Emlékeztek megbecstelenített asszonyaikra, hallottak a rab­szíjra fűzött polgári lakosság Szibériába hurcolá- sáról. Ezek a hős katonák nem voltak nyilasok, nem parancsra harcoltak. Látták, tapasztalták a bolsevizmus igazi arculatát. Élet vagy halál volt a jelszavuk. Bátran haltak meg, nemcsak Budapes­tért, de a nyugatiak által elárult Európáért is. Bu­dapest védőinek hálás kellene legyen Bécs városa és Ausztria, hiszen ha nem áll ellen az orosz hor­dáknak, mindaz a nyomorúság, borzalom, mely ránk szakadt, őket érte volna! A magyarság ismét teljesítette történelmi hivatását. Vérével védte nyugatot, ahogy tette ezer éven keresztül. Ugyan­

Next

/
Thumbnails
Contents