Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május "ZSIDÓK ÉS MAGYAROK" Heti Magyarország — Sokan sokféleképpen magyarázzák a: antiszemitizmust. Önök hogyan értelme­zik? — Z. G.: 600 000 áldozatunk van a zsi­dóüldözés miatt. Ezért mi is és utódaink is vérünkben hordjuk az ellen az irtózatot, amit úgy hívnak, hogy antiszemitizmus. — L. Gy.: Az antiszemiűzmus ma ugyanolyan erőltetett dolog az antiszemi­ták részéről, mint a médiaháború. Feni kell tartani, hogy elvonják a figyelmet a valóságos problémákról. — Önök szerint van-e antiszemitizmus Magyarországon ? — Z. G.: A köztársasági elnök urat idé­zem, aki azt mondta: „Van antiszemitiz­mus Magyarországon, de nem ölt olyan méreteket, ami aggodalomra adhatna okot.” — Az antiszemitizmus mit támad? Val­lást, fajt, etnikumot? A zsidóság minek vallja magát? — Z. G.: Nagyon nehéz ezt megfogal­mazni. Amikor a kisebbségi törvény ké­szült, mi a kormány tudomására hoztuk, hogy a magyarországi zsidóság a világ zsi­dóságának a tagja. De mivel itt élünk, ezért állampolgári és közjogi helyzetün­kön nem kívánunk változtatni, tehát nem akarunk nemzetiség lenni. — Mi a zsidóság? Vallás, faj vagy etni­kum? — Z. G.: Én erre egy szóval szoktam fe­lelni: életforma. — Sokszor elhangzik önökkel szemben az a vád, hogy nem akarnak asszimilálód­ni. — Z. G.: A vallás és az asszimiláció két külön dolog. Igen, mi valóban az asszi­miláció ellen vagyunk, de a vallási asszi­milációra értjük ezt. Tehát magyarul; a zsi­dóság tovább élésének, fennmaradásának az egyetlen eszköze az asszimilációnak el­lenállni. A magyar világtól nem kirekeszt- jük magunkat, hanem mi vallási törvé­nyek szerint élünk. Aki valamelyest isme­ri a vallást, annak azt a törvényt is ismer­nie kell, ami így szól: „Dirsu et salom ha ir = keresd annak a népnek a békéjét, ahol élsz”. Az asszimilálódás nem elkülönülést jelent. — L. Gy.: Gyűlölöm az asszimilációt, én múlt főrabbi. Végre egyszer s minden­korra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki sem több mint a másik. Miért kéne asszimilálódni? Mert ha azt mondom, hogy asszimiláció, akkor egyértelmű, hogy van egy magasabb ren­dű valami és ahhoz kell asszimilálódni. Az miért nem asszimiláció, hogy itt él, itt költi el a pénzét, itt dolgozik bármilyen poszton, akár földműves, akár egyetemi ta­nár. Miért kell több? — Kit tekintenek ma önök zsidónak? — L. Gy.: Meg kell hogy mondjam, hogy jóval kevesebbet, mint az antiszemi­ták. — Z. G.: Aki anyai ágon zsidónak szü­letett és zsidónak vallja magát. — Hány zsidó él ma Magyarországon? — L. Gy.: Nem tudjuk, nem tartjuk szá­mon, de több mint amennyit az antiszemi­ták szeremének. — Van arról pontos adatuk, hogy hány zsidó halt meg a II. Világháborúban? — Z. G.: A történelmi Magyarország te­rületéről 600 000, európai viszonylatban 6 millió. — L. Gy.: Gyűlölöm a statisztikát. Tel­jesen mindegy, hogy 600 000 vagy csak egy­— A zsidóellenes embereknek nem mindegy, mert ők azt mondják, hogy a zsi­dók papírokon a II. Világháború óta foko­zatosan emelik a zsidóság veszteségének a számát. Azzal vádolják önöket, hogy ezzel visszaélve tudatosan szítják az emberek­ben a bűntudatot. — L. Gy.: Ez nem vád, hanem elmebe­tegség. Különben is, kik hurcolták el a magyar zsidókat? A határig a magyar csendőrség és a magyar katonaság vitte el őket leszö­gezett vagonokban. — Z. G.: A jeruzsálemi perben — ami Eichmann pere volt — a bíró kérdésére Eichmann ezt válaszolta: „hogy a 600 000 zsidó megsemmisítéséi nem End­rei és nem Baki, hanem a magyar nép tá­mogatásával tudták csak végrehajtani”. — L. Gy.: Az egész II. Világháború alan annyi feljelentést nem kapuik, mint Magyarországról, hogy ez is zsidó, az is zsidó, amaz is zsidó. Ez Eichmann emlék­irataiban is megtalálható. — Z. G.: Vidéken 330 000-nél több olyan ingatlan van, ahonnan kiirtották a zsidókat, és a mai napig a szomszédok használják benne a bútort, a szőnyeget és minden egyebet. Nem németek lakják, ha­nem magyarok. — Sokszor elhangzik önökkel szem­ben, hogy nem ismerik be hibáikat, ami­ket a történelem folyamán elkövettek. Gondolnak itt pl. a század eleji történe­lemre — Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenő működésére, ők — köztu­dottan —- zsidók voltak. — L. Gy.: Hányán politizáltak abban az időben? — Sokan. Mégis az történelmi lény, hogy amikor Szamuely végigment a Le- nin-jiúkkal a falvakon, ott rettegésben tar­tották a polgári lakosságot. Útvonalukat akasztott emberek jelezték. — L. Gy.: Hol? Ez hol van leírva? Honnan veszik ezt? — Történelmi könyvekben lehet erről olvasni, mint ahogy lehet az 1945 utáni évekről is, amikor Rákosi, Gerő, Farkas, Vas Zoltán, Révai. Péter Gábor műkö­dött. Ezektől a zsidóktól a magya-országi zsidóság miért nem határolódik el? — L. Gy.: Ez egy elmebetegség. Miért kéne elhatárolódni tőlük? Az inkvizíció­tól elhatárolódott már a katolikus egy­ház? Nem határolódott el. Isten nevében gyilkollak évszázadokon keresztül. Ki vonja felelősségre őket'.’ — Z. G.: Aki isteni törvények ellen vét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak. — L. Gy.: Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrá­ban, amit ha kivonnánk Magyarország­ról, akkor nem maradna más, csak a bőga­tya és a fütyülős barack. — A mai kormány és a keresztény egy­házakat képviselő főpapok megkövették a magyar zsidóságot azért, hogy nem tud­ták megakadályozni a német nacionalis­ták állal elkövetett embertelenségeket. Nem gondolják, hogy ezt a nemes gesz­tust viszonozni illene? — L.Gy.: A kormány mikor kért bocsá­natot? — Eszerint a kormány nem kért bocsá­natot? — L. Gy.: A kormány sosem kért bo­csánatot. Mikor kért? Szerelném tudni! És hogyha bocsánatot is kért, akkor mi van? Bocsánatkéréstől nem lehet feltá­madni. — Mit tesznek, illene mit szándékoz­nak tenni az antiszemitizmus ellen? — L. Gy.: Semmit. Abszolúte semmit. Nekünk nem kell védekeznünk. Az anti­szemitáknak rossz az antiszemitizmus, nem nekünk. A zsidóság kinőtt abból, hogy behúzódjon a gettóba és állandóan védekezzen. Éz az ország lesz szegé­nyebb, ha nem lesznek zsidók. Nekünk van hova mennünk. Mégegyszer nem lesz Auschwitz. Nincs még egy olyan nép, aki 2000 év után saját otthont épít. Mert Izrael állam megépült, van és lesz. — Ezek szerint önök bármikor készek elmenni Izraelbe, ha a helyzet úgy adó­dik — L. Gy.: Ha a politika vagy a történe­lem rákényszerít minket, akkor miért ne? , —Z. G.: Izrael állam ezért jött létre. Izrael alapítólevelében benne van, hogy nyitva áll a világ bármelyik zsidósága előtt, hogy — ha az olyan helyzetbe ke­rül — Izraelben letelepedhessen. — Sosem olvastam vagy hallottam zsi­dó megemlékezések alkalmával, hogy sa­ját áldozataik mellett megemlítették vol­na a hősi halált Imit magyar katonákat. Miért nem vállalnak sorsközösséget a nut- gyar nép mártírjaival? — L. Gy.: Nem a magyar nép mártír­jai. Sajnálom, hogy felvállalják őket a ma­gyarok. — A II. Világháborúban elesett kato­nákat? — L. Gy.: Igen, mert a II. Világháború­ban — ellentétben a mai történelemhami­sítással — a fasizmus mellett harcoltak a bolsevizmus ellen, és akkor a fasizmus volt a nagyobb veszély. — Befejezésképpen egy utolsó kérdést engedjen meg, ami talán békésebb lesz, mint az előzőek. Közeledik a karácsony, amit világszerte megünnepelnek az embe­rek. Ki így, ki úgy. Magyarországon egy zsidó ember hogyan éli ezt meg? — L. Gy.: Sehogyan. Ezt a zsidók nem ülik meg. A zsidó embernek megvannak a saját ütmepci minden évben, minden hó­napban és minden héten. — Ezek szerint nekik ez a nap ugyan­úgy lelik, mint egy teljesen szürke hétköz­nap? — L. Gy.: így van. Ez nekünk egy tel­jesen szürke hétköznap. — Még karácsonyfát sem állítanak a gyermekeiknek otthonukban ? — L. Gy.: Nagyon merem remélni, hogy nem. OMÁNYI KALLÓ GYÖNGYI

Next

/
Thumbnails
Contents