Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. május "ZSIDÓK ÉS MAGYAROK" Heti Magyarország — Sokan sokféleképpen magyarázzák a: antiszemitizmust. Önök hogyan értelmezik? — Z. G.: 600 000 áldozatunk van a zsidóüldözés miatt. Ezért mi is és utódaink is vérünkben hordjuk az ellen az irtózatot, amit úgy hívnak, hogy antiszemitizmus. — L. Gy.: Az antiszemiűzmus ma ugyanolyan erőltetett dolog az antiszemiták részéről, mint a médiaháború. Feni kell tartani, hogy elvonják a figyelmet a valóságos problémákról. — Önök szerint van-e antiszemitizmus Magyarországon ? — Z. G.: A köztársasági elnök urat idézem, aki azt mondta: „Van antiszemitizmus Magyarországon, de nem ölt olyan méreteket, ami aggodalomra adhatna okot.” — Az antiszemitizmus mit támad? Vallást, fajt, etnikumot? A zsidóság minek vallja magát? — Z. G.: Nagyon nehéz ezt megfogalmazni. Amikor a kisebbségi törvény készült, mi a kormány tudomására hoztuk, hogy a magyarországi zsidóság a világ zsidóságának a tagja. De mivel itt élünk, ezért állampolgári és közjogi helyzetünkön nem kívánunk változtatni, tehát nem akarunk nemzetiség lenni. — Mi a zsidóság? Vallás, faj vagy etnikum? — Z. G.: Én erre egy szóval szoktam felelni: életforma. — Sokszor elhangzik önökkel szemben az a vád, hogy nem akarnak asszimilálódni. — Z. G.: A vallás és az asszimiláció két külön dolog. Igen, mi valóban az asszimiláció ellen vagyunk, de a vallási asszimilációra értjük ezt. Tehát magyarul; a zsidóság tovább élésének, fennmaradásának az egyetlen eszköze az asszimilációnak ellenállni. A magyar világtól nem kirekeszt- jük magunkat, hanem mi vallási törvények szerint élünk. Aki valamelyest ismeri a vallást, annak azt a törvényt is ismernie kell, ami így szól: „Dirsu et salom ha ir = keresd annak a népnek a békéjét, ahol élsz”. Az asszimilálódás nem elkülönülést jelent. — L. Gy.: Gyűlölöm az asszimilációt, én múlt főrabbi. Végre egyszer s mindenkorra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki sem több mint a másik. Miért kéne asszimilálódni? Mert ha azt mondom, hogy asszimiláció, akkor egyértelmű, hogy van egy magasabb rendű valami és ahhoz kell asszimilálódni. Az miért nem asszimiláció, hogy itt él, itt költi el a pénzét, itt dolgozik bármilyen poszton, akár földműves, akár egyetemi tanár. Miért kell több? — Kit tekintenek ma önök zsidónak? — L. Gy.: Meg kell hogy mondjam, hogy jóval kevesebbet, mint az antiszemiták. — Z. G.: Aki anyai ágon zsidónak született és zsidónak vallja magát. — Hány zsidó él ma Magyarországon? — L. Gy.: Nem tudjuk, nem tartjuk számon, de több mint amennyit az antiszemiták szeremének. — Van arról pontos adatuk, hogy hány zsidó halt meg a II. Világháborúban? — Z. G.: A történelmi Magyarország területéről 600 000, európai viszonylatban 6 millió. — L. Gy.: Gyűlölöm a statisztikát. Teljesen mindegy, hogy 600 000 vagy csak egy— A zsidóellenes embereknek nem mindegy, mert ők azt mondják, hogy a zsidók papírokon a II. Világháború óta fokozatosan emelik a zsidóság veszteségének a számát. Azzal vádolják önöket, hogy ezzel visszaélve tudatosan szítják az emberekben a bűntudatot. — L. Gy.: Ez nem vád, hanem elmebetegség. Különben is, kik hurcolták el a magyar zsidókat? A határig a magyar csendőrség és a magyar katonaság vitte el őket leszögezett vagonokban. — Z. G.: A jeruzsálemi perben — ami Eichmann pere volt — a bíró kérdésére Eichmann ezt válaszolta: „hogy a 600 000 zsidó megsemmisítéséi nem Endrei és nem Baki, hanem a magyar nép támogatásával tudták csak végrehajtani”. — L. Gy.: Az egész II. Világháború alan annyi feljelentést nem kapuik, mint Magyarországról, hogy ez is zsidó, az is zsidó, amaz is zsidó. Ez Eichmann emlékirataiban is megtalálható. — Z. G.: Vidéken 330 000-nél több olyan ingatlan van, ahonnan kiirtották a zsidókat, és a mai napig a szomszédok használják benne a bútort, a szőnyeget és minden egyebet. Nem németek lakják, hanem magyarok. — Sokszor elhangzik önökkel szemben, hogy nem ismerik be hibáikat, amiket a történelem folyamán elkövettek. Gondolnak itt pl. a század eleji történelemre — Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenő működésére, ők — köztudottan —- zsidók voltak. — L. Gy.: Hányán politizáltak abban az időben? — Sokan. Mégis az történelmi lény, hogy amikor Szamuely végigment a Le- nin-jiúkkal a falvakon, ott rettegésben tartották a polgári lakosságot. Útvonalukat akasztott emberek jelezték. — L. Gy.: Hol? Ez hol van leírva? Honnan veszik ezt? — Történelmi könyvekben lehet erről olvasni, mint ahogy lehet az 1945 utáni évekről is, amikor Rákosi, Gerő, Farkas, Vas Zoltán, Révai. Péter Gábor működött. Ezektől a zsidóktól a magya-országi zsidóság miért nem határolódik el? — L. Gy.: Ez egy elmebetegség. Miért kéne elhatárolódni tőlük? Az inkvizíciótól elhatárolódott már a katolikus egyház? Nem határolódott el. Isten nevében gyilkollak évszázadokon keresztül. Ki vonja felelősségre őket'.’ — Z. G.: Aki isteni törvények ellen vét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak. — L. Gy.: Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack. — A mai kormány és a keresztény egyházakat képviselő főpapok megkövették a magyar zsidóságot azért, hogy nem tudták megakadályozni a német nacionalisták állal elkövetett embertelenségeket. Nem gondolják, hogy ezt a nemes gesztust viszonozni illene? — L.Gy.: A kormány mikor kért bocsánatot? — Eszerint a kormány nem kért bocsánatot? — L. Gy.: A kormány sosem kért bocsánatot. Mikor kért? Szerelném tudni! És hogyha bocsánatot is kért, akkor mi van? Bocsánatkéréstől nem lehet feltámadni. — Mit tesznek, illene mit szándékoznak tenni az antiszemitizmus ellen? — L. Gy.: Semmit. Abszolúte semmit. Nekünk nem kell védekeznünk. Az antiszemitáknak rossz az antiszemitizmus, nem nekünk. A zsidóság kinőtt abból, hogy behúzódjon a gettóba és állandóan védekezzen. Éz az ország lesz szegényebb, ha nem lesznek zsidók. Nekünk van hova mennünk. Mégegyszer nem lesz Auschwitz. Nincs még egy olyan nép, aki 2000 év után saját otthont épít. Mert Izrael állam megépült, van és lesz. — Ezek szerint önök bármikor készek elmenni Izraelbe, ha a helyzet úgy adódik — L. Gy.: Ha a politika vagy a történelem rákényszerít minket, akkor miért ne? , —Z. G.: Izrael állam ezért jött létre. Izrael alapítólevelében benne van, hogy nyitva áll a világ bármelyik zsidósága előtt, hogy — ha az olyan helyzetbe kerül — Izraelben letelepedhessen. — Sosem olvastam vagy hallottam zsidó megemlékezések alkalmával, hogy saját áldozataik mellett megemlítették volna a hősi halált Imit magyar katonákat. Miért nem vállalnak sorsközösséget a nut- gyar nép mártírjaival? — L. Gy.: Nem a magyar nép mártírjai. Sajnálom, hogy felvállalják őket a magyarok. — A II. Világháborúban elesett katonákat? — L. Gy.: Igen, mert a II. Világháborúban — ellentétben a mai történelemhamisítással — a fasizmus mellett harcoltak a bolsevizmus ellen, és akkor a fasizmus volt a nagyobb veszély. — Befejezésképpen egy utolsó kérdést engedjen meg, ami talán békésebb lesz, mint az előzőek. Közeledik a karácsony, amit világszerte megünnepelnek az emberek. Ki így, ki úgy. Magyarországon egy zsidó ember hogyan éli ezt meg? — L. Gy.: Sehogyan. Ezt a zsidók nem ülik meg. A zsidó embernek megvannak a saját ütmepci minden évben, minden hónapban és minden héten. — Ezek szerint nekik ez a nap ugyanúgy lelik, mint egy teljesen szürke hétköznap? — L. Gy.: így van. Ez nekünk egy teljesen szürke hétköznap. — Még karácsonyfát sem állítanak a gyermekeiknek otthonukban ? — L. Gy.: Nagyon merem remélni, hogy nem. OMÁNYI KALLÓ GYÖNGYI
