Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. április Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán FELFEDEZŐK A tudásvágy, az ismeretlen megismerése, haszon­vágy és még sok egyéb ok serkentette az embert, hogy századok óta lakott környezetét otthagyva, ismeretlen területeket kutasson át. Kr.e. 600-ban Necho fáraó küldött ki expedíciót Afrika körülhajózására. Később a karthágói Hanno, a macedón Nagy Sándor, Julius Cézár, Vörös Erik, Marco Póló, Kolumbusz és sokan mások. Ismert és ismeretlen százakat űzött a kíváncsiság kutatni. Kockáztatták egészségüket, életüket a megismerésért, hírnévért, esetleg a kecsegtető haszonért. A kutatási lehetőségek a járművek fejlődésével, mind nagyobb és nagyobb távolságok elérését tették lehetővé. Ma már az ember a légben, az űrben utazást használja a bolygók megközelítésére. A Holdat már bir­tokába vette a 20. század telhetetlensége. Nekünk magyaroknak is részünk volt a térképek több fehér foltjának beszí nézésébe. Legkorábban a domonkosrendi Júlián barát, három társával vágott neki az Óhaza megkeresésének. Visszajövet jelentése nem sok vizet zavart, pedig azzal a pápáig is eljutott a közelgő veszedelem híre. Gr. Benyovszky Móric a Bering-tengertől Formózán át Madagaszkárig utazta be a tengereket. Ifjúsági regény nívón végezte tudományos pályáját. Hasonlóképp járt Jedlik Ányos, aki Bajától Batáviáig és vissza szerzett tapasztala­tokat emberekről, vidékekről. Brentán Károly Bolíviában térképezett. Cholnoky Jenő egyaránt otthon volt úgy Mandzsúriában, mint a Spitzbergákon. És még jóval több név, ez a pár csak mutató névsorunk legelejéről. Azonban térjünk rá a tulajdonképpeni témánkra a sarkkutatásokra. Földgömbünk két sarka közül, az északi hódolt be először a fehér kultúrának. 1909. szeptember 6- án, az amerikai Robert Peary érte cl expedíciójával, részben közelsége miatt, hiszen a jenki Alaszkában, a sarkkörön belül is saját földjén tapos. Másrészt az éghajlata enyhébb, mint a déli pólusé. ANTARKTISZ. A Déli-sark mostani cikkünk tu- lajdonképeni témája. A Magyar Posta 1987. június 2-án bo­csátott ki, hat sarkkutatóról egy bélyegsort, akik az ötödik kontinensen a Déli-sarkot akarták meghódítani. Sajnos olyan is van közöttük aki sikertelensége mellett életével is áldozott a mostoha éghajlat, a terep nehézségek miatt, próbálkozásáért. James Cook /1728-1779/. Angol kutató. Egy farm munkás fia, mint kereskedelmi tengerész tanulta ki a ha­józás mesterségét. 1775-ben lépett át a haditengerészethez. 1756-1764 között térképezte az Atlanti-óceán északi részén Újfunland, Nova Scócia vidékét és a Szt. Lőrinc folyó egy részét. 1768-ban mint az Endeavour hajó parancsnoka tette első útját a Csendes-óceán déli részén. Angol csillagá­szokkal Tahiti szigetén, a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását figyelték 1769-ben. Innen Új Zéland part­vidékére hajózott, ahol 3680 km /2400 mii/ partsávot térképezett föl. 1770-ben felderítette és térképezte Ausztrália keleti partszegélyét. Itt anglia részére birtokba vette a "New Sout Walesinek elnevezett ausztrál területet. 1772-ben mint a resolution hajó parancsnoka ment felkutatni a mesék "Terra Australis"-át. Mivel azonban ő csak a valóságban tudott hajózni, természetesen nem találta meg.l773-ban először keresztezte a Sarkkört. Felfedezett és önmagáról nevezett el egy szigetet. Térképezte az Új Heb- ridákat, a Húsvét szigeteket. Felfedezte Új Kaledóniát és több kisebb-nagyobb szigetet. 1875-ben a Copley éremmel tüntették ki. 1776-ban az Észak-nyugati átjárót akarta meg­találni, de a Bering szorosnál a jég visszatérésre kénysze­rítette. A felsorolt sok tevékenysége mellett, nem jutott el a déli pólusra. Fabian Bellinghausen /1778-1852/. Orosz ten­gerésztiszt, kutató. 1809-ben a svédek elleni háborúban hívta föl magára a figyelmet. 1809-ben két hajóval kiküldték a Déli-sark fölku­tatására. 1821-ig körül hajózta a kontinenst és eljutott a 70. szélességi fokig. Felfedezte és kutatta a róla elnevezett tengerrészt. Az I. Péterről elnevezett szigetet is ő fedezte föl, valamint a szigetnek hitt, de a valóságban a kontinens­hez tartozó partrészt, amit I. Sándor cárról nevezett el. Hazatérésében térképezte a Társaság szigeteket is, melyek egyikét róla nevezték cl. Hazaérve részt vett az orosz-török háborúban. Várnánál kitüntette magát. Ellen­tengernagyként vonult nyugalomba. Kronstadt parancsnoka lett. Az 1. ábra James Cook-ot, a 2. ábra Bellinghausen-t örökíti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents