Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. április GABLER ANTAL: A TITÁNOK VISSZATÉRNEK- Beszélgetés egy hazai könyvkereskedővel Budapesti könyvárus, csodálkozó szemekkel nézett rám...Ez múlt nyáron történt, magyarországi látogatásom alatt. Egy listát nyújtottam át neki, a következő nevekkel: Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Vaszary Gábor és Harsányi Zsolt - a két világháború közötti nemzedék, Európa hírű írói - és néhány híres költőnk neveit. A fordító gárdából, Babits Mihály, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc neve szerepelt a névsoron. "Ön a régi titánok után érdeklődik, ugyebár? Aztán mosolyogni kezdett. Apám magyar szakos tanár volt a háború előtt - magyarázta nagyon komolyan. Jól ismerem a háborít előtti magyar irodalmat." "Tudja, a Rákosi korszakban és a Kádár diktatúra első tíz évében, a felsorolt neveket még említeni sem lehetett. De most demokráciában élünk, hála Isten, s az utolsó két évben sokminden megváltozott. A régi titánok visszatérnek," - és a nyomaték kedvéért elővett néhány 1991-92-ben nyomtatott könyvet. Majd folytatta a beszélgetést. "Köztudomású, hogy a két világháború közötti években, a magyar alkotószellem teljes fényben ragyogott az európai irodalom horizontján. Ismert tény az is, hogy a békeévekben hírt és dicsőséget szerzett írók és költők - a párt szerint -, teljesen kiszolgálták a Horthy rendszert, és az ilyen kategóriába tartozó szerzők művei, a süllyesztőbe kerültek. Sokszor a burzsoá vagy kulák származást hozták fel ürügynek." "Egy biztos: agyon hallgatták Tóth Árpádot, a nagy költőt és kiváló Baudelaire fordítót a többi szépírónk mellett. Agyonhallgatták a magyar nyelv bűvészét, Kosztolányi Dezsőt, akinek művei nagy sikert arattak nyugaton. Mit tudják a mai fiatalok, hogy Édes Anna című regényét nyolc nyelvre fordították le. Szerintem a magyar olvasóközönség végleg meg- csömörlött a pártvonalat szajkózó íróktól, s ma főleg a szépírókat olvassa..." Ha jól emlékszem, Edmond Rostand írta: L" Aiglen (Sasfiók) című drámájában; "Az igazságot nem lehet eltemetni, mert az igazság örök". Ez a mondás nagyon esedékes a magyar irodalomban, csak végig kell nézni a könyvespolcokon, a mai Budapesten. Búcsúzásunk előtt még megvásároltam Babits Mihály, "Halálfiai" című történelmi regényét, majd elköszöntem e művelt, nagytudású könyvkereskedőtől, aki az 56-os forradalom után, mint segédmunkás dolgozott hosszú éveken keresztül, büntetésként, mivel harcolt a szabadságért. # ERDÉLY MAGYAR FÖLD HARCOLJUNK ÉRTE DOMOKOS SÁNDOR: AZ ALVAJÁRÓK HÁBORÚJA Várom a hajnalt, mindig várom! Örökké várok virradatra, mint dobpergető öreg igric, örökké várok pirkadatra. De az ország köröttem álmos; A nép nem ébred pergő dobtól, sem tárogató bús szavától, sem elcsépelt csatadaloktól... Jaj, a nemzet rég megrokkant már öngyilkos harcok bús csatáján. A kuruc-labanc gyűlölettől; most csüng a saját bitófáján. Hamis álmokban menedéke... Takarja bűnét titkos álma; sok véres, vad verekedésben a saját dicsőségét látja. És gőgős, büszke vére hajtja mások zsoldjában maga ellen. S mint álomkóros nem ébred fel e halálos veszedelemben. Alszik a nép...alszik a nemzet... s jár holdkórosan hadak útján. Lassan kiontva saját vérét az alvajárók háborúján. "A szocializmus naivitása volt, hogy figyelmen kívül hagyta az emberi gyarlóságot. A demokráciák realitása, hogy gyarló emberekre építi a társadalmat." * A MAGYAR AMERIKAIAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK (MAOSZ) HITVALLÁSÁN AIAPULÓ KÉRÉSE Felkéri az idegenbe szakadt öszmagyarságot, hogy segítse —az egyházakat és a kulturális megmozdulásokat —az ifjúság erkölcsi nevelését és a cserkészetet —a külföldi magyar újságok és folyóiratok fennmaradását —hogy minden külföldön élő magyar fogjon össze a szülőhazánk tudományos, oktatásügyi, gazdasági, politikai, ipari valamint egyéb más fontos államéletének kiépítésében. Haydu K György, országos elnök 3750 Galt Ocean Dr. /406/, Ft. Lauderdale, FL 33308
