Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
16 Amerikai Magyar Értesítő 1992. április SAJTÓÉRTEKEZLET A WASHINGTONI NAGYKÖVETSÉGEN Március 12-én a washingtoni magyar nagykövetség sajtóértekezlet keretében mutatta be az amerikai főváros magyar újságíróinak - a hazai lapok tudósítóinak és az emigráns sajtó helyi képviselőinek, akik között ott volt lapunk főszerkesztője, Soós József és Stirling György főmunkatárs is --, azt a kiadványt, amelyet Forrai Kristóf első titkár szerkesztett az amerikai magyar egyesületekről. A tetszetős és hézagpótló ßzetet Tar Pál nagykövet ismertette a megjelentekkel, majd a nagykövetség és az amerikai magyarság közti jobb együttműködés lehetőségeit vázolta. A két órán át tartó kötetlen beszélgetésnek voltak olyan részei, amelyeket szeretnénk közreadni, de az idő rövidsége miatt erre már nem volt mód. A következő számunkban visszatérünk a témára és megírjuk véleményünket a címtárról is. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE -- NINCS FELELŐSSÉGRE VONÁS A magyar rádió március 3-án este mondta be a meglepetés erejével ható hírt, hogy az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette és visszaadta az ország- gyűlésnek az un. Zétényi-Takács féle törvényt, ami a kommunista korszak főbűnöseinek felelősségrevonásáról intézkedett volna. A magyar politikai életben fordulatnak számító eseményről a WASINGTON POST 4.-i száma hosszabb cikkben számol be és az egész közép-európei térségben precedensértékűnek tartja a magyar alkotmány- bíróság döntését. A hírt egyébként Göncz Árpád köztársasági elnök nemzetközi sajtókonferencián közölte az újságírókkal és azonosította magát a bírósági határozattal, amit a közvélemény nagy többsége mély megdöbbenéssel fogadott. /A kommunista bűnösök viszont fellélegeztek.../ A koalíciós kormány vezető pártja, az MDF -- egyben a felelősségrevonásról szóló törvény benyújtója -- egyenlőre nem adott ki nyilatkozatot az ügyben, de Antall József köreiben úgy tudják, hogy a miniszterelnök megpróbál kompromisszumos megoldást találni. "TORGYÁN KILÉPETT A KOALÍCIÓBÓL" -olvashattuk a hazai újságokban, melyek jelentése szerint a Független Kisgazdapárt országos vezetőségi ülése egyhangúlag úgy határozott, hogy azonnali hatállyal otthagyja a koalíciót. Ezt Torgyán József pártelnök jelentette be az ülés után tartott sajtótájékoztatóján és ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy a pártvezetőség "soha nem látott egységben döntött arról, hogy az FKGP nem kíván résztvenni a kormány nemzetrontó politikájában." Torgyán azt is közölte a sajtóval, hogy pártja húsz pontban foglalta össze ellenzéki politikája téziseit és bár ezt a programot nem ismertette részleteiben, annyit elárult, hogy az FKGP kormányzati hatalomra tör. "A jelenlegi vezetéssel - jelentette ki a pártelnök --. mely az országot katasztrófába sodorja, nem tudnak együttműködni és csak olyan kormányt fogadnak el, melyben a Kisgazdapárt kepezi a vezető erőt." A pártelnök mindvégig a 12 tagból álló és őt követő képviselő frakció nevében beszélt, a 33 tagú "disszidens" parlamenti frakcióval megtagadott minden közösséget. Végül az elnökségi ülés kizárta pártjából a legrégibb kisgazdapárti képviselőt, Vörös Vincét, aki az országgyűlés egyik elnöke és megfosztotta párttagsági jogaitól Gergátz Elemér földművelésügyi és Kiss Gyula munkaügyi minisztert, valamint Morvay István belügyi államtitkárt. PÁSZTOR LÁSZLÓ, AZ AMOSZ HÍRADÓBAN, beszámol sikeres floridai útjáról. Hosszan foglalkozik az egyesületek munkájával. Megemlíti, hogyan akarják egyesek megbontani az ottani egyesületi egységet, és a Magyar Koalíció nevű új összeállás floridai mesterkedését. De adjuk át Pásztornak a szót: "...meglehet állapítani, hogy a Szövetség megbontására törekvők Floridában sem érték el céljukat. Egy másik újabb alakulás, amit röviden Magyar Koalíciónak neveznek, sem járt nagyobb sikerrel. Annak állításával, hogy az AMOSZ "nem kíván együttműködni a Koalícióval" az AMOSZ egyik sarasotai szervezetének tagjait arra kérték, hogy nekik adjanak 1000 dollárt. Furcsa ez a Koalíció, ahelyett, hogy olyanokat szervezne be és azoktól gyűjtene, akik még nem tartoznak az AMOSZ-hoz, annak tagintézményeit próbálja — mégcsak tisztán meg sem fogalmazott céljaira — megnyerni, az AMOSZ vezetőségének megkerülésével." A MAGYAR NEMZETI BANK jelentése szerint három világbanki program előkészítésével foglalkoznak jelenleg a bank szakemberei. Ezek közül a legjelentősebb az a 200 millió dolláros kölcsön, amit a Világbank a privatizálás elősegítésére nyújt Magyarországnak. A kölcsön feltétele, hogy a privatizáció ütemében lelassulás ne legyen. A második hitelkeret 66 millió dollárt tesz ki és a magyar bankrendszer infrastruktúrájának korszrűsítésére szolgál. A harmadik program keretében 100 millió dollár jutna a hazai kereskedelem modernizálására. A világbanki kölcsönöket igen kedvező visszafizetési feltételekkel kapja a magyar állam. A kedvező feltételek nem jelentik azt, hogy a hiteleket nem kamattal kell visszatéríteni a Világbank által kijelölt pénzintézeteknek. És az ember ezt olvasva nem érti a magyar kormányzat logikáját: zokszó nélkül vállalja a kommunisták által felvett kölcsönök törlesztését és erre fordítja a nemzeti jövedelem jelentős százalékát, noha ezt megtagadni nemcsak erkölcsi joga lenne, de a hitelezőkben is van hajlandóság a halasztás megadására. Ugyanakkor további hitelek felvételével terheli az államháztartást. Ki érti ezt? FEBRUÁR 27-ÉN ESTE MONDTA BE a budapesti rádió, hogy a Kiállítások Nemzetközi Irodája Párizsban rendkívüli közgyűlést tartott s azon titkos szavazással -- 27 szavazattal 5 ellenében -- véglegesen Magyarországnak ítélte az 1966. évi világkiállítás jogát. Ezzel visszavonhatatlanul eldőlt, hogy Budapest rendezi a négy év múlva sorrakerülő EXPO-t.
