Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
Amerikai Magyar Értesítő 13 1992. április jeződött ott a Kecskehegyen. Végül is kicserélték fogoly kuruc tisztekért, de természetesen nyugdíjazták. így azután vadászhatott kedvére élete végéig az Alpok csendes vadonjában. Mózsi pedig megkapta a rég áhított kordováncsizmát és ráadásul a többi huszár őszinte megbecsülését. így hozott a felszarvazott nyúlfej mindenkinek szerencsét. Az én gyermekkoromban ezt a furcsa trófeát még mutogatták a pataki várban. A történetét azonban nem ismerte senki. Hát gondoltam, ideje, hogy mindenki megtudja. Domokos Sándor TEMESVÁRRÓL JÖTTEK Az erdélyi magyarság olyan képviselője járt közöttünk, aki Tőkés László jobbkeze volt és a magyar kisebbség rendíthetetlen harcosaként mutatkozott be. A temesvári, forradalmi eseményeket is ismertette mely szerint Tőkés László attól a pillanattól kezdve, hogy kinevezték Temesvárra lelkésznek, szisztematikusan munkálkodott a diktatúra megdöntése érdekében, először természetesen a magyarok, majd a románok s végül még a cigányok is eljártak igehirdetéseire, végezetül a város nagy része táborába szegődött s így robbanhatott ki a forradalom. (Temesvár lakossága meghaladja a 450 ezret, kb. 20% magyar.) A zavargások egy héten keresztül folytak, és a szörnyű vérengzés ellenére végül is a tankokon átrohanó tömeg elfoglalta a pártházat s ezzel megszületett a temesvári csoda. Jellemző, hogy Bukarest mellett főleg az erdélyi városokban voltak csak harci események, a halálos áldozatok száma Temesváron kb. 430-ra tehető, ezrekről szó sem lehetett, mint ahogy azt itt jelentették. Borbély Imre és felesége Viky dolgozni jöttek közénk, egész idejüket, kongresszusi és egyéb vizitekkel és előadásokkal töltötték. Borbély Imre, mint az erdélyi magyar párt külügyi képviselője az európai fórumokat tájékoztatta a magyar kisebbség helyzetéről, itt is számtalan "hivatalossal" tárgyalt, átadta Tőkés László legújabb tiltakozó írását Tom Lantosnak és külügyi szakértőjének. Házunknál tartott beszámolóján, részletesen ecsetelte az erdélyi magyarság pillanatnyi helyzetét, a románok elsődleges fegyvere a pszihológiai terror, melynek kapcsán megfélemlítést gyakorolnak a közösség ellen, egyes személyeket sem kímélve. Kulturális sorvasztáson belül a régi szisztéma szerint az iskolákat nagyon lassan adogatják vissza s az egyetemekről szó sem lehet. Sajnos az erdélyi magyarok pártja (RMDSZ) is megosztott a követendő politikai irányvonallal kapcsolatban. A radikális nemzeti csoport Borbély Imre vezetésével a kollektiv kisebbségi jogok és az autonómia törhetetlen harcosai. Borbély Imre megemlítette, hogy a szuverénitás és egyéb jogok követelése már nem hozhat rosszabbodást a magyarság mai helyzetébe. Románia új urai végső fokon igen is tartanak a magyaroktól és a kölfüldi magyarság meg nem szűnő tájákoztató akciójától. A párt liberális frakciója, egyéni vagy pacifista okokból a megalkuvás politikáját gyakorolja és megelékszik az emberi jogokért folytatandó munkálkodással. Borbély Imre véleménye szerint, ez a politika a magyarság beolvadásához vezetne s ez ellen minden eszközzel harcolni fog és felszólítja a nyugati magyarságot, hogy ugyan ezt az utat járja! Tudomása van arról, hogy akadnak amerikai magyarok, akik a pacifista elméletet támogatják felsőbb fórumokon is, ez szerinte egyáltalán nem szolgálja elszakított testvéreink érdekeit, sőt az elnyomó hatalmak politikáját támogatja! Pillanatnyilag a legnagyobb veszélyt az elvándorlásban jelöli meg, amelyen csak magyar összefogással és gazdasági felemelkedéssel lehet segíteni, a másik legnagyobb probléma a könyvhiány és a papírárak oly mérvű felemelése a román hatóságok által, hogy a magyar sajtót és könyvkiadást lehetetlenné teszik. A magyar vezetők ellen a fenyegetések tovább folynak, de legtöbbjük ezt figyelmen kívül hagyja és rendíthetetlenül mennek a kijelölt célok felé. Erre jó példa a csángó Parka Margit esete, aki a hírhedt, januári népszámlálás alkalmával, minden fenyegetés ellenére panaszt emelt a legfelsőbb bukaresti hatóságoknál, hogy a ias-i (Moldva) római katolikus püspök, aki természetesen román, és a szabófalvi plébános felszólította a csángó-magyar lakosságot, hogy román nemzetiségűnek, román nyelvűnek és római katolikusnak kell vallják magukat, már csak azért is, mert a római katolikus szó a román (értsd oláh) katolikusból ered, a pápaság tőlük vette át!... Lám, a jó pap még is csak holtig tanul és tanít. Kokai Kun Tamás MAGYAR KIKELET Március van újra - Magyar kikelet, Hisz ibolyából, csokrot köt anyám: A kertünkben már rigók énekelnek: És rügy fakadt az öreg szilvafán. Édesapám csendben segédkezik S arcáról: im a verejték csorog, Halkan mondja...március, új szép szabadság És két szemében furcsa tűz lobog. Kinn az utcán vidám gyermeksereg Lihegve rohan az árkokon át: S a természet útján, kacagva szemlélik A rájukváró ezernyi csodát... S Béla bácsi, az öreg magvető, Magában dörmög: "ha elmúlt a tél Szántani fogunk nemsokára," S egyet gondolva, máris útrekél. Lépte nyomán déli nyáj kolompol És pacsirták szállnak a rét felett; Zsong az erdő, virul a határ, Tavasz van újra - Magyar kikelet. Gábler Antal
