Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
!---------------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Balaton körül /20. folytatás./ FONYÓD A déli part legmagasabb pontja a kétcsúcsú Fonyódi- hegy. Északi oldalát, mintha késsel metszették volna le, oly meredeken szakad alá, az aljában, közvetlenül a tóparton kanyargó vasút és országút mellé. Déli vége lejtősen olvad bele a Nagyberek még helyenként vizenyős, nádas síkságába. A kettős csúcsú (233 és 207 m) Fonyódi-hegy jellegzetes pontja a déli partnak. Vulkanikus eredetű hegy, akárcsak a Tapolca környéki hegyek. Tetejét vékony bazaltömlés fedte, de azt az elmúlt évszázadokban úgy elhordták, hogy mutatóba is alig maradt belőle. Csak a domboldalakon legördült és ott megmaradt bazalttuskók tanúskodnak egykori vulkáni eredetéről. Északi oldalát elmosta a Balaton és akkor alakult ki - az alámosott és lecsúszott rétegek eltűnése után - ez a meredek hegyoldal. Előtte a hullámok által szállított törmelék lassú el- teregetésével jött létre az a hét km hosszú homokszegély, amelyen a mai fürdőélet zajlik. A magyar honfoglalás után falu állt a mai Fonyód területén, amely csak a török időkben vált nevezetesebbé, amikor vára nagy szerephez jutott. Egyike volt a Balaton- környéki kis végváraknak, amelyek öntestükkel fékezték le a török rohamokat. A vár kapitánya hosszabb időn át Palonai Magyar Bálint volt. Tőle származik ez a mondás: "A végvárakat nem lehet tökzörgetéssel tartani, mert attól nem fél a török, hanem emberrel szokták a végházakat tartani, és szablyával oltalmazni, az ember peniglen ételt, italt, ruházatot, pénzt kér." Meg is szerezte, ami katonáinak kellett, szolgálták is hűségesen. Amig élt a török nem tudott behatolni Fonyódra, halála után 2 évre viszont már elfoglalta. /MAGYAR BÁLINT. Születési adatai ismeretlenek. Végvári kapitány, kora egyik legismertebb törökverő vitéze. Zala vm.-i elszegényedett nemesi család sarja. Nádasdy Tamás nádor familiárisa. 1545-től megszakításokkal haláláig Szigliget és Fonyód várának kapitánya. 1551-ben Nádasdy bandériumának hadnagya az erdélyi hadjáratban: részt vett Lippa ostromában. 1552-ben rövid ideig pápai, majd kanizsai kapitány. Állandó törökellenes portyázásai miatt a budai pasa, hatalmaskodásaiért a Balaton környékének nemessége sorozatosan följelentette, több vizsgálat is folyt ellene, de Nádasdy mindig megvédte./ A XVIII. században Fonyódot csak mint pusztát emlegetik; lakói uradalmi cselédek, hajósok, halászok. Fejlődéséhez a nagy lökést a déli vasút kiépítése adta meg. 1861-től kezdődik a homokszegélyen a nyaralóházak építése, majd a kaposvári vasút megnyitása után Bélatelepen, Sándortelepen egyre-másra épültek a nyaralók. 1992. március 19_ Négy üdülőtelep terül el a fonyódi partrészen: Fonyódliget, Sándortelep, Bélatelep és Alsó-Bélatelep. A tulajdonképpeni község a két hegy (Sipos-hegy, 207 m és Vár-hegy, 233 m) közötti nyeregben helyezkedik el. A parton végig a 7-es főközlekedési út húzódik, a hegy oldalában szép kilátást nyújtó műút kapcsolja egymáshoz a hegyoldalra felnyúló fürdőhelyi részeket és a községet. Fonyód központja a vasútállomás, ekörül és a parti sávon sorakoznak az egyes településrészek, kempingek, strandok, nyaralók. LÁTNIVALÓK A nagy strand, Fonyód egyik nagy vonzereje, a vasúti felüljárón át érhető el. 6000 személy fér el benne. 140 kabinja van és 300 személyre alkalmas vetkőzőszekrénye. A kikötőt a strand területén építették meg, és a Balatonon nagyságra - Siófok után - a második kikötő, amelyet két móló fog közre. Ide futnak be a hajók és indulnak ingajáratban a szemben lévő Badacsonyba és vissza. Demizsonos hajóknak meg ingó hajóknak is nevezik tréfásan ezeket a járatokat. A hullámtörő gát mögött kis liget húzódik, színes faházakkal, horgászteleppel. A kikötő dísze Kiss István Páros akt cimü igen szép szobra. A török kori végvár a Szent István utca végén található. Hatalmas, mély árokkal körülvett, üres térség áll a néző szeme előtt, ahol hiába keres várfalakat, kiemelkedő tornyokat. Csak a 10 m széles 100 m hosszúságban húzódó árkok adják meg a várjelleget. Annak idején a két sorban levert karók és a közéjük döngölt föld, a sarkokon kialakított földbástyák mutatták a várat, ezek már elenyésztek. A nagy árkokkal bezárt terület közepén újabb , kör alakú árok húzódik. A két árokrendszer között állottak annakidején az istállók, a gazdasági épületek,, a széna-, szalmakazlak. A belső várban emelkedett a középkori Fonyód falu XI-XII. századi temploma, az erődítés magja. Turco, olasz hadimérnök 1569-70-ben készített fonyódi vár bejárata a mai Szent István utca felől volt, az árkon át felvonható hid vezetet a külső várudvarba, majd onnan ugyancsak felhúzható hídon át lehetett a belső várba bejutni. Közepéből egy buzogánytorony emelkedett ki, mint megfigyelőhely. Az akkori végvári vitéz a látóhatárig elnyúló, végtelen náderdőt láthatott, fel-fel csillanó vízzel, amelyen csak az tudott átmenni, aki ismerte az útjait. Sziget volt akkor Fonyód és ez a szigetjelleg biztosította legjobban a védelmét. Palonai Magyar Bálint 1547-ben telepedett meg Fonyódon. Ezután építette ki a falu temploma körül a várat, amely 1555 körül végvár lett. A török idők után a vár köveit útépítéshez hordták szét, és ma csak a megmaradt várárkok emlékeztetik a késő utódokat a hősies végvári harcokra. A vár déli részén egy emlékoszlop áll, márványtábláján az alábbi szöveggel: "E helyen védte a várat a török ellen Palonai Magyar Bálint maroknyi csapatával 1547-től 1573- ig-" Amerikai Magyar Értesítő
