Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
24 t Amerikai Magyar Értesítő 1992. december Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzáépítések a második udvarral későbbiek, XV-XVI. századiak. Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is. Túraútvonalak: Szár vá. - Gesztesvár, A szári vasútállomástól 15 km-re van Gesztes vára (kb. 4 óra gyalog). A vasútállomás kutjánál tültsük meg a kulacsokat, mert az úton nem találunk ivóvizet. Szár községet elhagyva szántóföldön, helyenként szőlőterületek mellett gyalogolunk s néhány km után elérjük az erdőt. Itt a Fánien-völgyben folytatjuk útunkat (A Fánien-völgy az újabb térképeken Fáni-völgy). A völgyben gyalogolva mintegy 2 km-t, jobbról magasodik a 306 m magas Köves-hegy. Oldalában egy emléktábla őrzi Hirczy nevű turista emlékét, aki ezen a helyen lezuhanva meghalt. Baloldalon a 354 m-es Boglári-hegy magasodik. A hegyet balra nagyívben megkerüljük s útunk a Bodzás- árokban közel 1550 m-en komor erdőben vezet. A 332 m-es magassági pontnál végződik a nyomasztóan rideg erdőrész. Innen 1 km után elérjük Vérteskozma községet. Újabb 1 km után elérjük Várgesztes község első házait. Párperces gyaloglás után a jobbra magasodó hegyen látjuk úticélunkat, a Várgesztesi várat. A kapuhoz vezető deszkajáron besétálunk a várba. Itt a jobboldali helyiségben találjuk a söntést, szomjúságunkat és éhségünket csillapíthatjuk és szállást is kaphatunk. Gesztesvár - Majlq Ha időnk engedi, túránkat kétnaposra tervezzük, mert várlátogatásunk így lesz teljes. A vidék igen szép és változatos. Majk-pusztán érdemes megnézni a kamalduli szerzetesrend egykori rendházát, a ma is álló szerzetesi cellákat. A cellák ma családi lakóházak, a középkorban a főúri családok szerzetes tagjainak cellája - lakóháza volt. A cellaépület különálló volt és kőfallal kerítetten kertészkedésre is adott alkalmat a szerzetesnek. Minden cella azonos elrendezésű helyiségekből állt. A legfontosabb az ima- és elmélkedőhelyiség volt, ennek mennyezete aranyozott stukkódíszes volt. Ez a dísz egyeseken ma is látható. A rendházhoz templom is tartozott, tornya ma is áll. A templom dúsan faragott szekrényeit az oroszlányi templom és a tatai nagytemlom sekrestyéi őrzik. A kamal- duliak életét ábrázoló faragott szószékaljazata a bánhidai r. k. tamplomban látható. A kamalduli rendet II. József császár oszlatta fel. A rendház földszinti refektóriumában ma is láthatók a szerzetesrend életét ábrázoló, egyesek szerint Maulbertsch-freskók (1724 - 1796). Ha az előbb említett cellákat látni szeretnénk, a bent lakó családok szívesen mutatják meg a cellák belsejét. KOMÁROM VÁRA (Komárom megye) Története: A középkori Komárom vára, amely a Duna és a Vág szögletében épült, a Duna balpartján fekszik. A várat a honfoglalás után a későbbi Komárom megye területét megszálló Katapán nemzetség emeltette. A tatárjárás után Walter királyi kamaraispán építtette át. A középkorban többször erősítették, bővítették, 1545 után pedig Győr mellett a török hódoltsággal szembeni végvárak legerősebb várává építették. A XVII., XVIII. és XIX. században külső erődítményekkel vették körül. Ezek egy része a Duna két oldalán állott. így vált Komárom 1848 - 49-ben olyan erős várrá, amelyet Klapka György a szabadságharc összeomlása után is sikerrel védhetett a császári túlerő ellen. A Duna jobb partján, a Komárommal szemben épített, több kilométer hosszú sáncrendszert három nagy erőd, a Monostori-, a Csillag és az Igmándi-erőd védte. Mindhárom sáncai, építményei részben megmaradtak, közülük az Igmándi-erőd két udvarával és föld alatti kazamatáival látogatható. Ezt az erődítményformát a reneszánsz bástyás várakból francia és németalföldi közvetítéssel a XVIII - XIX. században porosz hadmérnökök alakították ki. Ebben az időben a korábbi központi vár körül olyan külső erődövet építettek, amely különálló várak egymást védő rendszeréből állt. Az egyes erődök belső udvar vagy udvarok köré épített, a környező vidékből alig kiemelkedő földsáncokkal, a sáncok belsejében levő kazamatákkal és ágyúállásokkal épültek és földsáncok kötötték össze őket. Séta a várhoz: A vasútállomástól kb. 35-40 perc alatt érünk az Igmándi erődhöz. A pályaudvar előtt húzódó magas védtöltés mögött méltóságteljesen hömpölyög a Duna. Rákóczi utcán feljutunk a vasút feletti átjáró hídra. A vasúti hídról áttekinthetjük a nagyforgalmú hajókikötőt és a szépen ívelt vasúti sínek sokaságát. A hídról az Igmándi útra érünk, ezt kb. 500 - 600 m után műút keresztezi, ennek mentén épült fel - régi házak helyén - Komárom modern belvárosa és üzleti negyede. Itt tegyünk egy kis kitérőt, s nézzük meg a nagy magyar regényírónak, Jókai Mórnak szobrát, a Hősök terén a Városháza neobarokk épületét és a parkban kiállított római kőkoporsókat, szarkofágokat. A Fregatt étterem mellett visszatérünk az Igmándi útra, s azon folytatjuk útunkat. A második balra nyíló utcába befordulunk, s kb 300 m után az útvonal jobb oldalán a hatalmas víztorony mellett az Igmándi erőd bejáratához érkezünk. A sok harcot látott három erőd - Csillag, Igmándi és a Monostori közöl csak az Igmándi látogatható. A vár két belső udvara és egyes föld alatti helységek megtekinthetők. A külső várudvarró nyílik az ősi római város, Brigeto emlékeit bemutató Múzeum. (A belépési idő szabályozva van és beléptidíjat szednek.) E várnak fontos szerepe volt a magyar történelemben, különösen a tatárdúlás és a törökhódítás idején. Végvárát sohasem tudták elfoglalni. Híres várkapitánya Klapka György volt.
