Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

1992. november 9 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ háborús bűntett cselekményeit, ma is felelősségre vonható volna csak az Antall féle kormányzat nem kezdeményezi a processzus megindítását. Ellenkezőleg, ez évi születés­napján Göncz Árpád előszavával EMLÉKKÖNYVET ad­tak ki tiszteletére. Hét részből álló cikksorozatom nagy vihart kavart, és a ko­rmány három tagjától is telefoni elismerést kaptam. Azt remélték, hogy múltjának feltárása megakadályozza, hogy a magyar országgyűlés SzDSz javaslatra Királyt a Honvédelmi Bizottság alelnökének válassza meg. Úgy tűnt, hogy az sik­erül is. A keresztény nemzeti képviselők, egyszerűen nem szavaztak vagy ellene szavaztak. Ekkor ütött be a bomba. Az MDF kompromisszum karmestere, Antal József főbizal­masa, Kónya Imre frakcióvezető megegyezést kötött Tardos Mártonnal az SzDSz frakcióvezetőjével, melynek értelmében Király Bélát a következő ülésen megválasztották alelnöknek. Ez gyakorlatilag rehabilitációját jelentette az én vádjaimmal szemben. Újságban, rádióban, a kommunista és liberális sajtóban fenyegetett meg, hogy elégtételt vesz raj­tam. Ügyvédje Nehéz Possony József (kinek apja az ÁVH kijelölt védőügyvédja volt a Rajk perben, Justus Pált védte) közölte a sajtóval, hogy mivel Király közhivatalnoknak számít az ügyészi eljáráshoz Szabad (Frei) György házelnök aláírása szükséges. Szabad ezt az aláírást teljesítette és a Fővárosi Főügyészség a nyomozást megindította ellenem. Természetesen a kormány úgy tesz, mintha engem nem is­merne és soha nem hallott volna rólam. Állítólagosán novemberig kihallgatnak és hivatalosan is vádat emelnek el­lenem. Az Antall féle kormányzó elit gyakorlata ugyanaz, mint Pálffy István, Győri Béla, Balaskó Jenő, Vödrös Attila stb. esetében. A két utóbbit az ÚJ MAGYARORSZÁG c. lap Antall által kinevezett főszerkesztője, Fábián rúgta ki, túl radikálisnak tartotta őket. Magyarán; értünk, akik értük verekszünk az első vonalban, ha kilőnek bennünket a szemöldöküket sem rándítják meg! II. A KELETI ÜGY Keleti Ferenc, hajdani kommunista bűntettes, majd szovjet partizán, 1945 után pártfunkcionárius, Rákosi idejé­ben a Párt központi vezetőségének tagja, a pártközpont adminisztratív osztályát vezette. Ez Magyarországon a legnagyobb hatalom volt. Ez az osztály felügyelte a hadse­reget, a rendőrséget, a fogházőröket, a bíróságokat, ügyészségeket, tűzoltóságot, határőrséget, katonai tör­vényszéket, de még a vadásztársaságokat is. Keleti ideje alatt több halálos Ítéletet hoztak koncepciós politikai perekben. 1954-ben Keleti segített az első Nagy Imre kormányt és politikai irányzatot széjjelrúgni. 1956-ban bukaresti magyar nagykövet lett. Vastagon közreműködött Nagy Imréék snagovi deportálásában. Később a Pest megyei tanács el­nökeként ment nyugdíjba. Fia Keleti György ezredes, Czi- nege honvédelmi miniszter kegyeltje, annak bukása és a "rendszerváltozás" után mint a sajtóért felelős volt politikai tiszt, Für Lajos miniszter úrnak az MDF ügyvezető el­nökének a szóvivője lett. Én akkor írtam meg ennek a Keleti Ferencnek a Fekete Lexikon szócikkét, amikor a fia György ezredes kilépett a honvédségtől és a kommunista utódpártnak az MSZP-nek képviselőjelöltje volt. Minimális szavazattal meg is választották. Nos ez a politikai ezredes úr indított ellenem eljárást, az apja emlékének "meggyalázása" miatt, továbbá azért is, mert egy cikkemben leírtam a Ci­nege korbeli politikai tiszti pályáját. Ez ma Magyarországon a kommunista bíróságok előtt (Igazságügyi államtitkár az a Bárd Miklós akinek apja Bárd Ferenc Péter Gábor ÁVH-s ezredese volt.) a személyiségi jogainak megsértése címszó alatt szerepel és aki nevesíteni meri a régi elvtásakat, azt elitélik. Ez fog megtörténni október végén velem is. És nem véd se Isten sem király.! III. TORGYÁN DOKTOR ÚR A jó, komminista pénzen szervezkedő patvarista, azért kér ellenem ügyészségi eljárást mert megírtam, hogy az MSZMP vagyonból alapított Vavel KFT. pénzén szervez és utazik, továbbá közzétettem a belügyi titkos ügynöki (Kádár kor) státuszából való elbocsátó belügyi dokumen­tumot. IV. A KIADÓI PER Király Béla vezérezredes és képviselő úr mint az Atlantic Kiadó tulajdonosa az én Fekete Lexikon kiadóm­nál elintézte, hogy egyik Király vazallusnak Gosztonyi (Gerschl) Péter Für úr által alezredesnek előléptetett volt kulák-munkászászlóaljbeli politikai tisztnek (Bernben él az amice) finanszírozza Horthy Miklósról irt könyvét, ha fel­mondja az én szerződésemet. És úgy lön. Pontosan megírták az okot (Király ügy). Érdekes, persze csupán véletlen, hogy a kiadó képviseletében az a Ladvánszky György ügyvéd perelt be, akinek rokonáról Ladvánszky rendőraltábomagyról én derítettem ki, hogy a salgótarjáni vérfürdő vezénylő parancsnoka volt. Ők az előleget követelik vissza, amelyen a lexikon szerkesztéséhez szükséges komputert vettem. Hála Istennek a felét már sikerült visszafizetnem. Klebelsberg Kunóra, a huszas évek kiemelkedő kultuszminiszterére emlékeztek Szegeden, halálának 60. évfordulója alkalmából. A róla elnevezett óvoda falán emkléktáblát lepleztek le, ami előtt Surján László népjóléti miniszter mondott beszédet, emlékeztetve arra, hogy az elhúnyt éppoly fontosnak tartotta a széles néptömegek iskoláztatását, mint a felsőoktatás fejlesztését. 1930-ban, minisztersége idején egyszerre avatták fel az ország ötezredik népiskoláját és a szegedi egyetemet. A DER SPIEGEL című német magazin interjút közölt Csurka Istvánnal, akitől nagy vihart kavart tanulmányáról érdeklődött a lap munkatársa. Csurka vitatta azt, hogy ő más népek ellen uszított volna és hangsúlyozta, hogy csak saját népe érdekeit akarja védeni. A cikkben Csurka aljas rágalomnak minősítette azt a feltételezést, miszerint ő szeretne Antall József utóda lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents