Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
22 1992. október Amerikai Magyar Értesítő--------Magyar tájak--------Magyar történelem MAGYARORSZÁGI VÁRAK in. CSIKLINGVÁR - BAKONYCSERNYE (Fejér megye) Története Az Inota és Csősz-puszták között, a tési fennsíktól Északra emelkedő erdős dombok között, 420 m magas tetőn találjuk a vár helyét. Történetéről egyetlen írásos adatot sem ismerünk. A hegytető széles fennsíkját mély szárazárok és sánc övezi, a közepén emelkedő halmon kerek toronyra utaló alapfalmaradványok vannak. Csiglingvár maradványaiból ítélve koraközépkori földvár, amelyből az alatta elterülő suri dombvidék, a keleti Bakony Csesznekig és Csókakőig áttekinthető és ellenőrizhető. Földrajzi helyzetéből arra következtethetünk, hogy a XI —XIII. században a Bakonyt megszálló és birtokló Csák-nemzetség - később Dudari nevű ágának korai, megerősített szálláshelye lehetett. Megközelíthető autóbusszal és/vagy gyalog a várpalotai, a bodajki valamint a zirci vasútállomásokról. A közelben tüzérségi gyakorlótér van. Lövészet idején a terület nagyobb részét lezárják. A lövészet idejéről a várpalotai városházán lehet információt kapni. CSÓKAKŐ VÁRA (Fejér megye) Története A vértes hegység délnyugati szélén, erdőborította sziklás hegygerinc előtt emelkedő, nehezen megközelíthető sziklaormon állnak a vár romjai. A Vértes és a Bakony középkori váraihoz hasonlóan Csókakőt is a Csák nemzetség építtette a XIII. század második felében. A vár ellenőrizte a Féhérvárról a móri völgyön át északnyugat felé vezető fontos utat. Első okleveles említése, 1299-ből származik. 1326-ban Károly Róbert király Csókakőt is elvette a Csákoktól. Száz évig királyi vár volt, majd a XV. század első felében Zsigmond a Rozgonyiaknak adományozta. A XVI. században Kanizsai birtok volt, később Nádasdy tulajdon, Fejér megye közel egynegyedével együtt. 1543-ban Szulejmán szultán bevette Fehérvárt. A közetkező évben elesett Csókakő is, amely 1687-ig fontos török végvár lett. Közben 1566-ban, 1598-ban és 1601-ben magyar kézre került. A törökök kiűzése után még használták, a XVIII. század végéről még alaprajzát is ismerjük. 1800 után elhagyták, falai összedőltek. 1960ban részben feltárták a romokat. A vár bejáráta nyugat felől barbakánszerű előud- varon nyílott, előtte mesterséges árok húzódott. A többi oldalon meredek szakadék védte. Kétemeletes, csapórácsos kaputornyon át vezetett az út az alsó várba, amelyben kétoldalt épületek állottak. Ennek végén kétemeletes öregtorony mellett lehetett feljutni a felső várba, amelyet külső tornyok erődítettek. Udvarán sziklába vájt víztároló volt. A vár északi falánál kelet-nyugat tájolású kápolna állt. A csókakői vasútállomásról szabadszemmel is láthatjuk a várromot. A várrom alatt épült Csókakő községbe felvezető egyetlen műút a 81. sz. országútból, a 20,6 km-es kőnél ágazik el. Az elágazó út hossza a templomig 2,6 km, onnan fel a várromig - részben földúton - a távolság 1 km. Csókakő község - fölötte a várrommal - a Vértes hegység nyugati oldalán, igen kedvező fekvésű település. A község tiszta, jó levegőjű. Maga a várrom csak a nyugati oldalról járható be könnyűszerrel, mert három oldala felől meredek sziklahasadékok övezik. A Vértes oldalán kiterjedt szőlőkultúrát láthatunk, a községtől keleti és nyugati irányba vezető földút és hegy között. SZABADBATTYÁN VÁRA (Fejér megye) Története A falu mellett, a régi balatoni országút mentén áll a közismert nevén "Kula-torony"-nak nevezett középkori épület. Eredetileg a Sárvíz átkelőhelyének védelmére építették. A két emelet magasan megmaradt toronyban olyan másodlagosan beépített gótikus kövek vannak, amelyekből arra következtethetünk, hogy az épület középkori eredetű. Evlia Cselebi, a XVII. századi török történetíró szerint 1543-ban Szulejmán szultán hadai elfoglalták, lerombolták, később azonban megint megerősítették. Torony körül palánkvárat építettek, amely a XVIII. század végéig Székesfehérvár elővára volt. A törökök kiűzése után a palánkvárat elpusztították, a tornyot pedig gazdasági célokra használták. A szabadbattyáni vasútállomásról a községbe vezető 2 km-es út a templomig gyalogszerrel is könnyen megtehető. Itt elérjük a balatoni műútat, ahonnan az őrtorony mindössze 300 lépés. A toronyig az utcácska egyik oldalán épült kis falusi házakkal szegélyezett földúton mehetünk. Az utca neve Kula tér. Az erősen rongálódott állapotban levő épület négyszintes, négyszög alakú, szabadon áll, sarkait és oldalfalait (összesen 8 db) támpillér védi. Palatetőzete csak foltokban látható, a torony belső gerendázata teljesen hiányzik. SZÉKESFEHÉRVÁR VÁRA (Fejér megye) Története
