Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
1992. szeptember / Amerikai Magyar Értesítő 29. Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán AZ OLIMPIÁK Ez év július 25. és augusztus 9.-e között, két héten át, a spanyolországi Barcelonában megtartott olimpiai sportversenyeken gyönyörködhettek a sportrajongók a világ atlétáinak versengéseiben. Hosszú idő telt el míg ezt az útat, az ógörög mezőkről, mostani állomásáig a sport befutotta. Ma már csak romjaiban él az ősöreg község, Olimpia. Ez Görögország dny-i részén a Peloponnesos volt félszigeten van. /Ugyanis a múlt század végén Türr I. és Ger- ster B. leválasztotta a kontinensről, kiásva a korinthosi csatornát./ A városka egyik kegyhelye volt Zeusnak, az istenek atyjának. Négy évenként itt gyűltek össze vetélkedésre a környékbeli dór törzsek fiataljai, összemérni képességeiket a 192,27 m-es futópályán. Az idők folyamán a vetélkedések száma megszaporodott és más városállamok is elküldték bajnokaikat a versenyekre. A klasszikus olimpiai játékok kezdetét ezredévek homálya fedi. A legrégebbi feljegyzés Kr. e. 776-ban említi. Theodosius császár 393-ban megszüntette ezeket az érdeklődések nagymérvű csökkenése miatt. Az elmúlt század végén a németek végeztek itt ásatásokat. Sok érdekes és értékes lelet került napvilágra, ami világszerte nagy érdeklődést keltett. A francia br. Cou- bertin (1. ábra) szorgalmazására megalakult a "Nemzetközi Olimpiai Bizottság" /Kemény F. reáliskolai igazgató személyében magyar tagja is volt/. Elhatározták, hogy négy- évenként más-más országban olimpiai vetélkedéseket rendeznek. Az első "Modern Olimpia" helye, az ősi gyökér új hajtásaként, Athén lett /Budapest is javaslatba került/. 1896-ban került sor az athéni olimpia megrendezésére. 13 állam 331 férfiatlétája állt a starthoz. Mi magyarok 2 aranyérmet, 1 ezüstöt és 3 bronzérmet nyertünk /későbbiekben 2-1-3/. Az égéi tenger, ahol az 1500 m-es úszóversenyt tartották, nagyon kellemetlenül viselkedett. 12 m-es hullámok dobálták a mindössze 18 c fokú vízben a versenyzőket. Hajós Alfréd, a nyertes, az újságíróknak bevallotta, ő semmivel sem törődött, az életéért úszott. Aranyat a 100 és 1500 m-es úszásban nyertünk. A görög posta az eseményre 12 bélyeget bocsátott ki. A 10 drachmá-s záróérték az Akropolist és a Parthenon képeit mutatja. 1900-ban Párizsban már 1319 férfi és 11 nő /Párizs most sem tagadta meg önmagát/ versenyző vetélkedett a küzdelmekben. Itt nagy melléfogást csinált a rendezőség. Nem vették figyelembe, hogy a franciák válágkiállításukat tartják. így a még kevésbé ismert olimpia annak csupán uszályhordozója lett. Szép hazánk a 10. helyre jutott a diszkoszvetésben nyert arannyal és a 3 ezüst, valamint a 2 bronzéremmel. 1904-ben a rendezők megismételték előző baklövésüket, mert Louisianában a "Louisiana Purchase" 100, évfordulóját ünneplő világkiállítás volt az atrakció, így a sportverseny ismét a mellékvágányra került. Most csak 617 férfi és nő küzdött az érmekért. Mi a 2-1-1 eredménnyel az 5. helyre jutottunk. Az 50 és 100 m-es szabadstílusú úszásban arattuk az aranyakat. 1906-ban ismét Athén volt a házigazda. Mivel az előző olimpiától az alapszabályokban előírt négy év nem választotta el, nem kapott sorszámot. Erre az alkalomra is kiadott a görög posta egy alkalmi sort. Az 5 drachmá-s záróérték képén áldozatot mutatnak be. (2.ábra. Ezen az olimpián összeredményünk 2-3-5 volt, amivel a 11. helyre kerültünk. A négyszer kétszáz méteres szabadstílusú úszásban és a 3000 m-es távgyaloglásban nyertük a két aranyérmet. 1908-ban London volt az olimpia színhelye. A mintaszerű előkészítés hatására megsokszorozódott a jelentkezők száma. 1999 férfi és 36 nő indult az érmekért. A 3-4-2- győzelmekkel a 6. helyre jutottunk. A kard egyéni és csapatgyőzelem, valamint a négyszer négyszáz m-es staféta, természetesen az ezüst és bronzérmekkel segítve. 1912-ben Stokholm, észak Velencéje volt az állomás. 2490 férfi és 57 nő indult a vetélkedésekben. Az itteni 3-2-3 eredmények csak a 10. helyet biztosították.Elsők lettünk a kard egyéni és csapatbajnokságon, valamint a katonai puska céllövészetben. 1916-ban az 1. világháború szomorúbb küzdelmekre invitálta a világ fiatalságát. 1920-ban a háborús veszteseket mellőzték. 1924. Párizs. Ekkor már az olimpia a sztár, a főat- rakció Párizsban, amikor is 2956 férfi és 136 nő mérte össze erejét. A 2-3-4 győzelmekkel csak a 12. helyet foglaltuk el. De még igy is 14 államot utasítottunk magunk mögé. A kard egyéni és az agyaggalamb lövésben lettünk elsők. (Folytatjuk)
