Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

14. Amerikai Magyar Értesítő WOLAND BUDAPESTEN A magyarországon zajló belpolitikai csatározá­sokról nekem két érkezés jut az eszembe. Mindkettő pon­tosan magyarázza a mát és az elkeserítő jövőt. Bulgakov sátánja nem csak a moszkvai Verébhegyen, hanem a bu­dapesti Parlament tornyán is tanyát vert. "Woland szokott fekete csuháját viselte, összecsukható széken ült, széles apádéját a terasz két kőlapja közé döfte be függőlegesen, olyanformán, hogy napórául szolgált. A spádé árnyéka lassan, feltartóztathatatlanul hosszabbodott..." Az árnyék pedig las­san beteríti az egész magyar nemzeti függetlenséget: "Jean- Robert Ragache a Francia Szabadkőműves Nagypáholy nagymestere, miután magyar politikai személyiségekkel találkozott, megkoszorúzta Nagy Imre síremlékét." (Pesti Hírlap, 1992. május 19.) A francia szabadkőművesek Grand Orient Nagypáholya Strasbourgban kollokviumot rendez. A kétna­pos tanácskozáson előadást tart Fejtő Ferenc a Fran­ciaországban élő történész és publicista, továbbá az ország- gyűlés két tagja: Rockenbauer Zoltán és Vitányi Iván. A kollokvium céljáról Jean Robert Ragoche a Páholy nagymestere nyilatkozott. (Pesti Hírlap, 1992. május 12.) Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt a Német Nemzeti Szabadkőműves Nagypáholy kitüntette. (Magyar Fórum, 1992. június 4.) A magyar belügyminiszter fogadta a francia szabad- kőművesek küldöttségét. (Le Monde Paris, 1992. március 24.) A nemesmedvesi kisharang éveken keresztül április 4- én nem a felszabadulást, hanem az ország megszállását hirdette. Magyarország harmadik megszállása most folyik. Várom a harang szavát. Értünk szól. Kubinyi Ferenc ☆ AZ AMOSZ HÍRSZOLGÁLATA JELENTI AZ AMERIKAI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK elnöksége több emigrációs szervezet vezetőjével történt megbeszélések alapján elhatározta, hogy az 1992. november 20-21-én Orlandóban megtartandó AMOSz közgyűlés után, 21-én du. és 22-én, emigrációs kerekasztal értekezlet megtartását javasolja. Az AMOSz közgyűlésen részvenni készülő MHBK, szabadságharcos és más emigráns szervezetek delegátusai mellett nem csak amerikai, de más kontinensek intézményei is érdeklődnek a tervezett rendezvény iránt. Az új emigráns összefogás célja az lenne, hogy a nyugati magyarságnak legyen egy állandó jellegű intézménye esetleg még egy jól működő Magyarok Világszövetsége mellett is, hogy az emigrációs magyarság tettrekészen és eredményesebben tudjon a magyarság nemzeti érdekeiért dolgozni, legalább addig, amig Magyarországon a rendszer- váltás be nem fejeződik. 1992. szeptember Kovászna és Hargita járások magyar prefektusait (járási elöljárók) és helyükre románokat neveztek ki. A leváltások miatt a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége tüntetéseket szervez. Az AMOSz a hír vétele után azonnal felhívta a krongresszusi Helsinki Bizottságot, ahol tiltakozását jelen­tette be. AZ AMERIKAI ORSZÁGOS RABNEMZETEK BIZOTTSÁGA július 23-án tartotta meg a hivatalos megemlékezését a washingtoni The Heritage Foundation, Lehrman termében. Az ünnepségen kiosztották Bush elnök Rabnemzetek-heti Proklamációját. A meghívott előadókat Dr. Lee Edwards, a bi­zottság egyik legrégebbi vezetőségi tagja mutatta be. Elsőnek Dr. Dobrianszky elnök beszélt, aki kifej­tette, hogy bár az 1918 óta rabnemzetté vált 38 közül 24 már felszabadult, de 14 még mindig nem nyerte vissza nemzeti függetlenségét és továbbra is elnyomás alatt él. A KOALÍCIÓK AMERIKÁÉRT KERETÉBEN júliusban megtartott külügyi kérdésekkel foglalkozó két un. Stanton Csoport ülésén az AMOSz eljárt a magyar kisebb­ségek érdekében. Az első ülésen Pásztor László, az R. J. McGrath képviselőnek a Kongresszushoz benyújtott H. Rés. 415. számú javaslatának támogatását kérte az ülés résztvevőitől.------------------------------------------—------­Gábler Antal: A NÉMA TÓ Béna testtel vonszolom magam Egy ismerős régi tó felé; S ha úgy tűnik, hogy nem bírom tovább Lehullok a fenyőfák elé. E szép vidéknek puszta fénye Maga a tűz, csalfa délibáb, Fejem lüktet és halkan súgja: Légy erős - hisz' vannak még csodák. Néma tónál, a tegnap csillog, S bár kábult agyam csak megpihen, Futni szeretnék teher nélkül: Ágyra dőlni puhán, melegen. De indulok csendben hazafelé... Fáradt lábam is járni akar, Honfitárs szól - ki lelkembe lát Fiam: téged egy emlék zavar. S túl a vizen, még bársony gyanánt Kacag a nap fénylő pereme, És cserzett arcom máris fújja, Régi tájak üdítő szele. ERDÉLYBEN A ROMÁNOK LEVÁLTOTTÁK

Next

/
Thumbnails
Contents